Környezeti hatástanulmány

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-02-20 / módosítva: 2017-06-07

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat eredményeit környezeti hatástanulmányban kell bemutatni.

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) határozza meg.

Amennyiben sor került előzetes konzultációra vagy előzetes vizsgálatra, – a környezeti hatástanulmánynak az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a környezetvédelmi hatóság által meghatározott mélységben és részletezettségben kell vonatkoznia.

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei:

1. Az előzmények összefoglalása, különösen:

  • a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a környezetvédelmi hatóság véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban;
  • a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;
  • a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását – figyelembe véve a környezeti hatásokat – indokolták.

2. A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása:

  • az előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [a kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. b) pontja szerint], megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt;
  • az egyes hatótényezők részletezése:
    • a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése,
    • a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket érinti;
  • az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők.

3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása:

  • A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.
  • A hatásterületek kiterjedését a kormányrendelet 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni (közvetlen hatások területei, közvetett hatások területei, az egyes hatótényezőkhöz rendelve), és térképen is be kell mutatni.
  • A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak:
    • csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;
    • a környezeti állapot – a tevékenység megvalósításától független – várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik;
    • új telepítés esetén tartalmaznia kell:
      • a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását,
      • a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését.

4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése:

  • a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:
    • a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta;
    • a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz;
    • az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása;
    • a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása;
    • tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása;
    • a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága;
    • a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága;
    • a vizeket érő hatások következtében a vizek – a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott – állapotában bekövetkező változás értékelése, valamint a tervben az érintett víztestekre és védett területekre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének ütemezése;
    • a környezetkárosodás, környezetterhelés hatásai elkerülésének, mérséklésének lehetőségei;
    • a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a költség-haszon elemzéssel alátámasztott, kiválasztott legjobb környezeti megoldás bemutatása;
  • ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen:
    • a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait;
    • a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,
    • amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét;
    • az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit;
  • a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:
    • a bekövetkező károk és felmerülő költségek;
    • a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások.

5. Ha nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás indult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen:

  • a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;
  • az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;
  • az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;
  • e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;
  • az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;
  • az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;
  • a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

6. Környezetvédelmi intézkedések:

  • a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;
  • a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;
  • az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően.

7. Egyéb adatok:

  • a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok;
  • a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;
  • azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;
  • annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

8. Közérthető összefoglaló:

  • a tevékenység lényegének ismertetése;
  • a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása;
  • a környezeti hatások becslése, értékelése;
  • a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások;
  • a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.

9. Ha a környezeti hatásvizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, a környezeti hatástanulmányhoz csatolni kell:

  • a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait;
  • a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal;
  • az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot;
  • érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és
  • a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.

 

scrollUp