Közigazgatási eljárás fontosabb elemei

létrehozva: 2015-11-25 / módosítva: 2015-11-27
Alapelvek és alapvető rendelkezések

Eljárási alapelv: Önállóan is felhívható, de az egyes rendelkezések értelmezésénél is iránymutató normatív szabályrendszer.

 

Elektronikus kapcsolattartás szabályai

Két alapvető elv

  • Csak törvény írhat elő elektronikus kapcsolattartást.
  • Az ügyfél joga, hogy egy alkalommal kapcsolattartási formát váltson az eljárás során.

 

Nyelvhasználat

Főszabály: a Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.

Eltérések:

  • a kisebbségi önkormányzatok hatósági eljárásuk során a magyar nyelv mellett más hivatalos nyelvet is használhassanak
  • a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy a közigazgatási hatóságnál használhassa az adott kisebbség nyelvét
  • a nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személyekhez kapcsolódó eltérések

 

A törvény hatálya

Tárgyi hatály meghatározása: az ágazati jogszabály csak ott térhet el a Ket. szabályaitól, ahol a Ket. maga ezt általánosságban vagy egyedileg lehetővé teszi. 2009. október 1-je után az ágazati jogszabályokból (törvényekből, kormány- és miniszteri rendeletekből) eltűnnek a Ket.-tel párhuzamos vagy ellentétes rendelkezések

A Ket. és a különös eljárási normák

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Ket. különös eljárási normákkal kapcsolatos módosítása

  • Kivett eljárások köre bővül
  • Privilegizált eljárások körének pontosítása
  • EU jogi aktusai és a Ket. közötti viszony
  • Nemzetközi szerződések és a Ket.
  • TB ellátás

 

A közigazgatási hatóság

  • Közigazgatási hatósági ügy ismérve
  • Ket.-novella:
  • Hatóságok köre kiegészül
  • törvény vagy kormányrendelet egyéb szervezetet, köztestületet vagy személyt ruházhat fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására

 

Az ügyfélfogalom

  • Visszatérés az Áe. ügyfélfogalmához: a „jogi helyzetre” utalás elhagyása
  • Kikerül a fogalomból az ügyfél nyilvántartásba vette adataira vonatkozó exemplifikatív felsorolás

 

Hatásterület

Probléma:

  • nem volt megfelelően rögzítve a hatásterület lehatárolásának kritériuma és eljárása, a hatóságoknak gyakran saját belátásukra kellett hagyatkozniuk
  • az érintettség vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlantulajdonos és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték

 

Feladatkörében érintett szervek és a nyilvánosság részvétele

  • A Ket. visszatér az Áe. szóhasználatához: „hatóságok” helyett a közigazgatási szerveknek biztosítja az ügyféli státuszt

További újítások az ügyféli jogállással kapcsolatban

 

  • Ügyféli jogok alapeljárásban való részvételhez kötése
  • Indok: visszaélésszerű joggyakorlás lehetősége
  • Csak szabályszerű értesítés ellenére be nem kapcsolódó ügyféllel szemben
  • Ügyféli jogállás megtagadása
  • Ügyféli jogállást megtagadó végzés elleni fellebbezés lehetősége
  • Eljárás egyéb résztvevői
  • Hatósági tanú

 

Jogutódlás

  • Kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél kiesése folytán a jogutódnak külön kérelmeznie kell a jogutódlás megállapítását. – határidők (obj. + szubj.)
  • Minden más esetben – határidő nélkül – a hatóság erről való értesítését és a hatóság erről szóló döntéshozatalát követően automatikusan lép a jogelőd helyébe a jogutód.
  • Külön jogszabály à eljárás jogerős lezárása után is
  • nem szállnak át azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a hatóság a kieső ügyfélre, annak személyére, magatartására, mulasztására tekintettel állapított meg.
  • A jogutódlásról szóló döntés (5 munkanap, önálló fellebbezés)

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Adatkezelés

  • az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti a hatóság
  • a törvény által védett titokra és a hivatás gyakorlásához kötött titokra nem külön-külön vezet be önálló terminológiát, hanem egységesen a „védett adat” à a hatóság jogszabályban meghatározott módon és körben jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére
  • A természetes személyazonosító adat fogalma (1996. évi XX. törvény)

 

Joghatóság, hatáskör, illetékesség

 

Joghatóság

  • Általános szabály: a magyar ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el
  • Különös joghatósági szabály: törvényben
  • Nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén (hontalanokra is alkalmazható)
  • Külföldön tartózkodó ügyfél esetén

A joghatóság meglétét a hatóság eljárás egész időtartama alatt hivatalból vizsgálja.

A joghatóság hiányában hozott döntés semmis.

 

Hatáskör

  • Hatáskör - telepítés – mindig jogszabályban
  • jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet”
  • első fokon eljáró hatóság helyett: elsőfokú hatóság vagy első fokú döntést hozó hatóság, fellebbezés elbírálására jogosult hatóság
  • Hatáskör - átruházás és a kiadmányozási jog
  • Törvény: hatáskör átruházását csak kivételesen; pontosan melyik hatóságra (Legfelsőbb Bíróság 1/2003. közigazgatási-polgári jogegységi határozat)
  • DE: ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte, az nem minősül a hatáskör átruházásának
  • Sajátos csoport: önkormányzati hatósági ügyek
  • Eljárási kötelezettség és a hatóság mulasztása
  • illetékességi területén köteles eljárni + felügyeleti szerv kijelölése esetén
  • Összhang a hallgatás-beleegyezés szabállyal
  • Speciális ismeretekkel és hatáskörrel rendelkező szerv mulasztása
  • Önkormányzati hatósági ügy esetén
  • Ügyfél értesítése a felügyeleti szerv által

 

Illetékesség

  • Szóhasználat egységesítése: lakcím + székhely gyűjtőfogalmak
  • Illetékességi okok: eljárás alapjául szolgáló illetékességi oknak azonosnak kell lennie
  • Speciális illetékességi szabályok
  • Megelőzés elve
  • Áttétel és ideiglenes intézkedés (Utóbbi: végzés!)

 

Hatásköri és illetékességi vita

  • Pozitív és negatív hatásköri összeütközés
  • Egyeztetés
  1. Ügyfél is kérelmezheti
  2. Egyeztetést kezdeményező hatóság
  3. Ha nem vezet eredményre:
  • illetékességi vita esetén: közös felügyeleti szerv jelöl ki
  • Hatásköri összeütközés esetén: Fővárosi Ítélőtábla
  • Jogorvoslat nincs!

 

Belföldi jogsegély

  • Személyes adatok továbbítása:
  • kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulást a jogsegély teljesítése céljából megadott
  • hivatalból indult vagy folytatott eljárásban a jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése céljából szükségeseket továbbíthatja
  • Határidők módosulása

3 esetben: közigazgatási jogsegélyegyezmény, ennek hiányában viszonossági gyakorlat, vagy többoldalú nemzetközi szerződés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolattartás szabályai

  • Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani
  • Kapcsolattartási mód változtatása egy alkalommal

 

A kapcsolattartás formái

Írásbeli

  1. postai úton,
  2. telefaxon,
  3. személyesen átadott irat útján,
  4. kézbesítési meghatalmazott útján,
  5. a hatóság kézbesítője útján,
  6. kézbesítési ügygondnok útján,
  7. hirdetményi úton vagy
  8.  törvényben meghatározott módon elektronikus úton vagy
  • Ügyfél választása szerint
  • Hatóság választása szerint

A hatóságnak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét az egyszerűbb formákra.

 

A hatóságok közötti kapcsolattartás

Ha a hatóságok közötti kapcsolattartás irattovábbítást nem igényel, a hatóságok elektronikus levélben vagy telefonon kötelesek egymással kapcsolatot tartani.”

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elektronikus kapcsolattartás

  • kizárólag akkor minősül írásbelinek, ha ügyfélkapun és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (egyszerű email nem)
  • Írásbeli az elektronikus kapcsolattartás, ha:
  • az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak
  • a hatóság az iratot a központi rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak
  • Központi rendszert preferáló koncepció!

Egyes eljárásjogi kérdések az e-kapcsolattartásban

  • Elektronikus űrlap
  • Elektronikus irat elektronikus dokumentum helyett
  • Határidő számítás és kézbesítés
  • Előterjesztés időpontja: irat elküldésének napja, de ügyintézési határidő a következő naptól
  • ha 5 munkanapon belül nincs visszaigazolás à másik írásbeli formában közlés
  • Üzemzavar ügyintézési határidőbe nem számít bele

 

Elektronikus tájékoztatás

  • Ket. és az e-információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény harmonizációja
  • Közzéteendő adatok köre
  • Az elektronikus tájékoztatás tartalma
  • Negyedévente közzéteendő mutatók

 

Az elsőfokú eljárás:

 

Az eljárás megindítása

  • Az eljárás megindításának jogkövetkezményei
  1. HIVATALBÓL indul:
  • Bármikor, mérlegelési jog – de nem korlátlan: hivatalból való eljárás elve és a hatásköri szabály
  • A kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja

 

  1. KÉRELEMRE indul:
  • Egységes fogalom bevezetése
  • Tartalom szerinti eljárás elve
  • Kifejezett kérelem
  • Csak ha a Ket. szerinti ügyfél nyújtja be

 

Az eljárás megindítása

Értesítés

  1. hivatalból indult eljárásban az ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,
  2. a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül

 

 

           
   
 
 
 
   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ideiglenes biztosítási intézkedés

  • pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata
  • a Ket. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak alkalmazása
  • az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően
  • kérelemre és hivatalból is
  • Jogorvoslatok
  1. Intézkedésről szóló végzés ellen van helye
  2. Az elrendelés elutasításáról szóló döntés ellen külön nincs, csak érdemi határozatban

 

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

  • Határidő – 5 munkanap
  • Értesítési kötelezettséget megelőzi
  • Hiánypótlási felhívás esetei
  • Végzésben, önálló fellebbezés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eljárás megszüntetése

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eljárás megszüntethető a hatóság mérlegelése alapján is

 

 

 

Kérelem

  • Írásban és szóban egyaránt
  • Személyes előterjesztés: törvény írhatja elő
  • Szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet nem kell felvenni főszabály szerint
  • Minden kérelemre vonatkoznak a szabályok, nem csak az eljárást megindítóra

 

A kérelem tartalma, mellékletei

 

TARTALMA:

  • elsődlegesen tartalmaznia kell az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, ha az ügyfél nevében képviselő jár el, az ő adatait is közölni kell
  • Ket.-novella: hatóság döntésére irányuló kifejezett kérelem

 

MELLÉKLETEI:

  • Jogszabály írja elő, ha nem teljesíti: hiánypótlás
  • Nem kérhető: (előzetes) szakhatósági állásfoglalás és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell

 

Hiánypótlás, benyújtás helye

HIÁNYPÓTLÁS

  • Kérelem tartalom szerinti elbírálása
  • Határidő hiánypótlási felhívás kibocsátására: 5 munkanap, de törvény vagy kormányrendelet hosszabbat is megállapíthat

 

A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HELYE

  • Eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál
  • Törvény vagy kormányrendelet eltérően is kijelölheti

 

A jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés

Jegyzőkönyv

  • Kötelező jegyzőkönyvet készíteni: tárgyalásról, lefoglalásról, jogszabály által meghatározott esetben, ügyfél kérelme esetén, hatósági tanú alkalmazásakor
  • Egyébként: hatóság mérlegelése alapján
  • Formája: hatékonyság + költségtakarékosság alapján

 

Hivatalos feljegyzés

  • Ha jegyzőkönyv nem készül

 

Adatok zárt kezelése; képviselet

ADATOK ZÁRT KEZELÉSE

  • indokolt kérelemre:
  • tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelése;
  • szakértő: az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelése
  • Ket. kibővíti az adatok zártan kezelésének korábbi eseteit: szemle és idézés helyett alkalmazandó értesítés szabályainál
  • A zártan kezelt adatok megismerésére jogosultak
  • Zárt kezelésről ügyintéző is dönthet

 

KÉPVISELET

  • Pp. mintájára: meghatalmazás formája
  • Törvényes képviselő is adhat meghatalmazást
  • A hatóság hivatalból köteles vizsgálni a képviseleti jogosultságot.

 

Hatósági közvetítő

Korlátok lebontása à nem feltétel, hogy

  • Külön jogszabályi rendelkezés legyen
  • Nagyszámú ügyfelet érintsen
  • Ket. pontosítja a hatósági közvetítővé válás feltételeire és a hatósági közvetítő kiválasztására vonatkozó szabályokra vonatkozó, a Kormánynak adott felhatalmazást

 

Kizárás

  • csak a hatósággal, illetve annak munkatársával szemben alkalmazható, az ügyféllel és az eljárás közreműködőivel szemben nem
  • Abszolút és relatív kizárási okok
  • Az ügy elintézésében nem vehet részt – Jegyző kizárása
  • Kizárási ok bejelentése
  • Ha alaptalan: eljárási bírság
  • Döntés: hatóság vezetője
  • hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben felmerülő kizárási ok esete
  • Önkormányzati hatósági ügy

 

Idézés, értesítés

  • IDÉZÉS
  • Hatósági döntés: végzés à közlés szabályai: jogszabályi felhatalmazás nélkül lehet szóbeli
  • jogszabállyal kötelezővé tett közmeghallgatás, tárgyalás és egyezségi kísérlet esetére a kérelmező ügyfél is idézhető
  • Utólag igazolható az eltávozás és a távolmaradás is
  • Meghallgatásra alkalmatlan állapotban megjelenés, következmények

 

  • ÉRTESíTÉS
  • Ha nem szükséges az idézés
  • Minimum 3 munkanappal korábban kell megkapnia az ügyfélnek
  • Nincs helye, ha: meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosának természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható

 

Tényállás tisztázása; ügyféli nyilatkozat és adatszolgáltatási kötelezettség

  • lefoglalás újraszabályozása
  • Fogalom, lefolytatás, dolog őrzése
  • Kiadás részletes szabályai
  • Kivételesen: értékesítés

 

  • Ket. 51.§
  • Ügyfél nyilatkozattételi joga
  • Ügyfél jogszabályon alapuló adatszolgáltatási köt.-e

 

Irat; Tanú és hatósági tanú

IRAT

  • Irat fogalma:
  • Nem magyar nyelvű csak hiteles fordítással, de ha aránytalanul beszerezhető: nyilatkozat lehetősége

 

TANÚ és HATÓSÁGI TANÚ

  • 43/2004-es ABH, magánszférához való jog védelme
  • Garancia: hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel útján történő dokumentálás
  • Ideiglenes biztosítási intézkedésnél is
  • Jegyzőkönyv oldalankénti aláírása
  • Kötelező alkalmazás:

 

Szemle

  • Probléma: szemle és hatósági ellenőrzés viszonya
  • Ket. szemle szabályai közt:
  • Lefolytatás
  • Előzetes értesítés
  • Akadályozás esetén követendő eljárás
  • Új szabály: törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság az állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg
  • A hatóság legalább 10 munkanappal korábban értesíti a szakhatóságot a szemléről à hatósági és szakhatósági eljárás párhuzamossága
  • Lefolytatás módja, részletes eljárási szabályok: 57. - 57/B. §

 

Szakértő

  • Koncepció: nem a konkrét ügy ügyintézőjénél, hanem a hatóság egész szervezetén belül hiányoznia kell a szakértelemnek ahhoz, hogy szakértő kirendelésének legyen helye
  • Nincs helye: ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő
  • Ha jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét, az Isztv. szerinti szakértő rendelhető ki
  • Eljárási kötelezettség kirendelés esetén (kivételek Isztv.-ben)
  • Eljárás időtartamára a szakhatósági eljárás időtartama irányadó

 

Eljárás akadályozásának következményei; tárgyalás és közmeghallgatás

ELJÁRÁS AKADÁLYOZÁSA

  • Ket.: „vétkes” à „felróható”
  • Többletköltségek megfizetése

 

TÁRGYALÁS ÉS KÖZMEGHALLGATÁS

  • Főszabály: eljárás nyilvánossága, de: zárt tárgyalás
  • ha több mint ötven ügyfél vagy több mint öt ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt az eljárásban, akkor kötelező közmeghallgatást tartani
  • Közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalma

 

Az eljárás irataiba való betekintés

  • Különböző nyilvánosság:

1. határozat,

2. eljárás egyéb iratai

  •  Ket.: betekintés korlátai;

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ket.: betekintéshez fűződő érdek à ügyfél magánérdeke közötti mérlegelés à az ügyfélnek konkrétan meg kell jelölnie azon adatokat, melyek megismerését ki szeretné zárni

  • Korlátozásról, kizárásról à végzés, ez ellen önálló fellebbezés
  • Lezárt eljárások irataira is vonatkoznak a szabályok
  • A döntés megismerése iránti igény – költségtérítés, 5 munkanap
  • Nem tehető megismerhetetlenné a közérdekből nyilvános adat!

 

A döntés fajtái

  • Az ügy érdemében: határozat
  • Minden más kérdésben: végzés
  • Megszűnt az „udvarias levél” kategóriája. A Ket. egyértelművé teszi, hogy udvarias hangnemben írt levélben az ügyfél csak olyan eljárási cselekményekről tájékoztatható, amely nem vált ki joghatást (nem aktus).

 

A döntés szerkezete

  • Rendelkező rész: az ügyfél számára meghatározott jogok és kötelezettségek, az ügyfelek jogainak védelmét szolgáló információk
  • Indokolás: a döntés ténybeli és jogi megalapozottságának biztosítása

 

A döntés közlése

  • A közlés napjának pontos ismerete garanciális jellegű, ez váltja ki a határozatban foglalt joghatásokat.
  • Az ügyintézési határidőn belül a hatóságnak gondoskodnia kell a döntés közléséről is.
  • A döntés közlésének napja: az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy személyesen átadták.
  • Hirdetményi közlés: a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon

 

A döntés közlése

Határozat:

  • ügyféllel és azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg
  • Szakhatósággal
  • További hatósággal vagy állami szervvel

 

Végzés:

  • Ügyféllel és azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg

 

Közlési módok: postai út, telefax, személyesen átadott irat, kézbesítési meghatalmazott, a hatóság kézbesítője, kézbesítési ügygondnok, hirdetményi út, központi rendszer (elektronikus út), személyesen szóban.

  • Életveszély, súlyos kárral fenyegető helyzet, vagy ha törvény úgy rendeli: bármilyen módon

 

Értesítés a döntés meghozataláról: sms, telefon, e-mail

 

A döntés közlése

Hirdetményi közlés:

  •  október 1-től a hirdetményt annak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján is ki kell függeszteni, amelyik az ügyfél lakcíme, az ügy tárgyát képező ingatlan vagy tevékenység gyakorlásának vagy a jogellenes magatartás elkövetésének helye szerint illetékes lenne, valamint a hatásterületen lévő önkormányzatén is.
  • Ket. bővíti a hirdetményi közlés eseteit: ha az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és nincs magyarországi képviselője, amennyiben a kapcsolattartás nem elektronikus úton történik, kötelező kézbesítési meghatalmazottat megnevezni.

 

Nyilvános közzététel:

  • A köz szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot
  • Hirdetményi közlés szabályai
  • A rendelkező rész mellett az indokolás vagy annak kivonata is közzétehető

 

A döntés kijavítása és kiegészítése

  • Hiányzik a jogorvoslat két alapvető jellegzetessége: nincs vitatott döntés és nem jár el magasabb szintű fórum
  • Nem számítanak jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eszköznek
  • A törvény módosítja a kijavítás szabályait: a kijavítás nem a hatóság mérlegelésén múlik

 

Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás

Közös szabályok:

  • Hatósági döntésnek minősülnek
  • Az adattartalmat és a kiállítás vagy bejegyzés módját az adott jogintézményt rendszeresítő jogszabály határozza meg
  • Az eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni

 

Hatósági bizonyítvány:

  • a bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hatóság köteles eljárni
  • Ügyintézési határidő: öt munkanap
  • Megdönthető vélelem: tartalmát ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni
  • Felhasználás: meghatározott időtartamig vagy egyetlen alkalommal

 

Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás

A hatósági nyilvántartás

  • A Ket. teljes egészében szubszidiárius, csak akkor alkalmazható, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet az adott ügyre vonatkozó eltérő szabályt nem tartalmaz
  • A hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre nem kell alkalmazni a határozat formájára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket
  • A jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő kezdete: az ügyfél tudomásszerzése a bejegyzésről, mulasztásról

 

Hatósági ellenőrzés

  • Ket. hatályából eredő eltérés: az atomenergia alkalmazási körébe tartozó és a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban a Ket. rendelkezéseitől eltérés lehetséges
  • Legjelentősebb: helyszíni ellenőrzés
  • A szemle szabályainál található közös szabályokat itt is alkalmazni kell
  • Ha a hatóság nem tapasztal jogsértést az ellenőrzés során à hivatalos feljegyzés: alakilag kevésbé kötött forma

 

A közigazgatási jogorvoslás rendszere

Az ügyfél kérelme alapján igénybe vehető jogorvoslati eljárások

  • Fellebbezési eljárás
  • Bírósági felülvizsgálat
  • Újrafelvételi eljárás

 

Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálat

  • A döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás
  • Felügyeleti eljárás
  • Felülvizsgálat az AB határozata alapján
  • Felülvizsgálat ügyészi intézkedés nyomán

 

A fellebbezés

  • Rendes jogorvoslat
  • Alapvető jogorvoslati forma
  • Teljes felülbírálat elve
  • Általános fellebbezési jogosultság à Főszabályként minden elsőfokú határozat ellen, kivéve:
  • ha az ügyben azt törvény kizárja   90/2007.(XI.14.) AB

DE: kormányrendelet már nem zárhatja ki!

  • ügyfelek az egyezséget jóváhagyó határozat ellen
  • hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzés
  • ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy a
  • kormányhivatal vezetője hozta
  • törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú
  • döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta

 

Végzés elleni fellebbezés:

  • Első fokú végzések ellen
  • Főszabályként csak járulékos formában, kivéve pl.:
  • ideiglenes biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzés
  • eljárást felfüggesztő/megszüntető végzés
  • a hatóságnak a rá irányadó ügyintézési határidő felróható túllépéséből származó és az ügyfél
  • részére történő illeték- vagy díjvisszafizetésről rendelkező végzés

 

A fellebbezés

  • A jog gyakorlása nincs meghatározott jogcímhez kötve, a határozatban foglaltak az ügyfél
  •  

sértik

jogát

 

  • jogos érdekét
  • Elutasítási okok:
  • a fellebbezési kérelem elkésettsége
  • ha fellebbezésre nem jogosult terjeszti elő
  • önállóan nem fellebbezhető végzés ellen irányul

 

Önállóan fellebbezhető végzések:

  • az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
  • a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezeléséről rendelkező
  • az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya

 

A fellebbezési eljárás

  1. Fellebbezés elbírálására jogosult hatóság

 

               
   
     
 
 
   

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője az elsőfokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy ügyintézőjét nem utasíthatja

 

Az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntései
  • az elsőfokú döntést
  • helybenhagyja
  • megváltoztatja
  • megsemmisíti
  • megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelez à végzésben

 

Bírósági felülvizsgálat

  • Ket + Pp. Szabályai
  • Jogszabálysértésre hivatkozva
  • Az ügyfél a közigazgatási döntés közlésétől számított harminc napon belül nyújthatja be a keresetlevelet.(Tv. eltérhet) De: végzés esetében az ügyfél nem keresetlevelet nyújt be, hanem kérelmet!
  • Önállóan fellebbezhető végzések esetében az ügyfél illetve rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője

 

Az újrafelvételi eljárás és a méltányossági eljárás

Az újrafelvételi kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha:

  1. azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, illetve jogi szabályozásban bekövetkezett változására alapozza,
  2. abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak,
  3. az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bíróság az ügyben már határozatot hozott,
  4. a jogerőre emelkedéstől számítva hat hónap eltelt,
  5. valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja.

 

A másodfokon jogerőssé vált határozatot is felülvizsgálhatja az elsőfokú hatóság újrafelvételi eljárás keretében!

 

A döntés módosítása és visszavonása

  • A Ket.-novella lehetőséget teremt a felügyeleti szerv által el nem bírált jogszabálysértő döntések módosítására/visszavonására
  • Az egy éves határidő következtében korábban ellentmondásos helyzet alakulhatott ki a döntés bírósági felülvizsgálata esetében
  • Ket.-novella: Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza azt.

 

Egyéb hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások

  1. A határozat felülvizsgálata az AB határozata alapján
  • Amennyiben a hatóság új eljárásra utasítja az elsőfokú döntést hozó hatóságot à az erre, valamint ezzel párhuzamosan az elsőfokú döntés megsemmisítésére vonatkozó döntés: végzésben
  1. Ügyészi óvás, ügyészi intézkedés
  • 1972. évi V. törvénnyel (Ütv.) való koherencia megteremtése

 

Végrehajtás

  • A Ket. eltérő rendelkezése hiányában a Vht. alkalmazandó à a Ket. csak az eltéréseket szabályozza
  • Végrehajtható okirat: a végrehajtható döntés
  • A Ket.-novella egyértelműen meghatározza a végrehajtható döntések négy csoportját és a végrehajthatóvá válás időpontját

 

Végrehajtás

  1. Végrehajtást foganatosító szerv: jellemzően az elsőfokú hatóság

Felhatalmazás a Kormánynak a végrehajtást foganatosító szerv kijelölésére

  • Önálló bírósági végrehajtóval szerződés: valamennyi hatósági ügy és végrehajtható kötelezettség vonatkozásában!

 

A végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése, a végrehajtáshoz való jog elévülése

  • Felfüggesztés joghatása: az azt megelőzően foganatosított valamennyi végrehajtási cselekmény megtartja hatályát.
  • A végrehajtható döntés megsemmisítése esetén hiányzik a végrehajtási eljárás alapja à nem felfüggesztésnek, hanem megszüntetésnek van helye.

 

  • A Vh. megszüntetésének új esete: a hatóság a teljesítési határidőt utólag meghosszabbítja jogutódlás miatt
  • Végrehajtáshoz való jog elévülése: a Ket.-novella visszatér a Ket. eredeti koncepciójához, és a nyugvásról szóló rendelkezést tartja hatályban a megszakadásról szóló rendelkezéssel szemben.

A végrehajtási cselekmények megszakítják az elévülést, jelzálog bejegyzésének időtartama alatt nyugszik az elévülés

 

Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban

  • Fellebbezés a végrehajtást elrendelő szerv döntése ellen: csak a Ket. szerint önállóan fellebbezhető végzések esetében.
  • A végrehajtást foganatosító szerv döntése, intézkedése és az intézkedés elmulasztása ellen: végrehajtási kifogás
  • Előterjesztési határidő: szubjektív és objektív
  • elbírálása: egyfokú jogorvoslati rendszer
  • Az ügyintézési határidő mind a fellebbezés, mind a kifogás esetében 10 munkanap (meghosszabbítás. ált. szabályok szerint)

 

Az eljárási költség

  1. Az eljárási költség fogalmának pontosítása (pl: hatósági tanú költségtérítése, szakértő költségtérítése,jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege)
  2. Az egyéb eljárási költség viselése
  • Az ügyfélnek az egyéb eljárási költség előlegének összegét letétbe kell helyeznie a hatóságnál
  1. Több ügyfél részvétele az eljárásban:a hatóság köteles a költségek megosztásáról rendelkezni.
  2. Döntés az eljárási költség viseléséről
  • A hatóságnak valamennyi eljárási költséget összegszerűen meg kell határoznia és döntenie kell a költség viseléséről
  • a határozatba foglalható vagy külön végzésben is rendelkezhet a hatóság
  • A szakvélemény beérkezését/ a szakértő meghallgatását követő tíz munkanapon belül dönt a hatóság

 

scrollUp