Közúti közlekedési építmények

létrehozva: 2015-11-20

A közúti közlekedés törvényi szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény határozza meg, melyben a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása mellett a korszerű közúthálózat kialakítása, működése, a közutak védelme feltételeit is meghatározza. ennek keretében részletesen szabályozza a közutak engedélyezési feltételeit, eljárását is.


Az építtető fogalmát az általános szabályokhoz képest az alábbiak szerint kiegészíti:

építtető: az építési engedélyt kérő természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) az út építéséhez - forgalomba helyezéséhez - vagy megszüntetéséhez a szükséges munkák elvégzésének feltételeit biztosítja.


A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény kiegészítő szabályait a még mindig hatályos 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet, az építésügyi hatóság kijelölését a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, az építményekre vonatkozó hatósági eljárások szabályait, így azt, hogy az eljáró hatóság milyen módon engedélyez (mik a kérelem és a mellékletek pontos tartalma) és pontosan milyen építési tevékenységet, milyen eljárások során azt az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.


A közúti közlekedési sajátos építmények fogalmába a következő építmények tartoznak:

  • földút: az ingatlan-nyilvántartásba útként bejegyzett, eredeti termett talajú, vagy földmunkával, szabályos keresztszelvénnyel, vízelvezetéssel kialakított, pályaszerkezet nélküli út, amelynek járhatósága a talajtól függő anyaggal - zúzottkő, kavics, pernye, kohósalak, feldolgozott és minősített építési és bontási hulladék - javítható, és amely szilárd burkolatú úthoz csatlakozás vagy vasúti átjáró előtt legfeljebb ötven méter hosszban rendelkezik szilárd burkolattal;
  • határhíd: az államhatáron átnyúló híd;
  • híd szabad nyílása: az út tengelyében mért nyílás mérete, többnyílású híd esetében a nyílások méreteinek összege;
  • sárrázó: földút szilárd burkolatú úthoz csatlakozó, legfeljebb ötven méter hosszúságú szilárd burkolattal kiépített szakasza, amelyhez ingatlan megközelítését biztosító útcsatlakozás vagy egyéb út nem csatlakozik.


Az általános fogalmakhoz képest egyéb kiegészítéseket tartalmazó fogalmak:

  • műszaki előírás: a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó szakmai szabály;
  • útépítése: a műszaki előírások szerint meghatározott műszaki jellemzőkkel út kialakítása, átépítése, felújítása vagy korszerűsítése;
  • út megszüntetése: az út elbontása és területének a táj jellegéhez igazodó rendezése;


A közúti közlekedési építményekre a következő hatósági engedélyeket adja ki az engedélyező hatóság:

  • az elvi építési engedély,
  • az építési engedély,
  • a forgalomba helyezési engedély,
  • a fennmaradási engedély,
  • a megszüntetési engedély,
  • a műtárgy kiviteli terv jóváhagyása,
  • az építési engedélytől való eltérési engedély.


A közúti közlekedési építményekre vonatkozó eljárási szabályok:

Az építéshez, a forgalomba helyezéshez és a megszüntetéshez – bizonyos jól meghatározott és differenciált tevékenységek kivételekkel - a közlekedési hatóság engedélye szükséges.

Ha a munkálatok során közműátépítés nem szükséges és a beavatkozás az út közúthálózatba sorolását nem változtatja meg, nincs szükség a hatóság engedélyére a meglévő út területén végzett következő munkák esetében:

  • kül- és belterületen:
    • a szilárd burkolatú út, híd és egyéb műtárgy javítása,
    • a híd és egyéb műtárgy korrózió elleni védelme, szigetelésének, dilatációs szerkezetének, korlátjának vagy pályaburkolatának - a teherbírást és geometriát nem befolyásoló - cseréje,
    • a közúti jelzés, berendezés tartószerkezetének, magasságkorlátozó kapunak az elhelyezése,
    • az út műtárgyai közül az áteresz építése,
    • az úttartozékok közül a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb építmények, berendezések - kivéve a pihenőhely - építése, továbbá a hóvédő erdősáv, fasor, cserjesáv telepítése,
    • az elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények építése, átépítése, üzemeltetése és karbantartása;
  • külterületen:
    • a meglévő szilárdburkolatú út pályaszerkezetének erősítése, felújítása,
    • az út burkolatának további forgalmi sáv - beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is - létesítésével nem járó szélesítése,
    • a meglévő csomópontnak további forgalmi sáv - beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is - létesítésével nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása, kivéve a körforgalmú csomóponttá történő átépítést,
    • legfeljebb ötven méter hosszúságú sárrázó létesítése;
  • belterületen:
    • a meglévő út burkolatának további forgalmi sáv - beleértve a különleges forgalmi sávot is - létesítésével nem járó szélesítése, pályaszerkezetének erősítése, felújítása,
    • a meglévő csomópontnak további forgalmi sáv - beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is - létesítésével nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása; kivéve a körforgalmú csomóponttá történő átépítést.


A közlekedési hatósági engedély mellőzése a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb engedélyek beszerzésének szükségességét nem érinti, és nem mentesít a munkavégzés szabályszerűségéért való felelősség alól. Vagyis nagyon kell figyelni, hogy a közlekedési építményekkel egyidejűleg pontosan milyen más építmény is épül, és azt melyik hatóság engedélyezi milyen szabályok szerint.


Egyéb közreműködők az eljárásban

Az építési, forgalomba helyezési és megszüntetési eljárásban érintett víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszerek, valamint az érintett nyomvonalas hírközlési építmények és vasútvonal üzemeltetői (a továbbiakban együtt: közműszolgáltatók) nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt. A közműszolgáltatók nyilatkozatukban közlik a tulajdonukban vagy kezelésükben lévő közmű rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételeket.


Az építtetőnek az érintett út területe összes tulajdonosának nyilatkozatát is be kell szereznie, ha a közforgalom elől el nem zárt magánút építésének, építési engedélytől való eltérésnek, a forgalom részére való átadásának, megszüntetésének engedélyezése iránti kérelmet nem a tulajdonos, több tulajdonos esetében nem az összes tulajdonos terjesztette elő.

Az útkezelő hozzájáruló nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedély iránti kérelem benyújtása előtt az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban. Az útépítési, vízépítési és műtárgyépítési, valamint forgalomtechnikai engedélyezési tervre vonatkozó útkezelői hozzájáruló nyilatkozat - ha az építtető nem azonos a tulajdonossal és az útkezelővel - az országos közutak vagyonkezelésére kijelölt szervezettel egyetértésben adható ki, amennyiben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdése szerinti építtető jár el.

Ha az érintett közműszolgáltató vagy az útkezelő az építtető értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető köteles igazolni a fenti nyilatkozat iránti kérelemnek az átvételét.


Az engedély iránti kérelem

Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.

A kérelemnek - a Ket-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott, az egyes engedély iránti kérelmek mellékletét képező tervdokumentációk felsorolását.


A kérelemhez mellékelni kell:

  • az egyes közlekedési hatósági engedély iránti kérelmek esetében előírt mellékleteket,
  • az igazgatási szolgáltatási díj - beleértve a szakhatósági díjakat is - befizetését igazoló bizonylatot.

Az építtető a tervezett építési munkákról a hatósági engedélyezési eljárás megindításáig köteles tájékoztatni az út építése által érintett közösségi közlekedési szolgáltatókat.

A műszaki előírások alkalmazása

A műszaki előírásokban foglaltakat az építtető, a tervező és a hatóság a műszaki fejlődés eredményeinek, valamint a közlekedésbiztonsági szempontok érvényre juttatása érdekében az e rendeletben foglalt eljárások során figyelembe veszi.

 

 

scrollUp