Lakás-energetika

Soltész Ilona
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-06-07

Lakásokkal kapcsolatos energetikai kérdések

A 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030[1] megállapítja, hogy az EU átlagához viszonyított, az éghajlati különbségekkel korrigált adatok szerint, Magyarországon a lakossági energiafogyasztás 1m2 lakás alapterületre jutó jelenlegi fajlagos értéke az EU 27 országából a tíz legmagasabb érték között van: a 2000-2007 közötti 220 kWh/m2a európai átlaghoz képest a magyar lakossági átlagérték 247 kWh/m2a. A lakások adják a hazai energiafogyasztás közel 40 %-át.

A legtöbb energiát az épületek téli fűtésére fordítjuk. Ez az épület energetikai jellemzőitől és műszaki állapotától függően, lakóépületben 65–75 %-a az éves energiafogyasztásnak. Nagyon sok energiát igényel a használati melegvíz előállítása. Ennek mértéke nem az épület jellemzőitől, hanem a lakásban lakók számától, életkorától és mosási, mosdási szokásainktól függ. Átlagosan 10–12 %-a a háztartás energiafogyasztásának. A főzés kb. 5–7 %-a az elfogyasztott energiának. A világításra kb. 1 % energia fogy. A többi energiát a hűtőgép, a fagyasztószekrény, a mosó- és mosogatógép és a többi gép és elektromos eszköz működtetésére fordítjuk. Néhány éve számottevő mértékben nő Magyarországon a légkondicionálás energiaigénye is. A hazai lakások energiaigénye nemzetközi viszonylatban is magas, ezért az energiafogyasztás csökkentése nemcsak a lakók számára fontos, hanem országos szinten is szükséges, – különösen az energiaimport csökkentése érdekében. A következőkben az új épületek energetikai követelményéről, a meglevő épületállomány energiahatékonyságának javításáról és az energiatakarékos üzemeltetésről lesz szó.

Épületeinket 50–100 évre tervezzük, de a korszerűsítések, felújítások ciklusa is kb. 25–30 év, ezért különösen fontos, hogy az új épületek a legkorszerűbb építőanyagokból, a lehető legkorszerűbb épületgépészeti berendezésekkel, energiatudatosan épüljenek, és tegyék lehetővé a hatékony, és fenntartható üzemeltetést.

Már a telek kiválasztásánál is figyelembe kell venni, hogy milyenek a környezeti hatások, mennyi ideig benapozott a terület, vetnek-e árnyékot a szomszédos épületek vagy tereptárgyak, hogyan lehet egy új épületet elhelyezni. A tervezési program kialakítása során meg kell fogalmazni azokat az elvárásokat, amelyeket a tervezővel közösen az építtetőnek meg kell vitatnia. Például az épület túlzott tagolását célszerű elkerülni, mert ezzel a lehűlő felületeket és a hőhidakat növeljük. Az épületben a helyiségek csoportosításával, a megfelelő tájolás, bevilágítás, benapozás biztosításával kedvezőbb energetikai jellemzőjű épület építhető. Fontos, már a tervezés idején gondolni a nyári túlmelegedés elleni védelemre is. A magyarországi éghajlat a következő évtizedekben egyre melegebb lesz nyáron, és várhatóan hosszabbak lesznek a hőségperiódusok. Ezért az épületek – és különösen az üvegfelületek – építészeti eszközökkel történő árnyékolása mellett a belső terek átszellőztethetőségét is szükséges megoldani. Gondolni kell arra, hogy 2018-tól már minden épületre a költség-optimalizált követelményeket kell betartani, 2020. december 31-e után elkészülő épületet pedig csak úgy lehet használatba venni, ha megfelelnek a közel nulla követelményeknek, és megújuló energiaforrást is használnak az épület energiaigényének ellátásához. A ma tervezett épületeket már a holnap követelményeire kell tervezni. A lakásokra vonatkozó közel nulla energiaigényű épületek követelményei a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelettel módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. melléklete szerint a következőek:

A 6. melléklet I. részében határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények találhatók, azonban nem kerülnek szigorításra a már ismert költségoptimalizált követelményeknél megállapított „U” értékek. A közel nulla energiaigényű épületeknek meg kell felelnie a TNM rendelet 5. melléklet I. részében meghatározott hőátbocsátási tényező követelményeknek. Ezek a következők:

A hőátbocsátási tényező követelményértékei

 

Épülethatároló szerkezet

A hőátbocsátási tényező
követelményértéke
U W/m2 K

1

Homlokzati fal

0,24

2

Lapostető

0,17

3

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek

0,17

4

Padlás és búvótér alatti födém

0,17

5

Árkád és áthajtó feletti födém

0,17

6

Alsó zárófödém fűtetlen terek felett

0,26

7

Üvegezés

1

8

Különleges üvegezés*

1,2

9

Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2)

1,15

10

Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró

1,4

11

Homlokzati üvegfal, függönyfal

1,4

12

Üvegtető

1,45

13

Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola

1,7

14

Tetősík ablak

1,25

15

Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására)

2

16

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó

1,45

17

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu

1,8

18

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal

0,26

19

Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal

1,5

20

Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig
(a terepszint alatti rész csak új épületeknél)

0,3

21

Talajon fekvő padló (új épületeknél)

0,3

22

Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal)

1

* Magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés esetén érvényes követelményértékek.

 

A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értéke az épület lehűlő felülete (A) és fűtött terek légtérfogata (V) arányának függvényében a következő összefüggésekkel számítandó:

 A/V ≤ 0,3

 qm = 0,12

 [W/m3K]

 0,3 ≤ A/V ≤ 1,0

 qm = 0,05143 + 0,2296 (A/V)

 [W/m3K]

 A/V ≥ 1,0

 qm = 0,28

 [W/m3K]

Az előbbi összefüggésekkel megadott értékek a rendelet 6. melléklet I. részében levő 1. ábrából is leolvashatók.

1. ábra: A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékei

 

EP összesített energetikai jellemző követelményértéke lakó- és szállás jellegű épületeknél (nem tartalmazza a világítási energiaigényt) ≥ 100 [kWh/m2a]

Az új 6. melléklet IV. része a megújuló energia minimumkövetelményt és a megújuló részarány kiszámításának módját tartalmazza. A kötelező megújuló részarány a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet korábban hatályos 2. § 6a. pontjával összhangban változtatás nélkül 25%-ban került meghatározásra. Ez azt jelenti, hogy az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, vagy a közelben állítják elő.

 

A meglévő épületállomány energetikai állapotát és a felújítások lehetséges szempontjait és hatásait mutatja be a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia[2]. A lakóépület típusok jellemző statisztikai adatai[3]

típus sorszám

épülettípus

építési idő

falazat

alapterület (m2)

épületek száma (db)

lakások száma (db)

lakások aránya (%)

összes alapterület (m2)

alapterület/ épület (m2)

lakásszám/épület (db)

1. típus

családi ház 80 m2 alatt

-1945

 

80 m2 alatt

274 097

275 559

6,3%

15 918 875

58

1,0

2. típus

családi ház 80 m2 felett

-1945

 

80 m2 vagy több

272 150

310 990   

7,1%

29 610 378

109

1,1

3. típus

családi ház 80 m2 alatt

1946-1980

 

80 m2 alatt

422 421

423 211

9,7%

25 746 455

61

1,0

4. típus

családi ház 80 m2 felett

1946-1980

 

80 m2 vagy több

807 792

844 137

19,3%

83 997 263

104

1,0

5. típus

családi ház

1981-1990

 

 

379 810

387 822

8,9%

39 914 396

105

1,0

6. típus

családi ház

1991-2000

 

 

213 527

219 188

5,0%

23 667 465

111

1,0

7. típus

családi vagy sorház (1-3 lakás)

2001 után

 

 

215 755

227 648

5,2%

24 466 147

113

1,1

8. típus

társasház 4-9 lakással

-2000

 

 

46 843

279143

6,4%

17 471 243

373

6,0

9. típus

társasház 4-9 lakással

2001 után

 

 

7 763

43 249

1,0%

2 929 898

377

5,6

10. típus

társasház 10 vagy több lakással

-1945

 

 

10 226

242 287

5,6%

14 066 410

1376

23,7

11. típus

társasház 10 vagy több lakással

1946-2000

tégla, egyéb

 

12 596

191 179

4,4%

10 260 214

815

15,2

12. típus

társasház 10 vagy több lakással

 

közép-vagy nagyblokk, öntött beton

 

8 345

185 256

4,2%

11 346 937

1360

22,2

13. típus

társasház 10 vagy több lakással

1946 -1980

panel

 

14 881

330 094

7,6%

16 174 606

1087

22,2

14. típus

társasház 10 vagy több lakással

1981-

panel

 

7 271

187 428

4,3%

9 877 417

1358

25,7

15. típus

társasház 10 vagy több lakással

2001 után

 

 

8 706

216 563

5,0%

11 392 046

1309

24,9

Az épülettipológia alapján egyértelműen megállapítható, hogy a legnagyobb számban előforduló családi házak közel ¼-e 1945 előtt épült. Az 1946-1980 között épült házak részaránya megközelíti az 50%-ot. Megállapítható tehát, hogy a családi házak közel ¾-e 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben lévő hőtechnikai követelmények szerint. Ugyanakkor a 2001 után épült családi házak a teljes lakóépület állománynak csak mintegy 8%-át teszik ki.

A társasházak esetében az épületek kb. 40%-a a 2001 előtti hagyományos építésű kis társasházi épület. A panel és egyéb iparosított technológiával épült épületek aránya a társasházi épületeken belül valamivel meghaladja az ¼-et. Az 1945 előtt épült társasházi épületek aránya 10% körül van.

 

épülettípus

építési idő

falazat

felület-térfogat arány, m2/m3

Fajlagos primerenergia-felhasználás kWh/m2a

1. típus

családi ház 80 m2 alatt

-1945

 

1,52

551

2. típus

családi ház 80 m2 felett

-1945

 

1,18

408

3. típus

családi ház 80 m2 alatt

1946-1980

 

1,26

517

4. típus

családi ház 80 m2 felett

1946-1980

 

1,14

405

5. típus

családi ház

1981-1990

 

0,96

336

6. típus

családi ház

1991-2000

 

0,92

227

7. típus

családi vagy sorház (1–3 lakás)

2001 után

 

1,1

173

8. típus

társasház 4–9 lakással

-2000

 

0,53

312

9. típus

társasház 4–9 lakással

2001 után

 

0,64

125

10. típus

társasház 10 vagy több lakással

-1945

 

0,61

344

11. típus

társasház 10 vagy több lakással

1946-2000

tégla, egyéb

0,51

299

12. típus

társasház 10 vagy több lakással

 

közép-vagy nagyblokk, öntött beton

0,46

244

13. típus

társasház 10 vagy több lakással

1946 -1980

panel

0,36

218

14. típus

társasház 10 vagy több lakással

1981-

panel

0,39

200

15. típus

társasház 10 vagy több lakással

2001 után

 

0,41

100

 

A lakóépületek főbb energetikai jellemzői[4]

 

Az energetikai jellemzők alapján megállapítható, hogy az 1980 előtt épült családi házak felújítása különösen sürgető.

Az energiahatékonysági intézkedéseket első lépésben az épülethasználati szokások megváltoztatásával, vagyis tudatos energiatakarékossággal kell kezdeni. Energiatakarékossági tippeket és tanácsokat találhatunk pl. a http://www.lakcimke.hu/tippek oldalon, vagy az energetikai korszerűsítés címben olvashatunk.

Az energiahatékonyság javításában a következő lépés az úgy nevezett „alacsonyan csüngő gyümölcsök” leszüretelése, azaz az energia megtakarítással járó, de kis költségű beruházások megvalósítása. Ezeknek a lehetőségeknek a feltárásához már célszerű szakembert igénybe venni, mert mindig az épület adottságainak figyelembe vételével lehet meghatározni ezeket a beruházásokat. Ilyen beruházás lehet energiatakarékos izzókra (vagy LED-es lámpákra) cserélni azokat a világítótesteket, amelyeket sokáig használunk, vagy a világítás fényerejének szabályozása, hőfokszabályozó termosztátok felszerelése a radiátorra. Vagy a fűtési rendszer beszabályozása. Számottevő energiamegtakarítást tapasztalhatunk, ha háztartási gép vásárlásakor az energiatakarékosabb berendezést választjuk. Csökkenthető a nyári légkondicionálással elfogyasztott energia, ha ablakainkat árnyékolóval szereljük fel.

Már nagyobb költségű beruházás az épületek komplex felújítása. A komplex felújítás fogalmát az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény tartalmazza. A felújítást érdemes úgy szervezni, hogy a műszakilag összetartozó munkákat egyszerre végezzék el, mert a műszaki kompromisszumok miatt a lehetséges megtakarítás csökkenhet. Először a korszerűsítésnél is az olcsóbb munkákat célszerű elvégezni. Ha van beépítetlen padlástér, annak szigetelésével célszerű kezdeni. Ez a munka más munkarészektől elkülönítve is elvégezhető. Ugyanígy – ha van pince – a pincefödém szigetelése is külön fázisban megvalósítható. Ugyanígy a melegvíz vagy fűtési csövek szigetelése fűtetlen terekben. A homlokzat szigetelése – és ha szükséges – a nyílászárók cseréje egyszerre eredményezi a legjobb végeredményt. A munkák megtervezését és kivitelezését célszerű hozzáértő szakemberre bízni.

 


[1] 77/2011. (X. 14.) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról

[2] A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiáról szóló 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozattal fogadta el a Kormány. Letölthető a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapjáról: http://www.kormany.hu/download/d/85/40000/Nemzeti%20E%CC%81pu%CC%88letenergetikai%20Strate%CC%81gia%20150225.pdf

[3] Forrás: Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 15. ábra

Épülettipológia a hazai lakóépület-állomány energetikai modellezéséhez (Háttértanulmány a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiához, készítette: Dr. Csoknyai Tamás, 2013)

[4] Forrás: Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 20. táblázat,

Épülettipológia a hazai lakóépület-állomány energetikai modellezéséhez (Háttértanulmány a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiához, készítette: Dr. Csoknyai Tamás, 2013)

 

scrollUp