Lakásfenntartás, üzemeltetés

Soltész Ilona
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2016-07-04

Lakásaink, lakóépületeink fenntartásának költségei és a használat kényelme az épület szerkezeteinek és műszaki megoldásainak körültekintő tervezésétől, a szakszerű kivitelezéstől, az alkalmazott építőanyagok minőségétől, tartósságától, valamint a használat gondosságától és a karbantartás rendszerességétől függenek. Ezért a környezettudatos, fenntartható használatra való igényt is már a tervezési programban szükséges rögzíteni egy új épület építésekor és így lehet kiválasztani a tervezett használat szempontjából legmegfelelőbb minőségű, tartósságú szerkezeteket, burkolatokat, vagy berendezéseket. Az épületek korszerűsítése során is célszerű a tartós, és jól karbantartható megoldásokat előnyben részesíteni, még akkor is, ha azok esetleg nem a legolcsóbbak. A bérlakások karbantartásával és korszerűsítésével összefüggő kötelezettségi kérdéseket a Bérbeadás címben tárgyaljuk. Érdemes még elolvasni a Felújítás és az Energetikai korszerűsítésről szóló címeket is.

 

Általában könnyen üzemeltethetők és könnyebben karbantarthatók az egyszerű szerkezetek, illetve a kevéssé gépesített, vagy nem automatizált épületgépészeti rendszerek, azonban a kényelem szempontjából a lakáshasználat így nehezebb lehet. Az automatizált „okos” épület használata nemcsak kényelmes, hanem az egyes épületgépészeti rendszerek működése is optimalizált, ezáltal a lehető legkevesebb energiát igénylik. Több rendszer esetében azonban ügyelni kell az egyes elemek összehangolására és a könnyű szabályozhatóságra. Amerikai felmérés igazolta, hogy azokat a szoba termosztátokat, amelyek beállítása túl bonyolult, a lakáshasználók túlnyomó többsége egyáltalán nem használja és ezért nem is töltötték be az eredeti rendeltetésüket.[1]

A lakások üzemeletetési költségei közül a legnagyobb tételt az energiafogyasztás jelenti, ezen belül is a fűtés a 65–75 %-át. Emiatt a gyenge energiahatékonyságú, illetve a rossz műszaki állapotú épületek üzemeltetési költségei különösen magasak. A nem megfelelő szigetelés egészségkárosodást (reuma, meghűlés) is okozhat vagy az épületszerkezetek is károsodhatnak (párakicsapódás, penészedés). Ilyen problémák megjelenésekor azonnal szakemberhez kell fordulni. Már a kisebb hibákat is meg kell szüntetni, mert pl. a tetőfedő cserepek elmozdulása, vagy az ereszcsatorna szétcsúszása kis hibának tűnik, azonban a beázás további épületkárokat okozhat és akár a tartószerkezet tönkremeneteléhez is vezethet (pl. fafödém esetében). Emiatt a lakóépületek folyamatos karbantartást igényelnek.

A lakáshasználati szokások igen eltérőek. Azonos lakások vagy lakóépületek esetében előfordulhat akár 100 %-os eltérés is az energiafogyasztásban. Tudatos kontrollált szellőztetéssel, ésszerű hőmérsékletre való fűtéssel és takarékos vízhasználattal, és egyszerűen csak odafigyeléssel az energiafogyasztásunk és ezzel a lakásunk számláit is 10 %-kal tudjuk csökkenteni[2].

Magyarországon a lakáshasználati költségek viszonylag magasak. Az egyes jövedelmi kategóriákban a háztartások bevételeihez viszonyítva a lakhatási költségek 20 és 28 % közé esnek. A KSH adatai szerint a lakhatással kapcsolatos költségekben nagyrészt 2014 során érvényesült a rezsicsökkentés 2013. novemberi második hulláma, a gáz, villany és a távhő árát ennek keretében 11,1%-kal csökkentették. A lakásfenntartásra fordított összeg 900 forinttal, 16 272 forintra csökkent. Ugyanakkor az árváltozások – ebben az esetben jelentős – hatásának kiszűrésével az adatok azt mutatják, hogy a háztartások növelték energiafogyasztásukat.[3] Az adatok szerint, a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő háztartások a csökkenő energiaárak hatására 2014-ben összehasonlító árakon több energiát használtak fel, mint 2013-ban, míg a két felső jövedelmi rétegben csökkent az energiafelhasználás. Az energiahordozók fogyasztói árának csökkentésére az egyes jövedelmi rétegek különbözőképpen reagáltak. A magasabb jövedelmű háztartások elektromosenergia-, gáz- és egyéb tüzelőanyag-fogyasztását nem befolyásolta az energiaárak csökkentése, sőt 2014-ben összehasonlító árakon 2013-hoz képest még csökkent is az energiafelhasználásuk. E háztartások volumenben szinte minden energiafajtából kevesebbet használtak fel.

Az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknál ezzel ellentétes tendencia érvényesült. Ők az energiaár-csökkenést arra használták fel, hogy komfortosabban éljenek, több energiát használjanak fűtésre, világításra, vagy magasabb hőfokra fűtsék lakásaikat. Az elektromosenergia-, gáz és egyéb tüzelőanyag-fogyasztás volumenben az 1–3. jövedelmi ötödben 2,2–9,9 százalékponttal nőtt. A szűkösebb anyagi forrással rendelkező háztartások másik csoportja az alacsonyabb energiaárak miatt más típusú, kényelmesebben használható energiaforrásra tért át, pl. szilárd tüzelőanyagok helyett gázzal fűtött. A központi fűtés, illetve a távhő a lakások zömében nem szabályozható, de az árcsökkenés hatására reálértéken csökkent a fogyasztásuk. Az előbbiekből is látható, hogy a fűtési és tágabb értelembe az energiafogyasztással összefüggő költségek csökkentése különösen fontos, és nem lehet csak az állami intézkedésekre várni, célszerű, ha magunk is aktívan közreműködünk benne.

A lakásfenntartási költségekhez, illetve közüzemi díjtartozás kiegyenlítéséhez szociális rászorultság esetén vagy speciális élethelyzetben lévők részére rendszeres vagy rendkívüli, támogatást nyújthat a helyi önkormányzat – települési támogatás formájában – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-a alapján. A rendszeres támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

 


[1] Alan Meier, Lawrence Berkeley National Laboratory & UC Davis Energy Efficiency Center

IEA Energy Efficiency and Behaviour Workshop March 2015.

[2] Takarékos lakáshasználati tippeket találhatnak például a Lakcímke kiadvány 32. oldalától http://www.lakcimke.hu/lakcimke.pdf Kiadta az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával Budapest, 2010.

[3] Előzetes adatok a háztartások 2014. évi fogyasztásáról, Statisztikai tükör 2015/25, 2015. március 30.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogyhavi1412.pdf

 

scrollUp