Lakásbiztosítás

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-01-13 / módosítva: 2017-01-13

Ha lakás építéséhez vagy vásárlásához állami támogatást vesznek igénybe, vagy államilag támogatott lakáskölcsön szerződést kötnek, minden esetben lakásbiztosítást is kell kötni a lakásra. A meglévő lakások esetében pedig az előre nem látható káresemények (tűzeset) vagy bűncselekmények (betörés) miatti károk enyhítésére célszerű lakásbiztosítást kötni.

A biztosítási szempontok

A lakásbiztosítás esetében először azt szükséges meghatározni, hogy a biztosítandó épület állandó jellegű lakhatásra szolgál-e vagy nyaraló, esetleg gazdasági melléképület, illetve folyik-e még a bentlakás mellett esetleg más gazdasági tevékenység az ingatlanban. Értelemszerűen más és más a biztosítási szerződés tartalma a felsorolt esetekben. Néhány biztosító levetővé teszi már az építés alatt álló épületek biztosítását is (általában magasabb díj mellett). Most a legegyszerűbb esetet vizsgáljuk, amikor állandó jelleggel lakott lakóépületben levő lakásról van szó, és nem használják az ingatlant más gazdasági tevékenységre.

Általában a biztosítás megkötésekor a lakóépület környezetét és a környezetben levő esetleges kockázati tényezőkre is figyelemmel kell lenni. Köztudomású, hogy árterületen épített, vagy a korábbi évek tapasztalata szerint belvízzel gyakran elöntött területen a biztosító társaságok a nagy kockázat miatt nem kötnek biztosítást. Ugyanígy probléma, ha engedély nélkül épült az épület vagy már szemrevételezéssel is megállapítható az épületről, hogy tartószerkezeti vagy szigetelési problémák lehetnek (például a gyenge minőségű építőanyag miatt, az alapozás, illetve a talajnedvesség elleni szigetelés hibája miatt).

Az egyéni igényeinknek és a szükségleteinknek megfelelő lakásbiztosítás kiválasztása nem mindig egyszerű feladat. Először el kell döntenünk, hogy a teljes lakás biztosítására van-e szükségünk. Sok társasháznak van a társasház vagy lakásszövetkezet közös helyiségeire, a közös tulajdonú épületrészekre, épületszerkezetekre épületbiztosítása, amelynek hatályát az egyes lakásokra vonatkozóan célszerű figyelembe venni. Dönthetünk úgy is, hogy a biztosítás csak bizonyos káreseményekre vonatkozzon (üvegkár, elemi kár, vízkár, betörés esetén). Lehet ugyan átfedés a lakás és a társasház biztosítása között, azonban egy káresemény és egy biztosított vagyontárgy esetében csak egyszer jár kártérítés.

A lakásbiztosítással biztosítható lehetséges veszélyek:

 

  • Tűz
  • Robbanás
  • Villámcsapás
  • Indukció (másodlagos hatás)
  • Vihar
  • Felhőszakadás
  • Árvíz
  • Hónyomás
  • Jégverés
  • Földrengés
  • Földcsuszamlás
  • Kő- és földomlás
  • Ismeretlen üreg beomlása
  • Idegen járműnek az épületbe ütközése
  • Légijármű ütközése
  • Idegen tárgyak rádőlése
  • Betöréses lopás
  • Rablás
  • Vandalizmus
  • Vezetékes vízkár
  • Üvegtörés
  • Rom- és törmelékeltakarítás
  • Oltás, mentés
  • Kárenyhítés
  • Ideiglenes lakás biztosítása
  • Elmaradt lakbér megtérítése
  • Balesetbiztosítás
  • Felelősségbiztosítás

A szokásos lakásbiztosítások esetében a felsorolt veszélyek egy része reálisan nem fenyeget, illetve a biztosítás megkötése előtt mérlegelni kell, hogy az adott épület és az adott lakás esetében az egyes veszélyhelyzetekre egyáltalán kívánjuk-e biztosítani az ingatlant.

Bárki, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (tulajdonos, résztulajdonos, bérlő, finanszírozó) vagy azt ilyen személy javára köti, köthet biztosítást. A lakásbiztosítási szerződés tartama határozatlan.

A megfelelő biztosítás kiválasztása

Minden esetben alaposan át kell tanulmányozni a különböző biztosítótársaságok biztosítási ajánlatait, mire terjed ki a biztosítás és melyek a kizáró tényezők. Néhány weboldalon összehasonlító táblázatokat is tudunk készíteni a kívánságainknak megfelelő biztosításokból.

Általában többféle kiegészítő biztosítás, illetve kombinált biztosítások köthetők, gyakori a lakás és balesetbiztosítási módozat. Biztosíthatjuk az épületet vagy azzal együtt a benne lévő ingóságainkat. Természetesen köthető biztosítás kizárólag ingóságainkra is.

Amikor egy lakásban vagy családi házban egyéni vállalkozás működik, vagy egyben egy cég székhelye is a magánszemély által kötött lakásbiztosítás a vállalkozás vagyontárgyaira nem terjed ki, tehát a lakásbiztosítás mellé kiegészítő biztosítást kell kötni, amely a vállalkozást ér károkra is fedezetet nyújt.

Szintén el kell dönteni, hogy önrésszel vagy a nélkül kössük lakásbiztosításunkat. Amennyiben, az önrészes megoldást választjuk, az önrész mértékéig a kisebb károkat nem terheljük a biztosítóra, cserébe díjkedvezményt kapunk a havi biztosítási díjból. Magyarországon inkább az autóbiztosítások esetében gyakori az önrészes biztosítás. Lakásbiztosítások esetében is előfordul a felelősségbiztosítással kombinált biztosítási módozat, amikor a lakásbiztosítás biztosítottja a károkozásért felelős és kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személynek okozott károkért (ilyen eset, amikor egy lakótárs eláztatja a nyitva felejtett vízcsap miatt az alatta lakókat).

Lehetséges a biztosítás keretében asszisztencia-szolgáltatásra is szerződést kötni. Káresemény bekövetkeztekor megkönnyíti a helyzetet, ha a biztosító közvetít számunkra javító-szolgáltató szakembereket és nem kell utánajárni.

A biztosított vagyontárgyak vagyoni értéke

A szerződés körülményeinek és hatályának eldöntése után, a biztosítandó vagyontárgy – lakás, lakóépület, ingóságok értékét kell meghatározni. A biztosítási összeg meghatározásánál nem a piaci, forgalmi, hanem az újjáépítési értéket kell meghatároznunk. A lakás vagyoni értékének meghatározásakor általában egy négyzetméterárat kínál fel a biztosító – az épület építésének idejére, a helyszínére és a műszaki állapotára való tekintettel. A biztosított vagyon értékének meghatározásakor ingóságoknál az új állapotban történő beszerzés költségeit kell megállapítanunk.

Lakásbiztosítás keretében biztosítható vagyontárgyak:

  • általános háztartási ingóság: Ami általában egy háztartásban előfordul, pl. berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, híradástechnikai készülékek, ruházat, hobbieszközök, sportfelszerelés, kerékpár és minden egyéb ingóság, ami nem minősül kiemelt értékű ingóságnak, ékszernek, vagy vállalkozói tulajdonnak.
  • kiemelt értékű ingóság, ékszerek (csak állandóan lakott épületek esetén biztosítható): műtárgyak, bútorrégiségek, kézi csomózású szőnyegek, gyűjtemények, könyvritkaságok, ékszerek, drágakövek, igazgyöngyök, nagyértékű (200 000 Ft egyedi érték felett) műszaki berendezések.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Túlbiztosítás esetén, a biztosított vagyonelem értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás érvénytelen és a kártérítés összegét csökkentik. Ha alacsonyabb vagyoni értéket állapítanak meg szerződéskötéskor, akkor alulbiztosításról van szó, ebben az esetben kártérítéskor a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridőponti biztosítási összeg aránylik a káridőponti újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzési értékhez.

A biztosítás díja

A biztosítási díj nagyságát befolyásolja a vagyon (a biztosítási összeg) nagysága, a kapcsolt szolgáltatások, a lakás biztosításával kapcsolatban a szerződésbe bekerült veszélynemek, valamint a biztosítottak kockázatközösségének nagysága, és egyéb körülmények például, hogy ugyanazon szerződő félnek van-e más fajta biztosítása a Biztosítónál.

A szerződés időbeli hatálya, indexálás

A lakásbiztosítási szerződés általában határozott, egyéves tartamra jön létre. A biztosítási év első napja (technikai kezdet) a szerződés kockázatviselésének kezdetét követő hónap első napja, kivéve, ha a szerződésben más időpontban állapodnak meg. A biztosítás mindig automatikusan létrejön a következő biztosítási évre, ha a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban nem jelzi, hogy nem kívánja a szerződést megújítani.

Az évenkénti értékkövetés során a Biztosító valamennyi vagyoncsoport, az azokhoz tartozó kiegészítő szolgáltatások, valamint a kiegészítő biztosítások biztosítási összegének módosítását elvégzi (indexálás), és javaslatot tesz a következő biztosítási évre vonatkozó díjra. A módosítás a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexen alapul, de ettől 5 százalékponttal eltérhet.

scrollUp