Környezetvédelmi felülvizsgálat

Soltész Ilona
Létrehozva: 2017-02-20 / módosítva: 2017-06-07

Környezetvédelmi felülvizsgálatot kell lefolytatni, ha a környezetvédelmi engedély, illetve az egységes környezethasználati engedély lejár. A környezetvédelmi hatóság hat hónappal az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a tevékenység továbbfolytatásának feltételeiről.

Ha az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységet továbbra is folytatni szeretnék, a tevékenység folytatása során ötévente, továbbá az engedélyezett tevékenység jelentős módosítása esetén el kell végezni az engedélyben megfogalmazott követelmények és előírások felülvizsgálatát.

Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) felsorolt jelentős módosítások között[1] megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. Ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.

Akkor is szükséges környezetvédelmi felülvizsgálat lefolytatása, ha az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, vagy a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli, továbbá, ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.

Két féle környezetvédelmi felülvizsgálatról beszélhetünk:

  • teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat;
  • részleges környezetvédelmi felülvizsgálat.

A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezeti elemek teljes spektrumát lefedi a környezetvédelmi felülvizsgálat.

A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat kiterjed a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 75. §-a szerint:

  • az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;
  • a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására;
  • a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;
  • az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;
  • a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;
  • a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre;
  • a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére;
  • a környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének – s ha ez nem lehetséges – a környezet-igénybevétel és környezetszennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni;
  • alapállapot-jelentés készítése

A részleges környezetvédelmi felülvizsgálat célja az adott üzem egy kiválasztott környezeti elemre gyakorolt hatásának felderítése, vagy az adott elem szűk környezetben való állapotának megismerése. A részleges felülvizsgálat tartalmát a környezetvédelmi hatóság határozza meg.

A környezetvédelmi teljes felülvizsgálat során készítendő dokumentáció tartalmát a 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet[2] (a továbbiakban KTM rendelet) 2. számú melléklete határozza meg.

Részleges felülvizsgálathoz szükséges dokumentáció kötelező tartalma a KTM rendelet 2. mellékletének 1. és 2. pontjában foglaltak, valamint a 3. pontban rögzített vizsgálati területek közül azok elemzése, amelyeket a környezetvédelmi hatóság által meghatározott vizsgálati tartalmi kör (terjedelem) érint.

Ha a felülvizsgálati dokumentáció tartalmát képező valamely adat az állam- vagy szolgálati titok körébe tartozik, annak a környezetvédelmi hatóság részéről történő megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minősülő, valamint a kérelmező által üzleti titoknak minősített adatot a kérelmezőnek azt így megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülő dokumentációban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység környezeti hatásainak megítélését lehetővé teszik.

Az elkészített felülvizsgálati dokumentáció alapján a környezetvédelmi hatóság helyszíni szemlét tart, és részletesen ellenőrzi és elemzi a tevékenység 5 éves adatait és az alkalmazott technológiát.

 

 


[1] a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (2) abf), abg) aca) pontjai

[2] A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet

scrollUp