Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Költségtípusok

Wéber László
Létrehozva: 2018-01-04 / módosítva: 2018-01-04

 

Az építési vállalkozó által megvalósított épületek, építmények kivitelezésével összefüggésben felmerülő költségek sokféle szempont alapján kategorizálhatók; ebben a szócikkben az Építési Tudás Műhely vallott szempontjai alapján kiemelünk két alapvető csoportosítást, amelyek összefüggésben vannak a vállalkozások előkalkulációs, vállalkozási, piaci tevékenységével. Ezek – egyezően a számvitel, önköltségszámítás általános kategóriáival – az elszámolhatóság és a termelési volumenhez való viszonyítás alapján történő tipizálások, a következők szerint:

1)

Az elszámolhatóság szerint megkülönböztetünk közvetlen és közvetett költségeket; ez a differenciálás mind az előkalkulációnál (árképzésnél), mind az utókalkulációnál fontos különbségtétel.

Általános közgazdasági értelemben közvetlen költségnek nevezzük azokat a költségeket, amelyeket a vállalati tevékenység során valamilyen mértékben valamely termékhez, vagy szolgáltatáshoz lehet kötni. Az építési termelésben a termék az épület, építmény; ezt nevezzük - témánk szempontjából - kalkulációs egységnek. Ilyen módon pontosítva az általános definíciót: az építési termelés közvetlen költségei azok a költségek, amelyek az adott épület, építmény tényleges létrehozásához kapcsolhatók. Ezek elsősorban a következők:

  • közvetlen anyagköltség,
  • szállítási (fuvarozási) és rakodási költség,
  • közvetlen bérköltség és járulékai,
  • közvetlen gépköltség,
  • az építési munka (épület, építmény) külön költségei.

 

A közvetett költségek mindazon költségek, amelyek az adott vállalkozásnál felmerülnek a tevékenységével kapcsolatban, ám nem rendelhetők (nem utalványozhatók) az előzőekben definiált kalkulációs egységhez, azaz a konkrét, megépített, illetve megépülő épülethez, építményhez. Ebbe a kategóriába tartoznak

  • a közvetlen irányítás és a tevékenységirányítás költségei,
  • a központi irányítás költségei.

 

A két kategória, költségtípus pontos elhatárolása az adott cég számviteli politikájától, önköltségszámítási szabályzatának előírásaitól függ; sok tetkintetben determinálja a vállalkozás mértete, belső szervezete, működési rendje. Jellemzően cég-specifikus a közvetlen irányítás és a tevékenységirányítás költségeinek “hova-tartozása”:

  • ha például egy nagy létesítményt kivitelező főépítésvezetőségnek hosszabb időn át csakis a szóban forgó munka irányítása a dolga, akkor ez a közvetlen költségek közé sorolását indokolja: csakis arra az egy kalkulációs egységre lehet és indokolt számításba venni a költségeiket, mint közvetlen költséget;
  • ám ha egy másik építőipari cégnél egy főépítésvezetőség több kisebb munkát irányít, nem indokolt ennek költségét valamelyik klakulációs egységhez rendelni; annak a közvetett költésgek között a helye.

A közvetett költségek jellegükből fakadóan az értékesített termék vagy szolgáltatás, esetünkben az épület, építmény árában csak vetítési alap segítségével és származtatottan (azaz százalékos arányban) jelennek meg; a vetítési alap általában a közvetlen költségek összege..

Hangsúlyoznunk kell, hogy az adott cégen belül alapvetően fontos az említett utókalkulációs szabályozásnak és az előkalkulációs rendnek az összhangjára ügyelni, hiszen ezek az “alrendszerek” így tudják csak a szerepüket betölteni: egyrészt bázisul szolgálnak az előkalkulációhoz, másrészt a tényköltségeknek az előzőek szerinti megfelelő csoportosításával a számbavétel során megfelelő kontrollját adják az előkalkulált áraknak.

Az előzőeken kívül fontos szempont az önköltségszámítás vállalati szabályozása során, hogy a számviteli szabályok alapján a saját termelésű készleteket (azaz a le nem számlázott építési munkákat) a vállalkozásoknak (közvetlen) önköltségen kell nyilvántartaniuk.

2)

A termelési  volumenhez való viszonyítás alapján állandó és változó költségeket különböztetünk meg.

Általános mikrogazdasági értelemben az állandó költséget azok a költségek alkotják, amelyek a termelés (illetve a kereskedelem, a szolgáltatás) volumenének változása ellenére lényegében állandóak maradnak (bérleti díjak, közművek, értékcsökkenés, központi irodai apparátus, stb). Ezek a költségek az előző kategorizálás szerint elsősorban a közvetett költségek. Nyilvánvalóan ez az említett állandóság általában a termelési volumen egy meghatározott terjedelmében értelmezhető, hosszú távon ezek az állandó költségek is változnak és egy alacsonyabb vagy magasabb értéken stabilizálódnak. 

Ezzel szemben a változó költségek azok a költségek, amelyek a gazdasági tevékenység volumenének változásai hatására arányosan változnak – ezek az előző tipizálás szerint jellemzően a közvetlen költségek.

Ez a fajta költségbontás az alapja a fedezeti költségszámításnak. Ennek a módszernek az a célja, hogy információt adjon arról a termelési volumen nagyságról (fedezeti pont), amely alatt az adott  tevékenységgel veszteséget, míg fölötte nyereséget termelünk. Ezt a módszert fedezeti költségszámításnak  nevezzük és fontos szempontot ad ahhoz, hogy az adott építési vállalkozás az előkalkulációs munkájában mekkora fedezettel számoljon: ugyanis az állandó költségeket valóban állandónak tekintve, ha az adott évben

  • van akkora rendelésállománya (szerződött munkája) megfelelő fedezettel a szóban forgó vállalkozásnak, hogy abból az általános költségeinek fedezete kigazdálkodható, akkor az erre az időszakra szóló hátralévő ajánlataiban kisebb általános költségekkel, így redukált fedezettel kalkulálhat;
  • ha alacsony a rendelésállománya (vagy magas, de rossz ár-kondíciókkal), ugyanakkor a központi apparátusát fenn kell tartania, akkor várhatóan az általános költségeinek fedezete az árbevételében nincs meg (a fedezeti pont alatt van), így magasabb fedezettel kell az árképzés során kalkulálnia.

Kérdés természetesen, hogy az adott építési piacon, a verseny körülményei milyen fedezeti hányadot engednek érvényesíteni…

scrollUp