Klaszterek

létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2015-11-20

A klaszter az angol cluster szó magyar fonetikus megfelelője. Olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze.

A klaszter jelentése az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára szerint:

„klaszter angol, tud. (cluster, e: klaszter): csoport, halmaz Átvitt értelemben a klaszter kifejezés jelentése: társulás, egységbe tömörülés, összefogás, szövetkezés. A klaszter társult tagok gazdasági együttműködésére, azonos üzleti érdekek és célok elérése érdekében történt közös képviselet létrehozása (például értékesítési hálózat kialakítása).”

A klaszterek tagjai a költségeik csökkentése, valamint tevékenységük hatékonyságának növelése érdekében tömörülnek.

A klaszter költségeit a tagok fedezik, tagjai – a magyar gazdasági viszonylatokat figyelembe véve – kis- és középvállalkozások, amelyek kis tőkével rendelkeznek

 

Michael Porter a Harvard Business School professzorának megfogalmazásában:

„kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze”. A klaszter: alulról szerveződő kezdeményezés. Egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani. A klaszter „kötőanyaga” az erős és kiterjedt beszállítói és felhasználói (vásárlói) kapcsolatrendszer, a hasonló technológia, a közös kereskedelmi csatornák vagy a közös munkaerőbázis és intézményi háttér, amelyek lehetővé teszik a szinergikus hatások érvényesülését. [Porter]

 

A klaszter olyan egy- mástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, melyek

  • együttműködők és versenyzők;
  • földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; a klaszternek globális kiterjedése is lehet;
  • meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze;
  • tudományos alapúak vagy hagyományosak,
  • a klaszterek intézményesülhetnek (lehet klasztermenedzserük) vagy nem intézményes formában is működhetnek.

[Az EU Vállalkozási Főigazgatóságának üzleti klaszter definíciója (Gecse Nikodémus 2003)]

A klaszter vezető iparága állhat néhány globális vállalatból, de lehet többszáz KKV csoportosulása is. A klaszterszerűen működő cégek jövedelmezősége 2-4%-kal javul, és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten versengő cégek esetében.

 

A legtöbb klaszterben találunk:

  • végterméket gyártó vállalkozást,
  • speciális inputokat előállító támogató vállalatot,
  • pénzügyi intézményeket, kapcsolódó iparágak vállalkozásait.

 

A klaszterek hatásai:

  • megerősödik a klaszterhez kapcsolódó vállalatok versenyképessége,
  • javul, növekszik a termelékenységük, mert lehetővé teszi a munkavállalók és beszállítók jobb elérhetőségét, a specializált inputok felhasználását és felkészült, iparági tapasztalatokkal bíró, motivált munkaerő alkalmazását, így megkönnyíti a tudás és információk gyors és olcsó elérését, az intézmények és közjavak hatékony felhasználását. Lényegesen javulhat a termelékenység a méret- gazdaságosság kihasználását lehetővé tevő nagy helyi piac esetén is, illetve a kiegészítő (komplementer) termékek megjelenésével.
  • kötődnek a helyi gazdasághoz és társadalomhoz, partnerek a helyi problémák megoldásában, a helyi gazdaságfejlesztésben. A klasztert alkotó fontosabb cégek bázisa a térségben van, ott élnek a lényeges döntések előkészítői és meghozói, ott születnek a döntések (stratégiai, pénzügyi, marketing stb.), ott készülnek a vezértermékek, és ott folyik a fejlesztés.
  • növekszik az innovációs kapacitás, ugyanis a klaszterekben a piac jobb megismerése, a kísérletek olcsóbb (közös) elvégzése, a technológiai ismeret elterjedése gyors és hatékony, a helyi versengés a cégeket állandó innovációra kényszeríti. Ezáltal a vállalatok bármilyen váratlan külső változáshoz gyorsan tudnak alkalmazkodni.
  • új vállalkozások megjelenése, mivel a vállalatok jobban érzékelik a piaci réseket, a speciális inputtényezők (technológia, szaktudás) helyben adottak és a piacra való belépési korlátok alacsonyak, ezért több cég idetelepül, avagy az alkalmazottak új cégeket létrehozva gyorsan vállalkozóvá válhatnak. Ezek a rugalmas, kisebb vállalkozások egymással versengve pedig további speciális inputokat, szolgáltatások nyújtanak, és egy öngerjesztő fejlődési folyamatot indíthatnak el.

 

A klaszterek kapcsolatrendszere

A klaszterek támogatása az Európai Unióban

A klaszterek fejlesztése már az 1990-es évek elején megjelent az Európai Bizottság „Növekedés, Versenyképesség és Foglalkoztatás” címet viselő dokumentumában is, mely a következőképpen fogalmaz (EC 1993. 79. o.):

„…A versenyképes tevékenységek ’klasztereinek’ ösztönzése és fejlesztése, mely elősegíti a Közösség regionális diverzitását. Az ipari, technológiai és földrajzi előnyöket egyszerre egyesítő ’klaszterek’ Közösségen belüli burjánzása, elterjedése kulcsfontosságú a munkahelyteremtésben. Ez valamennyi kapcsolódó szereplő aktív bevonását igényli, amelyet nagymértékben elősegíthetnek a Közösség és az egyes tagállamok által eszközölt strukturális intézkedések. Ezen a területen, hasonlóan az előzőekhez a legfőbb hangsúlyt a horizontális, az ágazatok közötti és a multidiszciplináris megközelítésre kell helyezni…”.

 

A klaszterorientált politika egyre fontosabb szerepet kap az Unióban, akár a gazdaságfejlesztést, a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a technológiafejlesztést és innovációs politikát, vagy a területfejlesztést nézzük. Különösen felerősödött a klaszterek és azok fejlesztése iránti érdeklődés az Unió verseny semleges fejlesztési törekvéseinek hatására, így ma már valamennyi országban megfigyelhető a klaszterek megjelenése vagy az adott állam gazdaság-, technológia-, K+F politikájában, vagy nagyobb autonómiával rendelkező területek esetében az adott tartomány, régió hasonló fejlesztéspolitikájában. A következőkben röviden áttekintjük az EU Bizottság klasztereket is tartalmazó legfrissebb fejlesztéspolitikai ajánlásait, majd az egyes országok gyakorlatai, alkalmazott beavatkozási eszközei alapján próbáljuk megfogalmazni a legfontosabb tapasztalatokat.

 

A klaszterek támogatása

  • Cégorientált támogatás
  • Hálózatépítés: az együttműködés támogatása és társadalmi interakciók ösztönzése a klaszteren belül,
  • Infrastruktúrafejlesztés: a klaszter igényei mentén szerveződő oktatási intézmények, kutatóintézetek, speciális szolgáltató és technológia központok létrehozása, működtetése;
  • Információnyújtás: technológiai-, általános üzleti- és értékesítési területeken folytatott információnyújtás a klaszter vállalkozásai számára;
  • Humán erőforrás menedzsment: a képzés, a kutatás és a munkaerő-felvétel támogatása, oktatási, továbbképzési, kutatási, valamint a mobilitást elő- segítő programok a klaszteresedés érdekében;
  • Tanácsadás: a klaszter képződés két fő célja a hálózatosodás és a technológia-transzfer feltételeinek megteremtése.

 

A klaszterprogramok tervezése során nagyon fontos

  • a hosszú távon való gondolkodás,
  • az alulról szerveződő, vállalati kezdeményezések támogatása, és
  • az önállóság előtérbe helyezése.

 

A vállalkozók, a civil társadalom és az állami szervek közötti információcsere segíti a helyi gazdaság dinamizálását, ezért különös jelentősége van a konstruktív partnerség kiépülésének. A klaszterpolitika mint átfogó stratégai megközelítés körültekintően össze kell, hogy hangolja a regionális fejlesztési politikákat, a KKV-k erősítését szolgáló törekvéseket és az innováció erősítését célzó politikákat annak érdekében, hogy a szinergia hatások minél jobban érvényesülhessenek.

scrollUp