Közlekedési építmények szankciói

Dr. Daczi Diána
létrehozva: 2017-01-18 / módosítva: 2017-01-18

A közúti közlekedési építmények esetén

 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) az utak létesítésével kapcsolatban számos szabályt tartalmaz:

  • meghatározza az utak létesítésére vonatkozó eljárás kereteit,

  • általános jelleggel kijelöli a vagyonkezelőt, az építtetőt, és

  • rögzíti a bírság megállapításának kereteit.

 

1. Építésügyi jellegű bírság:

A Kkt. 29/A. § (1) bekezdése szerint az útügyi közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezheti.

 

A bírság

  1. az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,

  2. az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig

terjedhet.

A Kkt.-ban hivatkozott díjakat az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

A bírság ismételten kiszabható, ennek korlátot nem szab a jogszabály.

A mérlegelési szempontokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VI/A. fejezete tartalmazza, amelyek a következők:

  1. a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke,

  2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

  3. a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

  4. a jogsértő állapot időtartama,

  5. a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

  6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint

  7. a jogsértést elkövető gazdasági súlya.

 

A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező útügyi közlekedési hatóság jogosult, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján ezek a következők:

a)országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala,

b)a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala,

c)a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

 

A bírság megállapítására, kiszabására és nyilvántartására az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet alkalmazandó.

 

Az eljárást az útügyi közlekedési hatóság az építtetővel szemben indítja meg engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetében, továbbá engedély nélküli forgalomba helyezés esetén.

 

A bírságot az útügyi közlekedési hatóság az utak létesítésével, korszerűsítésével, a forgalom részére történő átadásával, megszüntetésével, elbontásával, helyreállításával kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, építésfelügyeleti tevékenység ellátására használhatja fel.

 

2. Építésfelügyeleti bírság

Az útügyi közlekedési hatóság építésfelügyeleti hatósági jogkörében az általános szabályok szerint jár el – figyelemmel azonban az országos közutak építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásáról és az eljárással összefüggő szakmai vizsgálatról szóló 91/2003. (XII. 16.) GKM rendeletben foglaltakra. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet annak 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó.

 

A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező útügyi közlekedési hatóság jogosult, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján ezek a következő:

a)országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala,

b)a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala,

c)a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

 

A bírság megállapítására, kiszabására és nyilvántartására az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet alkalmazandó.

 

3. Egyéb szankciók:

Az általános szabályok szerint.

 

Légiközlekedési építmények esetén

 

A légiközlekedési hatóság építésügyi hatósági jogkörben két építmény esetén jár el

a)repülőterek, ezen belül építésügyi hatóságként eljár a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban,

b)földi berendezések.

 

1. Építésügyi jellegű bírság:

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban Lt.) felhatalmazása alapján megalkotott a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló 29/2011. (VI. 15.) NFM rendelet hatálya kizárólag az Lt. 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmények esetén állapítható meg az Lt. szerinti légiközlekedési bírság. Ebből következően az építésügyi és építésfelügyeleti bírságot az általános szabályok szerint kell megállapítani.

 

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete a katonai, honvédelmi és nemzetbiztonsági építmények esetén állapít meg bírságtételt, a polgári létesítményekre hatályos jogszabály jelenleg nem állapít meg bírságtételt.

 

2. Építésfelügyeleti bírság

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó. A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező légiközlekedési hatóság jogosult, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése szerint ez a közlekedésért felelős miniszter, azaz a nemzeti fejlesztési miniszter.

 

3. Egyéb szankciók:

Az általános szabályok szerint.

 

A hajózási létesítmények esetén

 

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) alapján a hajózási hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó építmények, hajózási létesítmények esetében állapíthat meg bírságot, ezek: kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés.

 

1. Építésügyi jellegű bírság:

A Vkt. 60. §-a rögzíti a hajózási bírság kiszabásának kereteit. A Vkt. 60. § (1) bekezdés g) pontja alapján hajtózási létesítmény létesítésére vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben legfeljebb 100 000 Ft bírság szabható ki.

 

A hajózási hatóság figyelembe veszi a következő mérlegelési szempontokat (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VI/A. fejezetében foglaltakra is tekintettel):

a)a jogsértés víziközlekedés biztonságára gyakorolt hatását,

b)a jogsértő vagyoni helyzetét jövedelmi viszonyait,

c)a jogsértő magatartás felróhatóságát, valamint a jogsértő személy korábbi jogsértő magatartását,

d)a jogsértő magatartás emberi életet és testi épséget veszélyeztető jellegét.

 

A hajózási bírság kivetése részletes szabályairól és a bírság felhasználása rendjéről szóló 25/2008. (IX. 23.) KHEM rendelet alapján a bírságot az úszólétesítmény üzembentartójával szemben kell kiszabni.

 

A Vkt. a bírság kiszabását mindaddig lehetővé teszi, amíg a kötelezett a jogsértő tevékenységgel nem hagy fel, vagy a jogsértő állapotot nem szünteti meg.

Nincs helye azonban a hajózási bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt.

 

A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező hajózási hatóság jogosult, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján ezek a következők:

a)közlekedésért felelős miniszter, jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter,

b)Budapest Főváros Kormányhivatala.

 

2. Építésfelügyeleti bírság

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó. A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező hajózási hatóság jogosult, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (4)-(5) bekezdése alapján ezek a következők:

a) közlekedésért felelős miniszter, jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter,

b) Budapest Főváros Kormányhivatala.

 

3. Egyéb szankciók:

Az általános szabályok szerint.

 

Vasúti építmények esetén

 

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) alapján a vasúti közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó építmények – a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § – esetében állapít meg bírságot, ezek:

  1. a vasúti pálya és a vasúti pálya tartozékai, a különleges vasutak (a továbbiakban együtt: vasúti építmény), kivéve a vasúti pálya felszín alatti szakaszainak tartozékaként beépített polgári védelmi, tűzvédelmi berendezéseket,

  2. a vasúti üzemi létesítmények, kivéve a vasúti biztosítóberendezések, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás, folyamatirányító automatika, központi forgalomirányító berendezések,

  3. a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák,

  4. a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületei.

 

1. Építésügyi jellegű bírság:

A Vtv. 81. §-a határozza meg a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság megállapításának feltételeit és kereteit.

 

A Vtv. 81. § (1) bekezdése szerint a vasúti közlekedési hatóság a vasúti pálya és tartozékai, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi.

Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, 

  1. az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, és

  2. az üzemben tartóval szemben bírságot szab ki.

 

Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vasúti közlekedési hatóság a vasúti pálya üzemének megszüntetését rendeli el. A vasúti közlekedési hatóság a vasúti pályának engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

  1. az üzembentartóval szemben bírságot szabhat ki, és

  2. a vasúti pálya átalakítását, vagy lebontását, vagy üzemeltetésének a megszüntetését rendeli el.

Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított vasúti pálya lebontását, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, a vasúti közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

 

A Vtv. 10. § (1) bekezdése alapján műszaki engedély szükséges a vasúti pálya és tartozékai építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, így a műszaki engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértőit a vasúti közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezheti.

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VI/A. fejezetében foglaltakra is tekintettel, a vasúti közlekedési hatóság mérlegelési jogkörben hozott döntése során figyelembe veszi:

  1. a jogsértés súlyát, a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatását,

  2. a jogsértő állapot fennállásának időtartamát,

  3. a jogsértő magatartás felróhatóságát,

  4. a korábbi jogsértő magatartást, valamint

  5. a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartást, illetőleg a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a hatóság eljárását megelőző, attól független tevékenységet.

A vasúti bírság a cselekmény elkövetésétől számított három éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A vasúti bírság ismételten is kiszabható.

 

A Vtv. kizárólag a vasúti pályahálózat tekintetében állapít meg bírság-tétel maximumot, amely 50 millió forint jogsértésenként. Az egyes bírságtételeket a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól szóló 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg.

 

A vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól szóló 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet eltérő bírságmértéket rendel alkalmazni a keskenyebb nyomtávú vasúti pályákra, amely így az irányadó bírságtétel 30 %-a. Szintén 30 %, illetve 50 % a bírság mértéke az egyes hálózati elemek engedély nélküli elbontása esetében.

A kormányrendelet szerinti bírság mértéke 50 %, az egyes hálózati elemek vonatkozásában a vasúti pálya és tartozékainak engedélytől eltérő létesítése, átalakítása, használata, bontása vagy üzemeltetése esetén.

A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet szerinti bejelentés elmulasztása esetén 50 000 Ft a bírság.

 

Első jogsértés esetén a bírság a kormányrendelet alapján megállapítandó bírság 50 %-a, azonban ha a vasúti közlekedési hatóság több jogsértést állapít meg, ez a rendelkezés nem alkalmazandó. A kormányrendelet az egy eljárásban, egy jogsértővel szemben megállapítható bírságra maximumot rögzít, amely szerint az egyes jogsértések miatt megállapított bírságok összege nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 20 000 000 forintot.

A bírságot a vasúti közlekedési hatóságnak kell megfizetni.

 

A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező vasúti közlekedési hatóság jogosult, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján ez a közlekedésért felelős miniszter, jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter.

 

2. Építésfelügyeleti bírság

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó.

 

A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező vasúti közlekedési hatóság jogosult, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése alapján ez a közlekedésért felelős miniszter, jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter.

 

3. Egyéb szankciók:

Az általános szabályok szerint.

 

scrollUp