Kormányrendeletek

létrehozva: 2015-11-24 / módosítva: 2017-06-07

Az építésügyi kormányrendeletek az építésügy törvényeihez vagy más törvényekhez kapcsolódnak.

Az építési törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletek teszik ki a nagyobb részét az építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek. Egy kisebb részük – a sajátos építményfajtákra vonatkozóan szabályozók – saját törvényben kapott felhatalmazás alapján jött létre és tartalmaz építésügyi hatósági eljárási elemeket.

A kormány önálló szabályozási jogkörében is született kormányrendelet és olyan is van, amely más törvény felhatalmazásán alapszik.

[(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

Magyarország Alaptörvénye

1.

Az Étv-ben a Kormány felhatalmazást kapott, hogy rendeletben állapítsa meg:

- a településrendezéssel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét és

- az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét, a tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai szabályait

E felhatalmazás alapján a két tárgykört egy kormányrendeletbe foglalva állapította meg az OTÉK az országos településrendezési és építési követelményeket, részletezve azokat az anyagi jogi szabályokat, amelyeket az Étv általánosan határozott meg.

Az Étv általános követelményei szerint az épített környezet alakítását és védelmét:

  • a jogszabályokkal összhangban álló településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszközök és építészeti-műszaki dokumentáció alapján,
  • a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban,
  • a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint
  • a résztvevők együttműködésével

kell megvalósítani.

Az OTÉK az Étv. általános követelményeit részletezve meghatározza, hogyan lehet építési munkát végezni (területet használni, telket alakítani, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, rendeltetését megváltoztatni) és ezekre hatósági engedélyt adni.

Az OTÉK az építésügy anyagi jogszabálya, amely az építési tevékenység végzésével kapcsolatban állapít meg jogokat és kötelezettségeket.
 

2.

Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az Étv-ben megjelölt tárgykörben (felhatalmazást kap a Kormány, hogy az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közreműködő hatóságok kijelölését és feladatait, az integrált eljárásban a hatóságok együttműködésének közös és különös szabályait, továbbá az integrált eljárás kötelezően alkalmazandó esetköreit rendeletben szabályozza) állapítja meg a részlet szabályokat, megerősítve felhatalmazását a Ket további szabályozást engedő rendelkezésével (felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a közigazgatási hatósági eljárásokban .közreműködő szakhatóságokat kijelölje, meghatározza a szakhatóságnak azt a hatáskörét, amelynek keretei között az állásfoglalását kialakítja, ezek között  az egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel tartalmi követelményeit, a szakhatóság által a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során vizsgált szempontokat, továbbá meghatározza a szakhatósági közreműködésre, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság és a szakhatóság közötti együttműködésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat)
 

3.

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési törvény felhatalmazó rendelkezése alapján állapítja meg a címben foglalt sajátos tárgyra vonatkozó részlet szabályokat.

Az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi követelményeit, ellenőrzésének módját és eseteit meghatározó szabályozása tekintetében pedig az Étv. a felhatalmazó törvény.


4. Sajátos hatósági eljárások

  • A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. több felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz, végrehajtási jogszabályra bízza a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló szabályokat.
     
  • A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet alaptörvényére és az Étv-re hivatkozva rendelkezik végrehajtási, eljárási szabályairól.
     
  • Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet  egyes sajátos építményfajták tekintetében teljeskörűen szabályozza a címben jelölt tárgykört. Az Étv. rendelkezései erre az alábbiak szerint jogosítják:
  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a szakmai kamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az építési folyamat résztvevői tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékét és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapításának részletes szabályait,
  • az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásulvételi, kötelezési és végrehajtási eljárások, a hatósági bizonyítvány kiállításának, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések tartalmi követelményeinek részletes szabályait, az elektronikus építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézés részletes szabályait, a szolgáltatásnyújtás részletes szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történő továbbításának szabályait, az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét
  • az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi követelményeit, ellenőrzésének módját és eseteit állapíthatja meg.

Mindezek alapján a  kijelölt Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi építményfajták tekintetében:

a) nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),

b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,

c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

e) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,

g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,

h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,

i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),

j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,

k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,


A fenti példákból látszik, hogy vannak sajátos építményfajták, amelyek önállóan szabályoztak sajátos körülményeik és feltételeik figyelembevételével az építésügyi feladatok körében. Azok a sajátos építményfajták, amelyekre vonatkozóan nem jött létre ilyen jogszabály az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályai szerint járnak el építésügyi hatósági ügyeikben.

A következő oldalon a kormányrendelet címére kattintva olvasható a jogszabályi szöveg.

 

scrollUp