Kivitelezési terv

Wéber László
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2016-06-20

A szakmagyakorlás általános értelmezésében a kiviteli terv, pontosabban a kivitelezési dokumentáció tartalmazza mindazon műszaki ismérveket, amelyek szerint az adott épület, építmény kivitelezendő és kivitelezhető; jellemzően rajzi és szöveges munkarészekből áll, a méretaránya legalább M = 1 : 50, vagy ennél részletesebb.

 

Pontosabb, jogi nyelvezetű megfogalmazását adja ennek a fogalomnak az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése:

„A kivitelezési dokumentáció az Építési Törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.”

 

A jogszabály a 22. § -ában előírja azt is, hogy

„22. § (1) Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető

a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,

b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint

c) az építmény bontása, ha

ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy

cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.

(1a) Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”

 

A jogszabály bizonyos engedményeket is tesz a viszonylag kisebb és egyszerűbb épület, építmény kivitelezése esetén alkalmazandó kiviteli tervdokumentációt illetően – lásd erről a 22. § (3) és (4) fejezeteit.

Fontos kitételt fogalmaz meg 22. § (6) fejezete, amikor kimondja:

„A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától … Ennek betartásáért a tervező felel.”

 

Szintén a tervező tervek iránti felelősségét hangsúlyozza a jogszabály, amikor előírja a 22/A. § (1) bekezdésben:

„A kivitelezési dokumentációban az Építési Törvény 31. § (2) bekezdésében és 41. §-ában meghatározott követelmények teljesítéséről a tervezőnek nyilatkozni kell.”

 

A hivatkozások egyrészt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) foglaltakra, másrészt az építési termékekre vonatkozó előírásokra utalnak.

 

 

A jogszabály megfogalmazza a kiviteli tervdokumentáció formai jellemzőit is a 23. §-ban:

„A kivitelezési dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell előállítani. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét megnevezését, valamint a tervező nevét, megnevezését. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását. Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell az adott tervrajz pontos megnevezését és méretarányát, önálló ábránként.”

 

Bár a kiviteli tervdokumnetációt elektronikusan kell előállítani, a jogalkotó figyelembe vette az építési munkahely sajátosságait, amikor arról rendelkezett a 23. § (1) bekezdésben, hogy

„a megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állnia papír alapon is.”


Függellék: A kivitelezési dokumentáció tartalma


I. Általános rendelkezések

1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.

2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók.

4. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a dokumentációban összevonhatók.

5. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

6. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig).


II. A kivitelezési dokumentáció munkarészei

 

1. Építészeti munkarész

1.1. Tartalmazza az építmény elhelyezését, funkcionális (térbeli - alaprajzi - szintbeli) elrendezését és homlokzati rendszerét, valamint összehangolja és a megvalósíthatóság, gazdaságosság és összeegyeztethetőség alapján egységes keretbe foglalja a szakági kiviteli tervezés során kialakított megoldásokat, szerkezeteket, technológiákat.

1.2. A munkarész a kivitelezéshez szükséges mértékben bemutatja az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, az építőmesteri, szakipari, épületasztalos, lakatos és egyéb feladatok műszaki megoldásait, az építmény épületszerkezeti-csomóponti részleteit.

1.3. Elemei különösen:

1.3.1. építészeti műszaki leírás,

1.3.2. kitűzési terv,

1.3.3. helyszínrajz,

1.3.4. valamennyi szint alaprajza (feltüntetve a ±0,00 helyét és abszolút magasságát),

1.3.5. metszetek, a javasolt rétegrendek feltüntetésével,

1.3.6. homlokzatok, az alkalmazott anyagok feltüntetésével,

1.3.7. részletrajzok,

1.3.8. konszignációk,

1.3.9. építészeti műszaki leírás:

1.3.10. szigetelések tervei:

1.3.10.1. talajnedvesség elleni szigetelés,

1.3.10.2. hőszigetelés,

1.3.10.3. tetőszigetelés,

1.3.11. rétegrendek tervei:

1.3.11.1. padló/födém rétegrendek,

1.3.11.2. fal rétegrendek,

1.3.11.3. tető rétegrendek.


2. Tartószerkezeti munkarész

2.1. A tartószerkezet (teherhordó szerkezet) olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amelynek feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható és az előírt rendkívüli hatások (terhek), és a geotechnikai hatások következtében állékonyságvesztés és törés, valamint a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, repedés, folyás, rezgés ne keletkezzék.

2.2. Elemei különösen:

2.2.1. tartószerkezeti műszaki leírás,

2.2.2. erőtani számítás,

2.2.3. tartószerkezetek tervei.

2.3. A tartószerkezetek tervei tartalmazzák az építmény bármely anyagú és funkciójú teherhordó szerkezetének, minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzőit, szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő rajzi, illetve írásos meghatározásával.


3. Épületgépészeti munkarész

3.1. Tartalmazza mindazon telekhatáron belüli közmű; vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési; gázellátási, égéstermék elvezetési; fűtési, hűtési és légtechnikai terveket, melyek az épület, építmény megvalósításához szükségesek a megállapított tervezési határig.

3.2. Elemei különösen:

3.2.1. épületgépészeti műszaki leírás,

3.2.2. épületgépészeti számítások, az épület energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása (a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel),

3.2.3. épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel,

3.2.4. a (víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési tervei.


4. Épületvillamossági munkarész

4.1. Az épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció tartalmazza mindazon villamosenergia-ellátási, erőátviteli, világítási, mérési, vezérlési, szabályozási, gyengeáramú (informatikai, épületautomatikai, tűzjelző, hangosítási, TV, vagyonvédelmi stb.) villámvédelmi, érintés(hiba)védelmi, földelési, zavarvédelmi, EMC villamos terveket, amelyek az építmény, épület megvalósításához szükségesek.

4.2. Elemei különösen:

4.2.1. épületvillamossági műszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával,

4.2.2. épületvillamossági tervek,

4.2.3. villámvédelmi terv és a villámvédelmi berendezés tervei a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal,

4.2.4. a gyengeáramú rendszerek hálózati tervei, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival.


5. Tűzvédelmi munkarész

A tűzvédelmi dokumentáció tartalma

5.1. írásos munkarészek:

5.1.1. tartalomjegyzék,

5.1.2. a dokumentációt készítő nyilatkozata,

5.1.3. műszaki leírás, ami tartalmazza:

5.1.3.1. az építmény, létesítmény megközelíthetőségére, mentési helyek elhelyezkedésére,

5.1.3.2. a létesítmény oltóanyagellátására, a tűzoltósági beavatkozási feltételekre,

5.1.3.3. a kockázati osztályba sorolásra,

5.1.3.4. az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire,

5.1.3.5. a tűzszakaszolásra, a tűzterjedés gátlására, a tűztávolságra,

5.1.3.6. a kiürítésre, mentésre,

5.1.3.7. az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére,

5.1.3.8. a tűzjelzésre és -oltásra,

5.1.3.9. a hő és füst elleni védelem kialakítására,

5.1.3.11. a technológia tűzvédelmére,

5.1.3.12. a hasadó, hasadó-nyíló felületekre,

5.1.3.13. a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat.

5.2. rajzi munkarészek:

5.2.1. helyszínrajz (méretarány: 1:200 vagy nagyobb), amelyen feltüntetik:

5.2.1.1. a tűzoltási felvonulási út és terület, a mentési (talpalási) helyek elhelyezkedését,

5.2.1.2. homlokzati mentési pontokat az érintett szint számának feltüntetésével,

5.2.1.3. a tűzoltó gépjárművek közlekedését, működését hátrányosan befolyásoló körülményeket,

5.2.1.4. oltóanyagforrások elhelyezkedését és jellegét, tűzcsap-szerelvényszekrényeket,

5.2.1.5. tűzoltósági beavatkozási központ elhelyezkedését, bejáratát,

5.2.1.6. tűzoltósági kulcsszéf elhelyezkedését,

5.2.1.7. a tűzoltó beavatkozással összefüggő feliratokat, jelöléseket, közlekedési és egyéb táblákat,

5.2.1.8. az engedélyezéssel érintett épületet és a szomszédos építményeket, a közöttük lévő tűztávolságot,

5.2.2. szintenkénti alaprajzok, szükség szerint homlokzati rajzok (méretarány: 1:100 vagy nagyobb) az alábbiak feltüntetésével:

5.2.2.1. tűzszakaszhatárok,

5.2.2.2. tűzgátló nyílászárók, csappantyúk, mandzsetták, tűzterjedés gátlására szolgáló egyéb szerkezetek,

5.2.2.3. tűzterjedési gátak,

5.2.2.5. helyiségek befogadóképessége,

5.2.2.6. kiürítési és menekülési útvonalak nyomvonala,

5.2.2.7. homlokzati mentési pontok,

5.2.2.8. átmeneti védett terek,

5.2.2.9. biztonsági és irányfényvilágítási lámpatestek, ezek központi akkumulátora,

5.2.2.10. kiürítésre szolgáló ajtók, vésznyitók, pánikzárak, vészkijárati zárak,

5.2.2.11. kiürítésre szolgáló fotocellás ajtók,

5.2.2.12. menekülési útirányjelzések (az irány és az elhelyezési magasság feltüntetésével),

5.2.2.13. biztonsági jelzések és jellegük,

5.2.2.14. fali tűzcsapok, száraz oltóvízvezeték betáplálási és leágazási pontjai, oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja,

5.2.2.15. füstszakaszhatárok,

5.2.2.16. füstgátló nyílászárók,

5.2.2.17. hő- és füstelvezetés, füstmentesítés elszívó- és légpótló nyílásai, elszívó és légpótló csatornák, füstelvezető és légpótló felületek (nyílások),

5.2.2.18. füstelvezető, füstmentesítő és légpótló ventillátorok helye, azok légbeszívó nyílásának helye,

5.2.2.19. füst szabadba vezetésének helye,

5.2.2.20. tűzgátló előterek szellőzőnyílásai, szellőzőventillátorai, az előterek szellőzését biztosító légcsatornák, azok szabadba nyíló vége,

5.2.2.21. légtechnikai vezetékek,

5.2.2.22. tűzgátló burkolattal ellátott légtechnikai vezetékek tűzgátló burkolata,

5.2.2.23. tűzvédelmi berendezések, eszközök kezelőszerkezetei, vezérlőtablói,

5.2.2.24. hasadó, hasadó-nyíló felületek,

5.2.2.25. napelemek, a tűzvédelmi kapcsolók, nyomvonalak és rendszerelemek,

5.2.2.26. technológiai alaprajz,

5.2.3. homlokzati rajzok az alábbiak feltüntetésével:

5.2.3.1. az éghető homlokzatburkolati, bevonati rendszerek, éghető homlokzati hőszigetelések,

5.2.3.2. hasadó, hasadó-nyíló felületek,

5.2.3.3. napelemek, a tűzvédelmi kapcsolók, nyomvonalak és rendszerelemek,

5.2.4. metszetrajzok homlokzati és tetőtűz-terjedési gát megoldásáról.


6. Üzemeléstechnológiai munkarész

6.1. Egyes építménytípusoknál az építmény vagy egy részének működése, környezetre gyakorolt hatása okán technológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) terv elkészítése válhat szükségessé, amely az építményre jellemző egyedi folyamatok működését írja le.

6.2. Elemei különösen:

6.2.1. technológiai műszaki leírás,

6.2.2. technológiai terv.


7. Környezetvédelmi munkarész

7.1. Az építkezés környezetre gyakorolt hatásait mutatja be, különösen a levegőtisztaság-védelem, a víz- és földvédelem, a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem, az élővilág és természetvédelem, a megújuló energiaforrások használata és egyéb munkarészekkel, amely szöveges, rajzi formában készül, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásai alapján.

7.2. Elemei különösen:

7.2.1. levegőtisztaság-védelem,

7.2.2. zaj- és rezgésvédelem,

7.2.3. vízigénybevétel, vízminőség védelem,

7.2.4. hulladékgazdálkodás.


8. Műemlékvédelmi munkarész

1. Az örökségvédelmi hatóság által meghatározott esetekben és a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú alábbi részekkel:

1.1. az építéstörténeti tudományos dokumentáció aktualizálása;

1.2. ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás védett történeti kertre vagy műemlék telkén lévő védett kertre is kiterjed, kerttörténeti tudományos dokumentáció;

1.3. épületkutatási terv vagy kutatási dokumentáció;

1.4. épületdiagnosztikai vizsgálatok és szakvélemények;

1.5. ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás restaurálási tevékenységet is tartalmaz, restaurálási terv vagy dokumentáció.

2. Műemlékvédelmi kiviteli (részlet)tervek:

2.1. külső homlokzatok helyreállítási (részlet)tervei,

2.2. a belső falak és a mennyezetek, padlók, tetőzetek helyreállítási (részlet)tervei,

2.3. a kutatási dokumentációkon (a műemléki restaurátori vagy épületkutatási dokumentációkon és az épületdiagnosztikai vizsgálatokon) alapuló, a történeti tartó- és épületszerkezetek, illetve más tartozékok és alkotórészek helyreállítására (szükség esetén megerősítésére, pótlására, rekonstrukciójára vagy cseréjére) vonatkozó (részlet)tervek, csomópontok, az épületdíszítés tervei, a nyílászárók (részlet)tervei a profilokkal,

2.4. színezési tervek, burkolatok (részlet)tervei (pl. kiosztás, felületképzés, kezelés),

2.5. kerttörténeti tudományos dokumentáción, régészeti módszerekkel történő kutatásról szóló kutatási dokumentáción alapuló, a történeti kertépítészeti elemek és a növényzet helyreállítására (szükség esetén pótlására, rekonstrukciójára vagy cseréjére) vonatkozó (részlet)tervek.

 

9. Részletes, minden szakágra kiterjedő tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással.


10. Építésszervezési munkarész

A kivitelező által készített munkarész a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségben tartalmazza:

10.1. az egyesített közmű (genplan) tervet, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázisterveit,

10.2. a kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges – tervezői koordinátor által ellenőrzött – munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet.

 

11. Konszignációk

 

12. Bontástechnológiai munkarész

A munkarész tartalmazza

12.1. a veszély elhárítását és bontás utáni állagvédelmet is megoldó tartószerkezeti műszaki leírást,

12.2. a bontástechnológiai műszaki leírást,

12.3. szükség szerint segédszerkezetek és állagmegóvó szerkezetek terveit.

 

13. Belsőépítészeti munkarész

 

scrollUp