Liftek

Soltész Ilona
Létrehozva: 2016-07-13 / módosítva: 2017-06-07

A felvonók létesítésének és működtetésének speciális előírásai vannak szerte a világon, ezt az utasok maximális biztonságára való törekvés indokolja. Amíg egy veszélyes gép kezelésére a dolgozó munkavédelmi képzést kap, ellátják személyi védőfelszerelésekkel, egészségét, józan állapotát rendszeresen ellenőrzik, addig egy felvonót bárki használhat a kisgyerektől az aggastyánig, betegek vagy akár bódult állapotú személyek is, ráadásul mindenféle előzetes kiképzés nélkül. Ezért valamennyi felvonót, amelyben személyek is utaznak, úgy kell kialakítani, hogy első látásra képes legyen bárki kezelni; hibás működetés, ésszerűtlen viselkedés vagy műszaki probléma lehetőleg ne okozzon veszélyhelyzetet vagy egészségkárosodást. Ha pedig a berendezés elromlik, akkor a személyek rövid időn belül kimenthetők legyenek.

Szerencsére, Magyarországon sok évtizede vannak szigorú előírások a felvonók konstrukciójának műszaki követelményeire, engedélyezésére, kötelező karbantartásukra, valamint a műszaki állapotuk rendszeres felülvizsgálatára. A jogszabályokat kötelezően alkalmazandó szabványok sora egészítette ki, megadva a biztonság elvárt szintjét. Ezért az elöregedett és az utóbbi években sok esetben leromlott műszaki állapotú felvonóállomány ellenére kevés volt a komoly baleset és káresemény összehasonlítva más országok baleseti statisztikájával.

Épületeink többsége és néhány sajátos építmény nem használható a rendeltetésének megfelelően, ha nem áll rendelkezésre a forgalmi igényeknek megfelelő számú, méretű felvonó. Az épületekben a felvonó létesítésének előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 82. §-ában lehet megtalálni.

A felvonókat úgy kell telepíteni, hogy azok a rendeltetésnek megfelelően kiszolgálják az építmény minden részét. Ezért minden épületben, ahol a rendeltetésszerű használat során 10,0 m-nél nagyobb szintkülönbséget kell áthidalni, ott felvonót kell létesíteni, és a forgalmi igényeknek megfelelően méretezni. Ez azt jelenti, hogy a földszint és négy használati szinttel rendelkező épületben már kell felvonót beépíteni.

A társadalom elöregedése, az idős, beteg, vagy sérült emberek iránti szolidaritás mellett az épületekben való gyors és kényelmes közlekedés igénye indokolja, hogy a forgalmas középületeket akadálymentesen kell kialakítani. Az akadálymentes kialakításhoz pedig nélkülözhetetlen a szintkülönbségek leküzdésére felvonó létesítése.

Akadálymentes személyfelvonók követelményei:

  • a felvonó ajtó előtt minimum 1500 x 1500 mm-es szabad helyet kell biztosítani;
  • a felvonó minimum 630 kg/8 fős teherbírású legyen;
  • a fülke mérete legyen legalább 1100 x 1400 mm;
  • a kezelőgombok 80-1100 mm-es magasságban legyenek szerelve;
  • a kezelő gombok legyenek nagyméretűek, kiemelkedő jelzésekkel, számjegyekkel;
  • a fülke csúszásmentes burkolatú legyen.
  • a gyengén látók részére hangjelzésekkel célszerű tájékoztatást adni;
  • a fülke belsejében fénnyel és hanggal is jelző vészjelzőt kell felszerelni;

Értelemszerűen felvonót szükséges minden olyan épületben, ahol az épületet rendeltetésszerűen használók fogyatékos személyek vagy betegek, illetve idős emberek és a bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni vagy elhagyni, és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.

Középmagas és magas építményben bútorszállításra, kórházban a fekvő betegek szállítására alkalmas felvonót, rendszeres teherszállítás esetében teherfelvonót kell létesíteni. Áruházak, bevásárló központok, állomások, nagy forgalmú épületek esetében a függőleges közlekedés részben mozgólépcsővel vagy akár mozgójárdával is megoldható. Meglévő épületek akadálymentesítésénél emelőlapok, emelőplatform is beépíthető kisebb szintkülönbség áthidalására. A 2,0 m-t meghaladó emelőmagasságú, lassú működésű felvonót helyettesítő személyemelő berendezést (home-lift) csak lakáson vagy üdülőegységen belül lehet létesíteni.

Magyarországon a felvonókat évtizedek óta nyilvántartják, a nyilvántartást korábban az ÉMI[1] jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal[2] vezeti.

A nyilvántartás szerint 2015. I. negyedévében:

  • 37 301 felvonó és mozgólépcső üzemelt;
  • 262 berendezés nyilvántartásba vétele volt folyamatban.
  • 727 berendezés volt leállítva;
  • 7506 pedig veszélytelentett, törölt vagy lebontott berendezés.

A felvonók tervezett élettartama 20 év. A hazai felvonóállomány mintegy 38 %-a húsz évnél nem régebbi. A 20-30 éves felvonók adják a nyilvántartásban szereplő 45 ezer felvonó és mozgólépcső 12 %-át és a 30-40 év közötti berendezések aránya 25 %. Szintén 12 % a 40-50 éves felvonók száma és 13 % az 50 évnél idősebb felvonók aránya[3].

A legtöbb felvonó a nagy lakótelepek építése idején a 70-es, 80-as években létesült, érthető, hogy kiugróan sok a közel negyvenéves lift. Ez a karbantartás, javítás és rendszeres felülvizsgálat szükségességét indokolja.

Az évente átadott új felvonók száma a beruházások számával párhuzamosan alakul. 2003-tól egészen 2011-ig meghaladta az évi ezer darabot. A válság hatására 2008-ban és 2010-ben is némi csökkenést lehetett tapasztalni. Az utóbbi években azonban jelentősen csökkent az átadott új felvonók száma.

 


[1] Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Felvonó és Mozgólépcső Felügyelete

[2] Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal tájékoztató oldala elérhető: http://mkeh.gov.hu/piacfelugyeleti_muszaki/Felvonok_mozgolepcsok

[3] Az adatok forrása a Magyar Felvonó Szövetség honlapja http://www.mfsz.hu/reszletesszh.php?id=186

Illyés Gyula MKEH: A felvonók és mozgólépcsők (mozgójárdák), az ellenőrök és az ellenőrző szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatok

 

scrollUp