Konzorcium

Wéber László
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-06-12

A konzorcium bizonyos vállalkozói vagy befektetői csoportok alkalmi, szerződéses együttműködése nagyobb célzott üzleti tevékenység lebonyolítására (pl. jelentősebb vállalkozások megvalósítására). Alakítására többnyire akkor kerül rá sor, amikor egy adott vállalkozás megvalósítása nagy tőkeerőt igényel és/vagy jelentős kockázatot hordoz, amely így megosztható a konzorciumot alkotó tagok között.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 35. §-a foglalkozik a közös ajánlattevőkkel – itt mondja ki a jogszabály a szempontunkból egyik leglényegesebb alapelvet: „a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.” Ezt a fajta egyetemleges felelősségvállalást általában megkívánják a magánmegrendelők is: a konzorciumi tagok egymás közötti szerződésében, valamint az építtetővel kötött vállalkozási szerződésben is gyakori az erre vonatkozó kitétel.

A hazai építési piacon a konzorciumok működésének adekvát formái az elmúlt 20-25 év során a gyakorlatban alakultak ki, természetesen a jogszabályok adta keretek között. A legáltalánosabb és a legkevesebb megkötést tartalmazó ilyesfajta konstrukció az ún. mérnöki iroda, ahol is a konzorciumot alkotó tagok (tagvállalatok) közös munkaszervezete alkotnak úgy, hogy az abban dolgozó szakemberek a saját cégeik állományában maradnak. Megállapodás alapján alakítják ki ennek a munkaszervezetnek a kereteit, vezetőit, az egyik (általában a vezető tag) elkülönített, erre a célra szolgáló pénzforgalmi számlát nyit, amin keresztül bonyolítják le az adott kivitelezéshez tartozó bevételeket és kiadásokat.

2014. március 15. napja, azaz az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtt gyakori volt, hogy a konzorciumok az akkori jogszabályok szerinti viszonylag egyszerű formát, a közkereseti társaságot választották az adott vállalkozási szerződés közös teljesítésére tervezett együttműködésük jogi formájává. Ilyen módon a korábbi szabályozás szerint ma is működnek még konzorciumok ilyen jogi keretek között. Ez esetben a tagok arra vállaltak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont rendelkezésre bocsátják.

A 2013. évi V. törvénnyel hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem ismeri már a közkereseti társaság fogalmát – ám a korábbi szabályok szerinti polgári jogi társaság fogalmát kibővítette a következők szerint:

„6:498. § [Polgári jogi társasági szerződés]

Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.”

Az új Polgári Törvénykönyv tudatosan feladja a korábbi Ptk. által eredetileg meghatározott tilalmat a kereskedelmi tevékenység folytatására és ugyancsak nem alkalmazza az üzletszerűséget, mint elhatárolási ismérvet. Ilyen módon az új Ptk. szerint akár kizárólag gazdasági célra is lehet polgári jogi társasági szerződést kötni. Az előzőek alapján úgy véljük, hogy ez a társasági forma általában alkalmas lehet a konzorciumi együttműködésre – ám az alapító tagvállalatoknak mindenképpen jogi segítséget kell igénybe venniük

  • a kitűzött célnak és a konzorciumot alkotó tagok érdekeinek megfelelő adekvát működési forma megtalálásához,
  • annak a megrendelői/építtetői követelményekhez való megfeleltetésére,
  • a szükséges részletszabályaik kidolgozására.

A konzorciumoknak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseivel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 35. § (8) bekezdése megkötést fogalmaz meg arra az esetre, ha a szerződés teljesítése érdekben a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők gazdasági társaságot hoznak létre.  

A gyakorlat alapján a megjelenési, működési formától függetlenül megfogalmazhatók a konzorciumi együttműködések általában szokásos aspektusai és a tagok által közösen szabályozandó területei:

1) az ajánlatkészítés, versenytárgyalás időszakában

Az együttműködés szándékának deklarálására, a fő alapelvek rögzítésére – mint pl. a korlátlan és egyetemleges felelősségvállalás, terhek, kockázatok és eredmény megosztása stb. – és az ajánlati időszak alatti együttműködés szabályozására átfogó jellegű konzorciumi megállapodást kell kötni, amelynek rövidített formája rendszerint az ajánlat részét is kell hogy képezze.

Az ajánlatkérők szinte kivétel nélkül megkövetelik a közös ajánlattevőket képviselő konzorciumi tag (konzorcium-vezető) kijelölését és felhatalmazását, akinek az ajánlatkérő felé általában korlátlan meghatalmazása kell rendelkeznie - azonban az egymás közötti megállapodásban fontos rögzíteni, hogy ez a megnevezett konzorcium-vezető csak előzetesen közösen elhatározott álláspontot képviselhet.

Az ajánlatkészítés közös célú költségeit, mint pld. a másik tagok számára készített nagy mennyiségű dokumentáció-másolatok költsége, esetleges szakértői, fordítási, tolmácsolási díjak stb. a részvételi arányukban osztják meg, azonban a saját személyi és dologi költségeiket általában maguk viselik a tagok.

Az ajánlati biztosítékot lehetőleg egyenlő részletekben közvetlenül nyújtják az ajánlatkérőnek. Amennyiben erre nincs lehetőség, a konzorcium-vezető biztosítja teljes összegben, és a többi tag a saját részaránya mértékéig háttérgaranciát nyújt neki.

A tárgyalási képviselet joga – ha tárgyalásokra is sor kerül – szintén a konzorcium-vezetőé, azonban csak a fentebb említettek szerint előzetesen egyeztetett közös álláspontot képviselhet.

A szerződést, mint a legalapvetőbb dokumentumot a konzorciumi tagok mindegyikének célszerű/kötelező aláírnia.

2) a szerződés teljesítése során

A megbízás elnyerése és szerződéskötés esetén az együttműködés teljes körű szabályozására a tagok részletes konzorciumi (együttműködési) megállapodást kötnek, melynek lényegesebb témakörei a következők:

  • alapelvek: az együttműködés fő alapelvei (a szóban forgó vállalkozási szerződés teljesítése és maximális nyereség elérése), a bizalmas információkezelés és az egymással szembeni nyitottság követelményei, valamint az alapítók saját, illetve érdekeltségi körükbe tartozó termelő szervezetei foglalkoztatásának szabályai (pl. a tagok érdekeltségeinek bizonyos preferálása, pl. „első az egyenlők között” elve alapján az alvállalkozók, szállítók kiválasztása során). A képződött nyereségből a tagvállalatok a részvételük arányában részesednek;
  • a legfelsőbb döntéshozó testület (pl. igazgató tanács) tagjainak és helyetteseiknek megnevezése, a testület ülésezési és döntéshozatali rendje, feladatainak, hatáskörének meghatározása; a döntéshozatal (határozathozatal) mechanizmusa, stb.
  • a közös vállalkozás végrehajtásának eszközéül szolgáló (operatív) szervezet (pl. közös mérnöki iroda) alapítása, ennek feladatainak, hatásköreinek definiálása, az előleg, árbevétel, nyereség kezelési módjának meghatározása, a szervezet eredményének megállapítása, a vezetője feladatainak meghatározása, a képződő eredmény felosztása, számlázási rend meghatározása, stb.
  • a szervezet stábját a tagvállalatok általában a saját létszámukból, delegálással (kirendeléssel) biztosítják; vezetőjét a konzorcium-vezetői cég adja;
  • a szervezet kiemelt feladata a közreműködők versenyeztetése, majd az egész kivitelezés megszervezése; az előbbivel kapcsolatos hatásköre általában bizonyos összegű közreműködői szerződésekről való döntésig terjed, az efölötti összegű alvállalkozói, szállítói szerződésekkel kapcsolatos döntés a legfelsőbb döntéshozó testület hatásköre;
  • a számlázás a konzorciumi tagok által alapított közös cég önálló bankszámláján, ennek hiányában valamelyik (általában a vezető) konzorciumi tag ebből a célból elkülönítetten megnyitott és a konzorciumot alkotó tagokkal közös rendelkezésűvé tett bankszámláján keresztül történik. Ám amennyiben a szóban forgó vállalkozást a konzorcium közbeszerzés útján nyerte el, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 135. § (3) a) pontja szerint a konzorciumi tagok (közös ajánlattevők) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből – ennek megfelelően a tagokhoz külön-külön számlára érkezik a munkájuk ellenértékének összege; nyilvánvalóan ennek megfelelően kell a belső gazdálkodási és pénzforgalmi rendet kialakítani a konzorciumban;
  • a pénzügyi ügyintézést, könyvelést, számviteli teendőket is természetszerűleg szabályozni kell – ahogy említettük, a hatályos közbeszerzési törvény ebből a szempontból egyértelmű rendet szabott: ilyen módon a konzorciumi tagok az őket megillető rész-összegeket kapják kézhez; ez a belső költség-elszámolási rendet is determinálja;
  • a konzorcium-vezetőt a tevékenysége ellátásáért általában díjazás illeti meg;
  • a konzorciumi szerződés része az alapítók egymással szembeni kötelezettségeinek meghatározása, a mulasztások szankcionálása, valamely fél gazdasági vagy tulajdoni helyzetének változása illetve teljesítési képtelensége estén követendő eljárás;
  • a szerződést biztosító mellékkötelezettségekről (teljesítési, jóteljesítési garanciák) a konzorciumi tagok általában a részvételük arányában önmaguk gondoskodnak, azaz a rész-biztosítékok összeadódnak;
  • amennyiben a vállalkozási szerződés teljesítése bármely időszakban előfinanszírozást igényel a vállalkozótól (így a konzorciumtól), azt a tagvállalatoknak a részvételük arányában kell vállalniuk;
  • a vállalkozási szerződésben rögzített szavatossági (jótállási, garanciális) időszakra a társvállalatok elkülönített tartalékot képeznek (előre meghatározott összegben vagy az árbevétel százalékában meghatározott mértékben), melyet a tagvállalatok a részesedésük arányában biztosítanak;
  • szükségesek az egyéb szerződésjogi megállapodások is (garanciális időszak alatti teendők, stb.).

A fentiek szerinti konzorciumi (együttműködési) szerződésen túlmenően a közös vállalkozás végrehajtásának eszközéül szolgáló (operatív) szervezet (pl. közös mérnöki iroda) működésének részletes ügyrendjét általában külön szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg a konzorciumot alkotó felek.

 

scrollUp