Környezeti hatásvizsgálat

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-02-20 / módosítva: 2017-06-07

A környezeti hatásvizsgálati eljárást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény vezette be. A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

A környezetvédelmi hatóság által kiadható engedély típusa függ az engedélyezendő tevékenység fajtájától, kapacitásától, a várható környezeti hatásoktól. Az engedélyezendő tevékenységek csoportosítását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 1–3. melléklete tartalmazza.

Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a lefolytatott környezeti hatásvizsgálati és/vagy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások alapján

  • környezetvédelmi engedélyt vagy
  • egységes környezethasználati engedélyt

adhat ki a tevékenység végzéséhez.

Ha a tevékenység csak az kormányrendelet 1. számú mellékletben szerepel, akkor a környezeti hatásvizsgálat alapján környezetvédelmi engedély szükséges.

Ha a tevékenység csak a kormányrendelet 3. számú mellékletében szerepel, és várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján szintén környezetvédelmi engedély szükséges. Továbbá akkor is környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedély szükséges, ha a környezetvédelmi hatóság más hatósági vagy szakhatósági eljárásban ezt előírta, tekintettel a várható jelentős mértékű környezeti hatásokra. Azt, hogy mely esetek tekinthetők jelentős hatásnak a környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából, azt a kormányrendelet a fogalmak között felsorolja.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás a tervezett tevékenységnek a környezeti elemekre, valamint a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére való hatásainak vizsgálatára terjed ki. Emellett kiemelten vizsgálni kell az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásokat.

A tevékenység egyes szakaszaiban – telepítés, megvalósítás, felhagyás – a várható hatások értékelését külön-külön kell elvégezni.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmére indul. A kérelem mellé csatolni kell a környezeti hatástanulmányt. A környezeti hatástanulmányra vonatkozó követelményeket a következő címben tárgyaljuk.

A környezetvédelmi hatóság tárgyaláson lehetőséget biztosíthat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a benyújtott dokumentációval kapcsolatos hiánypótlás teljesítése érdekében.

Nagyon fontos, hogy a környezeti hatásokkal érintett lakosság a tervezett tevékenységet, a várható hatásokat, esetleges veszélyeket és azok megelőzésének módját megismerje. Ezért ha a tevékenység nem esik titokvédelem alá a környezetvédelmi hatóság honlapján közleményt tesz közzé az eljárás megindításáról. A közlemény tartalmazza:

  • az eljáró környezetvédelmi hatóság megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;
  • környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét;
  • azt, hogy folyamatban van-e nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás;
  • azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére;
  • milyen döntéseket hozhat a környezetvédelmi hatóság az eljárás során;
  • az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és a mellékletek nyomtatott példányába a környezetvédelmi hatóságnál és a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a környezetvédelmi hatóságnál vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni;
  • az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyét.

Közmeghallgatást is kell tartani, a közlemény tartalmazhatja a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat is, ebben az esetben a közmeghallgatásról külön közzététel és közhírré tétel nem szükséges. Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

A közlemény közzétételével egyidejűleg a környezetvédelmi hatóság a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről legalább 30 napra.

A környezetvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő – egyeztetés esetén az egyeztetést követő – nyolc napon belül az érintett nyilvánosság számára.

Minden érintett számára lehetővé kell tenni, hogy a tervezett tevékenységre vonatkozó információkhoz hozzájusson, azokról kérdést tehessen fel vagy észrevételt tegyen.

A környezetvédelmi hatóság a döntése meghozatala során az érintett lakosságtól, szervezetektől, szakértőktől, illetve a szakhatóságoktól kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket érdemben megvizsgálja és a határozatának indoklása tartalmazza a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt.

 

A környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi engedélyt ad, vagy a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasítja. A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és – ha lehetséges – megszüntetésére vonatkoznak. Előírhatók például rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés (ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása), határértékek, illetve a környezetvédelmi engedély megadását követő – a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható – feltételek. A határozatba foglalhatók a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha nemzetközi egyezményt sért, ha nem összeegyeztethető a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezeti célállapot elérését. A környezetvédelmi engedély öt évig érvényes, nemzetgazdasági szempontból kiemelt infrastruktúra beruházás esetén az érvényesség legalább tíz év, azonban határozatlan időre is megadható. Új módszerek kipróbálása esetében legfeljebb két évre adható.

scrollUp