Közbiztonsági szempontok

Soltész Ilona
létrehozva: 2016-06-20 / módosítva: 2017-06-07

A közbiztonságon olyan állapotot értünk, amelyben sikerül megelőzni, illetve ellenőrzés alá vonni és tartani a társadalom érdekeit sértő magatartásokat. Tágabb értelemben a közterületek, a közösen használt közösségi- vagy magánterületek biztonságos kialakítását, a bűncselekmények megelőzését, a közutak biztonságos (a gyalogosok és a forgalom számára is megfelelő) használatának elősegítését, valamint a leginkább veszélyeztetett csoportok (fiatalok, idősek, fogyatékkal élők) érdekeinek figyelembe vételét értjük a közbiztonsági szempontok érvényesítése alatt.

Az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban évtizedek óta alkalmazzák azokat a városépítési, építészeti és a környezet kialakításával kapcsolatos elveket, amelyek a közterületen, lakótelepen, aluljárókban, parkokban vagy az épített környezet egy jellegzetes helyén megelőzhetik, illetve csökkenthetik a bűnelkövetéseket, javíthatják a lakosság közérzetét, biztonságérzetét.

Az épített környezet bűnmegelőzési célú tervezésének és rendezésének (Crime Prevention Through Environmental Design, rövidítéssel: CPTED) négy fő eleme

  • a természetes láthatóság,
  • a megközelíthetőség ellenőrzése,
  • a területhatár jelzése és
  • a gondozottság.

Az „alkalom szülte” bűnelkövetés megakadályozása és a biztonságérzet javítása érdekében ezeket lehetőleg egyidejűleg kell alkalmazni, természetesen a helyszín értékelése az érintettek igényeinek megismerése és más szociális programok mellett. A terep átláthatósága, a növényzet mérete és takarása, a tereptárgyak és kerítések, továbbá a világítás, és a forgalom mind-mind befolyásolja, hogy bűncselekményre készülve valaki milyen helyszínt választ.

A természetes láthatóságot az elhanyagolt növényzet visszavágásával, ritkításával lehet fokozni, mert a bűnöző kényelmetlenül érzi magát a rendezett helyszínen, nehezebb elbújni, elrejteni valamit. Ebből a szempontból a bozótos, elhanyagolt részek különösen kedvezőtlenek. Nem előnyösek a fiatal, alacsony, dús lombú fák, mert takarást nyújtanak. Az idős, terebélyes fák, amelyek lombja legalább 180 centiméter magasan kezdődik, nem csökkentik a láthatóságot, ezért kedvező hatásúak. Elérhető magasságban levő földszinti ablakok alá legfeljebb derékmagasságú, tövises bokrok ültetése célszerű, ilyen lehet például a rózsa. Tény, hogy önmagában nem akadályozza meg a betörést, de kellemetlen asszociációkat kelt. Az ablakot takaró növényzet vagy magas zárt kerítés ugyan gátolja a belátást, de kifejezetten csábíthat a betörésre, és ha már bemászott a betörő, akkor ő sem látható és nem kell attól tartania, hogy megzavarják. A rudakból álló kerítés ideális, kiegészítve maximum 90 centiméter magas, rendszeresen gondozott bokorsávval.

A lakók, gyalogosok biztonságérzetét növeli, ha egy pillantással átlátják a környéket, és könnyebben észreveszik az ismeretleneket vagy a gyanúsan viselkedőket. Nagyon fontos a megfelelő erősségű, egyenletes világítás, ne alakuljanak ki sötét zugok. A megközelíthetőség ellenőrzése azt jelenti, hogy egyértelműen elkülönüljenek a bárki számára szabadon használható közterületek, forgalmi zónák, és a magán vagy félig magánjellegű, csak azok által használt területek, ahol az ismeretlenek jelenléte indoklást igényelhet. Ilyen átmeneti zóna például az épület körüli gyalogút, udvar, sövény, kerítés. Az egyértelmű lehatároláshoz tartoznak a figyelmeztető vagy tájékoztató feliratok és jelzések is.

A CPTED elvek szerint, a bejárathoz vezessen hangsúlyos ösvény, amely a pszichológia eszközével hat: nem engedi letérni a személyeket a kijelölt útról. Az ösvényt felszórhatják kaviccsal vagy murvával, amely csikorog a léptek alatt, figyelmeztetve a tulajdonost az érkezőre. Az épület körüli gyalogos- és járműforgalomnak a számára kijelölt nyomvonalon tartása azért is fontos, mert ezzel csökken a menekülési útvonalak száma. Fontos szempont az ellenőrzés lehetősége. Ha pl. egy irányból lehet megközelíteni egy lakóterületet, akkor a bejövők és távozók ellenőrzése is könnyebb, akár megfigyelő kamerák is felszerelhetők. Nyugat-Európában egyes lakótelepeken megfigyelték azt is, hogy ahol vannak házfelügyelők, kevesebb bűneset fordul elő.

A tulajdonos, vagy lakóközösség, üzlet vagy szervezet telkét, vagy az általuk gondozott és figyelemmel kísért területet világosan ki kell jelölni. Erre szolgálnak a közterületi járdától eltérő burkolattal ellátott gyalogutak, a házszám és névtábla, az alacsony sövények, virágbeültetések és virágtartók határoló jellegű kialakítása. Ezekkel lehet jelezni, hogy honnan kezdődik a magánterület. Amennyiben ki lehet küszöbölni a funkció nélküli területek létrejöttét, amelyet senki nem tud kontroll alatt tartani, akkor csökkenteni lehet a bűnözést, a bűnözéstől való félelmet és annak érzetét, hogy senki nem érzi a területet magáénak.

A gondozottság szintén a folyamatos figyelemmel kísérés jele, és megerősíti az ingatlan körüli védőövezetet, főleg, ha a környezet ettől eltérő. Egy elhanyagolt, elhagyatott épület egy szemetes gyomos, félreeső hely vonzza azokat, akik nem szeretnének szem előtt lenni, és vonzza a potenciális bűnözőket is. Az építészeti bűnmegelőzés elmélete szerint ott üti föl a fejét a bűnözés, ahol a körülmények erre ösztönzik a bűnözőket. Ezzel szemben a parkosított telkekkel, ápolt kiskertekkel határolt területeket az arra járó idegeneket is a célnak megfelelő viselkedésre és használatra késztetik.

A környékbeli üzletek portálját ne ráccsal védjék, mert az azt az üzenetet sugallja, hogy errefelé nagyon rossz a közbiztonság – ez pedig bátorítja a bűnelkövetőket. Inkább a betörésvédő fólia vagy a térfigyelő eszközök felszerelése az ajánlott.

Lakótelepeken az épületek műszaki állapotának javítása mellett az épületek egyedivé alakítása, színes környezet kialakítása a korábbi leromlott és sivár épületek helyett, már önmagában a javíthatja a terület megítélését, és ezzel lakosság szociális összetétele is változtathat. Sok lakótelepen probléma a közlekedő terek, bejáratok, folyosók szűkös kialakítása, az ingerszegény és igénytelen környezet, ami az ott élők egymáshoz való viszonyát kedvezőtlenül befolyásolja, és feszültséget okoz. Ezért olyan közösségépítő, kapcsolaterősítő lehetőségeket, külső vagy házon belüli találkozási helyeket kell létrehozni és fenntartani, amelyek a problémák megoldását és a közösségi kontroll erősítését egyaránt elősegíthetik.

A kisebb lakókörnyezet mellett a várostervezés, illetve városrehabilitáció tervezése és megvalósítás a során is célszerű alkalmazni a közbiztonsági szempontokat, és tervezési elveket.

Fontos a biztonságos közösségi terek létesítése (defensible space) megteremtésére, elsősorban lakóövezetek, ezek kiszolgáló (infrastrukturális) létesítményei és a bevásárlóközpontok környezetében. A lakosság biztonságérzetét és jó közérzetét segíti, ha a környezeti zaj mértékét sikerül építészeti, városépítészeti eszközökkel csökkenteni, továbbá a jó megközelíthetőség mellett elegendő számú jármű részére biztosított a parkolás.

 

A közterületek és építmények biztonságos kialakítására vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) tartalmaz előírásokat.

A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását – a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni – más szempontok mellett – az alábbi közérdekeket is:

  • a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire,
  • a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését,
  • a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését,
  • a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását,
  • az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit.

A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat – szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló – közterület-alakítási tervet készíttethet, ezt az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá.

Az Étv. előírja, hogy az építmény elhelyezése során biztosítani kell az építmény, továbbá a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget, valamint a közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőséget.

A leggyakrabban előforduló közbiztonsággal összefüggő építésügyi hatósági ügy, amikor egy építmény, régi épület vagy kőkerítés műszaki állapota leromlik, és balesetveszélyes helyzetet okozhat. Ebben az esetben az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését. Amennyiben építkezés közben a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, illetve ha az elkészült építmény az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, – amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja – a lebontását vagy az újraépítését kell elrendelnie az építésügyi hatóságnak.

 

scrollUp