Lakástámogatások

Soltész Ilona
Létrehozva: 2017-01-13 / módosítva: 2017-06-07

Magyarország Alaptörvényének XXII. cikke (1) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.” Ennek érdekében segíti új lakások építését, valamint a fiatal családok lakáshoz jutását. A magánszemélyeken túlmenően állami támogatást vehetnek igénybe például a települési önkormányzatok bérlakás-állományuk növelésére, garzonház, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, lakbértámogatásra, megyei önkormányzatok idősek otthona, az egyházi jogi személyek nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére és felújítására. A támogatás formái lehetnek vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, állami kezességvállalás vagy lakás-takarékpénztári megtakarításhoz kapcsolódó támogatás.

 

A támogatások jogszabályi háttere:

  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet,
  • a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet,
  • a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet,
  • az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
  • az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
  • a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet.

Az alapvető fogalmak és általános feltételek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben találhatók. Állami támogatásként lakásépítési vagy lakásvásárlási kedvezmény illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség vagy vételár megfizetéséhez

  • új lakás, családi vagy ikerház felépítése, bővítése (kivéve emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítés) esetén, valamint újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása esetén,
  • olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50%-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül,
  • két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, tetőtér-beépítést és emeletráépítés esetében is,
  • három vagy több gyermeket eltartók esetében, ha legalább egy szobával nagyobb lakást vásárolnak, és abban tulajdoni hányaduk nem csökken ahhoz képest, mint az értékesített lakás esetében volt.

Az egyik fontos új szabály, hogy az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie, és házastársak/élettársak esetén legalább az egyik félnek bejelentett, minimum fél éve fennálló társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie (ideérte azt az esetet is, ha legfeljebb 15 nap megszakítás van a legalább 180 nap társadalombiztosítási jogviszonyban).

2015. július 1-jétől elérhető a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelynek elsődleges célja az új lakások építésének ösztönzése, a fiatal családok lakáshozjutásának segítése és a családok gyermekvállalásának megkönnyítése. Ezért a legnagyobb összeget a három vagy több gyermeket vállaló és új lakást építő vagy vásárló családok kaphatják. A feltételek azóta többször változtak, már lehetőség van a korábbi „szocpol” helyett  az ingatlanpiac legnagyobb részét kitevő használtlakás vásárlásra is, támogatás mellett.

A lakásépítési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat korábban a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazta, és helyébe lépett a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet és a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet.

A családi otthonteremtési kedvezményről külön cikkben olvashatnak.

A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatására vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

A rendeletben meghatározott feltételekkel a fiatal vagy a többgyermekes támogatott személy új lakás felépítéséhez, új lakás vásárlásához, valamint a nagykorú támogatott személy lakás korszerűsítéséhez veheti igénybe a kamattámogatást.

Otthonteremtési kamattámogatás vehető igénybe Magyarország területén lévő

  • új lakás építéséhez, vásárlásához;
  • használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez;
  • a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához
  • felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez.

Az otthonteremtési kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást. Az otthonteremtési kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakást vonnak be. Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt kamattámogatást, függetlenül attól, hogy a kölcsön esetleges futamideje ennél hosszabb idő. Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke függ a gyermekszámtól, és attól, hogy új vagy használt lakásról van szó.

A munkáltató is többféle módon tudja segíteni munkavállalói lakáshoz jutását, illetve a lakásszerzéssel kapcsolatos költségeinek enyhítését. A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéshez, korszerűsítéshez, hiteltörlesztéshez kapcsolódó, különböző kedvező adókötelezettség alá tartozó munkáltatói juttatások lehetnek:

  • elemi kár, katasztrófa bekövetkezése esetén történő munkáltatói segítségnyújtás.
  • kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön nyújtása,
  • vissza nem térítendő lakáscélú támogatás folyósítása.

A lakáscélú támogatást sem bér, sem egyéb munkához kapcsolódó jövedelem (pl. jutalom, prémium stb.) helyettesítésére nem adható. Azt azonban egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy egyéb – nem kötelezően adandó – juttatások terhére történjen forrásátcsoportosítás. A lakáscélú munkáltatói juttatások szabályozása több, egymással összefüggő jogszabályban található. A jogszabályok közül kiemelendő a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet és az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályait tartalmazó 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. Az Szja törvény 72. § (4) f) pontja alapján lakáscélú kölcsön lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez (pl. komfortfokozat növelése, külső szigetelés, nyílászárók cseréje stb.), vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtható. Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósítsa, továbbá a lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. Lehetőség van a cafeteria keretében a lakás hiteltörlesztéséhez való hozzájárulásra is.

scrollUp