Kivitelezési terv

Wéber László
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2017-11-30

A szakmagyakorlás általános értelmezésében a kiviteli terv, pontosabban a kivitelezési dokumentáció tartalmazza mindazon műszaki ismérveket, amelyek szerint az adott épület, építmény kivitelezendő és kivitelezhető; jellemzően rajzi és szöveges munkarészekből áll, a méretaránya legalább M = 1 : 50, vagy ennél részletesebb.

Pontosabb, jogi nyelvezetű megfogalmazását adja ennek a fogalomnak az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése:

„A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

a) megnevezését,

b) helyzetét, méretét, mérettűrését,

c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,

d) minőségi követelményeit,

e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint

f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.”

 

A jogszabály a 22. §  (1) bekezdésében előírja azt is, hogy

„Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető

a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,

b) az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében

ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,

bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,

bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,

bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,

be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,

bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,

bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A”,

bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint

c) az építmény bontása, ha

ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy

cb)a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.

(1a) Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”

 

A jogszabály bizonyos engedményeket is tesz a viszonylag kisebb és egyszerűbb épület, építmény kivitelezése esetén alkalmazandó kiviteli tervdokumentációt illetően – lásd erről a 22. § (3) és (4) fejezeteit.

 

Fontos kitételt fogalmaz meg 22. § (6) fejezete, amikor kimondja:

„A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától … Ennek betartásáért a tervező felel.”

Szintén a tervező tervek iránti felelősségét hangsúlyozza a jogszabály, amikor előírja a 22/A. § (1) bekezdésben:

„A kivitelezési dokumentációban az Építési Törvény 31. § (2) bekezdésében és 41. §-ában meghatározott követelmények teljesítéséről a tervezőnek nyilatkozni kell.”

A hivatkozások egyrészt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) foglaltakra, másrészt az építési termékekre vonatkozó előírásokra utalnak.

 

A jogszabály megfogalmazza a kiviteli tervdokumentáció formai jellemzőit is a 23. § (2) bekezdésében:

„A kivitelezési dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell előállítani. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét megnevezését, valamint a tervező nevét, megnevezését. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, megnevezését, a szakmagyakorlási jogosultságának igazolásaként a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását.”

Bár a kiviteli tervdokumentációt elektronikusan kell előállítani, a jogalkotó figyelembe vette az építési munkahely sajátosságait, amikor arról rendelkezett a 23. § (1) bekezdésben, hogy

„a megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állnia papír alapon is.”

A közelmúltban módosított jogszabály új megfogalmazása szerint, lásd a 22. § (3) bekezdését:

„A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része

a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű

aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv,

ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,

b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,

c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,

d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.”

 

A kivitelezési dokumentáció tartalmáról a hivatkozott jogszabály 1. számú melléklete rendelkezik – igaz, csak áttételesen, a következők szerint:

„I. Általános rendelkezések

1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.

2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók.

4. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a dokumentációban összevonhatók.

5. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

6. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig).

7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembe vételével határozza meg.”

 

Az itt idézett 7. pont szerinti felhatalmazás alapján

  • a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) 2017. május 9-i Küldöttgyűlése elfogadta a „tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatát”; elérhető: https://www.mmk.hu/tudastar/szabalyzatok 
  • a Magyar Építész Kamara (MÉK) 2017. május 19-i Küldöttgyűlése elfogadta a „kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei szabályzatát”; elérhető: http://mek.hu/index.php?id=44091

 

A két szabályzat elvileg összetartozik és a két kamara munkamegosztásán alapul:

  • a MÉK szabályzata kizárólag az építészeti kiviteli terv-munkarészekre, illetve a „generáltervezőre” állapít meg szabályokat, ide nem értve belsőépítészeti és a tájépítészeti feladatokat, amelyekre külön szabályzat készül majd;
  • az MMK szabályzata az épületek tervezése szakági munkarészeikre, illetve az építmények tervezésére és bizonyos technológiai, speciális tervezési feladatokra vonatkozik, beleértve mind az építési engedélyezési tervdokumentációkra, mind a kiviteli tervdokumentációkra vonatkozó követelményeket.

 

A két szabályzat összeállításának alapelvei hasonlóak: alapszolgáltatásokra és kiegészítő tervezési szolgáltatásokra vonatkozóan határoznak meg előírásokat (ezzel illeszkedve bizonyos tervezési szerződési, illetve díjszámítási kategóriáikhoz), ám a két szabályzat részletezettsége, terjedelme igen különböző: a MÉK előírásai 17 oldalt tesznek ki, az MMK által megfogalmazottak 331 oldal terjedelműek.

scrollUp