Létesítési követelmények

Soltész Ilona
Létrehozva: 2016-10-17 / módosítva: 2017-06-07

Az építmények létesítési követelményeit alapvetően meghatározza a tervezett funkció és az építési helyszín adottságai. A helyszíni beépítési követelmények az általános településrendezési előírásokból, a helyi településszerkezeti tervből és a helyi építési szabályzat előírásaiból következnek. Ez alapján a tervezett létesítmény elhelyezhetősége, mérete, a lehetséges építési hely a telken belül, a beépítési mód, valamint az építhető legnagyobb épületmagasság meghatározható. Minden építmény esetében azonban van olyan követelmény – egy vagy több követelmény egyidejűleg –, amelyeket minden esetben teljesíteni kell. Ezeket a minden esetben teljesítendő követelményeket nevezzük alapvető követelményeknek.

Az alapvető követelmények mellett az épület funkciója, az építtető igényei és az építménnyel szembeni tartóssági és minőségi elvárások határozzák meg a létesítési követelményeket.

Az alapvető követelményeknek való megfelelés például egy lemezjátszó esetében az, hogy legyen biztonságos, azaz ne rázzon meg az áram, ne zavarjon más elektronikus berendezéseket és azok sem a lemezjátszómat. Viszont az alapvető követelményeknek való megfelelés nem nyújt információt arról, hogy milyen legyen a berendezés hangminősége. Lehet olcsó és még éppen hallgatható hangminőségű a készülék, és több milliós, high-end minőségű, trópusi faburkolattal. Ezek a tulajdonságok már az alapvető követelményeken túlmutatnak és így az elvárásainkat, azaz a minőségi követelményeinket is meg kell fogalmaznunk.

Mit jelentenek ezek az alapvető követelmények egy épületnél a gyakorlatban? Mi az, ami a levezethető követelmények tekintetében értelmezhető egy magtárra és mi az, ami egy operaházra? Meddig terjed az alapvető követelmények köre, és melyek azok a további beruházási, minőségi szempontok, amelyek tartósan biztosítják egy építmény rendeltetésszerű működését?

Épületek esetében a legfontosabb elvárásokat tartalmazzák a jogszabályok. Elsősorban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/19997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), valamint néhány szakági rendelet, mint például az országos tűzvédelmi szabályzat, valamint néhány uniós dokumentum és jogszabály. A műszaki követelmények egy része szabványban van meghatározva, mint például a tartószerkezeti követelmények az Eurocode-okban vagy a hangszigetelési követelmények. Ezekre a követelményszabványokra rendszerint általánosan vagy akár nagyon konkrét formában, jelzettel hivatkoznak a jogszabályok. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a követelményszabványok ugyanúgy kötelezőek, ebben az esetben, mintha a jogszabály szövegében lenne a követelmény. Jogszabályban nem hivatkozott szabványokban is lehetnek további követelmények, ezekre a szerződésben vagy a tervezési programban lehet hivatkozni. A beruházó és az építtető számára fontos további követelményeket pedig a tervezési programban kell részletesen meghatározni.

A „Létesítési követelmények” témakörben tárgyalunk több olyan szakmai kérdéskört, amelyek nemcsak létesítési követelményeket jelentenek, hanem folyamatos üzemeltetési, karbantartási és biztonsági ellenőrzési követelmények is megjelennek. Ilyen például a kémények és a fűtési berendezéseket, valamint a lifteket tárgyaló tartalmak, ahol nem elegendő a létesítési követelmények meghatározása, fontos a szakszerű kivitelezés, beépítés mellett a rendszeres karbantartás, és folyamatos ellenőrzéssel kell a biztonságos, balesetmentes működést garantálni.

 

scrollUp