Közműépítmények

Létrehozva: 2015-11-20

A közmű fogalmát az OTÉK határozza meg. A közművekhez tartozik a víz- és szennyvízelvezetési vezeték is, amely egyben vízilétesítmény is, és a vízilétesítményre vonatkozó előírások szerint kell őket engedélyezetni. Vagy a hő- és villamosenergia-ellátási vezetékek, amelyekre az energia előállításával kapcsolatos építményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és aszerint kell engedélyeztetni őket. A fenti szabályok most nem kerülnek részletesen ismertetésre, hiszen mind a vízilétesítmény szabályai, mind az energia előállításával kapcsolatos szabályok részletesen kifejtésre kerülnek.
 

  • közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
  • közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy.


Az energia előállításával összefüggő építményekre vonatkozó legfontosabb jogszabályok a következők:

  • 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről,
  • 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról,
  • 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról,
  • 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról,
  • 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról,
  • 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól,
  •  31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól,
  • 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról,
  • 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról,
  • 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről.


A Kormány építésügyi hatóságként az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.


A fenti hatóság építésügyi hatóságként jár el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében

  • a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
  • a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,
  • a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
  • az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
  • az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
  • építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
  • ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,
  • a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,
  • a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték.


Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték több mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik.

 

scrollUp