Közlekedési építmények nyilvántartásai

Dr. Daczi Diána
létrehozva: 2017-02-02 / módosítva: 2017-02-02

A közlekedési építmények esetén mind az üzemeltetők (kezelők), mind a hatóság vezet nyilvántartást, eltérő részletességgel és adattartalommal.

 

A közúti közlekedési építmények nyilvántartásai

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.), valamint

  • a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet,
  • a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről szóló 1/1999. (I. 14.) KHVM rendelet, továbbá
  • az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet

határozza meg az út- és hídnyilvántartás adattartalmát.

 

A nyilvántartásokat

  • az országos közutak esetében a Magyar Közút Zrt.,
  • a helyi közút esetében a helyi közút kezelője (az önkormányzatok vagy az általuk a kezelésre létrehozott társaság),
  • a hidak esetében a közút vagy híd kezelője

vezeti.

 

Az országos közútnyilvántartás tartalmazza az út

  1. ingatlan-nyilvántartási adatait,
  2. műszaki szakaszos és pontszerű adatait,
  3. minőségi adatait,
  4. forgalomszámlálási adatok,
  5. forgalmi rend adatai (pl. közúti jelzések, úttartozékok, kijelölt gyalogos átkelőhelyek),
  6. forgalombiztonsági adatok,
  7. szolgáltatási osztályba sorolás adatai,
  8. útgazdálkodás adatai,
  9. az út menti fasorok, facsoportok, hóvédő erdősávok adatai,
  10. a kezelői jogból származó intézkedések adatai, dokumentumai,

 

A helyi közutakról vezetett nyilvántartás – részben az országos közutakra vonatkozó nyilvántartási adatokkal egyezően, de annál részletesebben – a következő adatokat tartalmazza:

  1.  ingatlan-nyilvántartási és térképi adatok,
  2.  műszaki adatok (pl. közút azonosító adatai, útkategória, burkolat anyaga, pályaszerkezet adatai),
  3.  műszaki pontszerű adatok
  4.  minőségi adatok
  5.  forgalmi, forgalomszámlálási adatok
  6. forgalmi rend adatai pl. forgalomtechnikai terv, szintbeni közúti-vasúti kereszteződések és a gyalogos vasúti átjárók, gyalogos-átkelőhely adatai)
  7.  baleseti adatok
  8. az útgazdálkodás költségadatai
  9. A kezelői intézkedések nyilvántartása

 

A jogszabály nem írja elő a nyilvántartás vezetésének, az abból történő adatszolgáltatás módját.

 

A hidak nyilvántartását a közút vagy híd kezelője vezeti. A közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről szóló 1/1999. (I. 14.) KHVM rendelet mellékletének 2. pontja alapján a hídról egyedi vagy csoportos nyilvántartást kell vezetni.

 

Az egyedi hídnyilvántartás a hídtörzslap és mellékleteinek összessége, amelyet vagy papír alapon vagy számítógépes adatrögzítés esetén nyomtatva kell vezetni.

A nyilvántartásban a következő mellékleteket kell elhelyezni:

  1. legalább két fénykép a hídról (nézet a hídpályáról és jellemző oldalnézet), mely felvételeket tízévenként meg kell ismételni;
  2. helyszínrajzi vázlat a híd környezetéről;
  3. építési engedély;
  4. a kivitelezési tervet jóváhagyó határozat;
  5. a kivitelezési terv módosításának engedélye;
  6. a kivitelezés során elvégzett vizsgálatokról kiállított építési vizsgálati adatlap;
  7. műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv;
  8. próbaterhelési jegyzőkönyv, próbaterhelés esetén, ha a hidat próbaterhelték;
  9. használatbavételi engedély;
  10. a híd megvalósulási - átadási (nyilvántartási) - tervei (adott esetben mikrofilmen);
  11. a híd erőtani számítása (adott esetben mikrofilmen);
  12. karbantartási és vizsgálati utasítás, ha a híd különleges kialakítású;
  13. építési iratok;
  14. a használatbavételi engedélyben megállapított hiányosságok megszüntetésének igazoló irata;
  15. a szavatossági felülvizsgálatok előjegyzése az abban érdekeltek megnevezésével;
  16. a szavatossági felülvizsgálatok jegyzőkönyve;
  17. a hídvizsgálatok és a fővizsgálatok jegyzőkönyve;
  18. egyéb, a híd fenntartásánál és esetleges korszerűsítésénél (szélesítés, megerősítés) keletkezett iratok, engedélyek.

 

Légiközlekedési építmények nyilvántartásai

A magyarországi repülőterekről a Nemzetközi Repülésügyi Szervezet (ICAO) előírásai alapján a légiközlekedési hatóság vezet nyilvántartást, aki jelenleg a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján a közlekedésért felelős miniszter, azaz a nemzeti fejlesztési miniszter.

 

A nyilvántartás tartalmazza a repülőtér

  1. osztályát,
  2. ICAO-kódját, tervezési kategóriáját,
  3. koordinátáit (ARP)
  4. a futópálya adatait,
  5. a használt rádiófrekvenciára vonatkozó adatot,
  6. a légiforgalmi szolgálatot,
  7. az üzembentartó adatait (név, cím, elérhetőség).

 

A hajózási létesítmények nyilvántartásai

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) alapján a hajózási hatóság tartja nyilván a vízi utakat, valamint a hajózási létesítményeket.

 

A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a hajózási hatóság által vezetett két nyilvántartásról tesz említést: egyrészt a tervnyilvántartásról, másrészt hajózási létesítmények nyilvántartásáról.

 

A nyilvántartásra vonatkozó szabályozás felettébb szűkszavú: csak a nyilvántartás létezésére utal, részletszabályokkal adós marad.

 

A tervnyilvántartás kapcsán a jogszabály csak annyit rögzít, hogy a hajózási hatóság a létesítési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát tervnyilvántartásában helyezi el.

 

A hajózási létesítmények nyilvántartásáról a jogszabály részleteket nem tartalmaz.

 

A közlekedésért felelős miniszter által rendeletben vízi úttá nyilvánított hajózható vizekről a hajózási hatóság vezet nyilvántartást, noha a hajóút kijelölését és kitűzését a vízügyi hatóság engedélyezi.

A hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet alapján a nyilvántartás a következőkre terjed ki:

  1. nevére és egyéb azonosítóira,
  2. tulajdoni viszonyaira, kezelőjére,
  3. helyszínrajzára, mederviszonyaira,
  4. a víziúton kitűzött hajóút kitűzési tervére, valamint a víziközlekedés forgalmának irányítására szolgáló jelzések kihelyezési tervére,
  5. a hajózási érdekű hidrológiai, hidraulikai adataira,
  6. területén található létesítmények, építmények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira,
  7. a víziutat a vízfelszín alatt, illetve felett megközelítő vagy keresztező nyomvonalas létesítmények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira,
  8. e rendeletben meghatározott jellemzőire,
  9. állandó jellegű közlekedési korlátozásokra, valamint a víziút használhatóságát korlátozó gázlók, hajóútszűkületek és egyéb akadályozó tényezők adataira,
  10. távközlési és segélyhívó rendszerére,
  11. víziútra fordított beruházási, fenntartási és üzemeltetési kiadásokra.

 

Az 1-10. pontban felsoroltak nyilvános adatok, amelyet az adatkezelők a hajózási hatóság részére térítésmentesen adnak át.

 

Vasúti építmények nyilvántartásai

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) alapján mind a pályahálózat-működtető, mind a vasúti közlekedési hatóság vezet nyilvántartást a vasúti építményekről, azonban a nyilvántartások csak részben egyeznek.

 

A Vtv. 29. § (5) bekezdése szerint a pályahálózat-működtető finanszírozási alapú nyilvántartást vezet a tulajdonában és üzemeltetésében lévő eszközökről, amelynek részletes adattartalmát jogszabály nem határozza meg.

 

A Vtv. 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján a vasúti közlekedési hatóság vezet nyilvántartást a vasúti pályákról. Ennek tartalmat a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet ad azzal, hogy rögzíti, hogy a vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el.

 

scrollUp