LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról

létrehozva: 2017-01-04 / módosítva: 2017-01-04

PREAMBULUM

 

A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és áttekinthető részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodnak meg.

A miniszterek kötelezettséget vállalnak arra, hogy

  • saját országukban politikai vitát kezdeményeznek arról, hogyan integrálják a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában lefektetett alapelveket és stratégiákat a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba;
  • alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét és bevonják a releváns hatóságokat a végrehajtásba, valamint megteremtik nemzeti szinten a szükséges kereteket;
  • támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődést, mely európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul.

A miniszterek köszönetet mondanak a Német Elnökségnek az „Integrált városfejlesztés, mint a városok sikeres fenntarthatóságának előfeltétele” című beszámoló, valamint „A leromlott városi területek fizikai környezete javításának stratégiája”, a „Helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piac megerősítése a leromlott városi területeken”, a ”Proaktív oktatás- és képzéspolitika a leromlott városi területeken élő gyermekek és fiatalok számára”, és a „Fenntartható városi közlekedés és leromlott városi területek” című tanulmányok kidolgozásáért és az ezekben bemutatott jó gyakorlati példákért szerte Európában. Ezek a tanulmányok mindenféle nagyságú városnak segítséget nyújthatnak a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában lefektetett alapelvek és stratégiák eredményes végrehajtásában.

 

A miniszterek deklarálják:

Mi, az Európai Unió városfejlesztésért felelős miniszterei, a történelem során kialakult európai városokat értékes és pótolhatatlan gazdasági, társadalmi és kulturális értéknek tekintjük.

Városaink védelme, erősítése és továbbfejlesztése érdekében nyomatékosan támogatjuk az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiáját, mely a Lille-i Cselekvési Programra, a rotterdami Városfejlesztési Joganyagra és a Bristoli Megállapodásra épít. Ennek alapján a fenntartható fejlődés minden dimenzióját - a gazdasági prosperitást, a társadalmi egyensúlyt és az egészséges környezetet - egyidejűleg és egyforma súllyal kell figyelembe venni. Ezzel párhuzamosan nagy figyelmet kell fordítani a kultúrára és az egészségügyre is. A tagállamoknak hangsúlyt kell helyezniük az intézményi kapacitások biztosítására.

Városaink egyedülálló kulturális és építészeti sajátosságokkal, erős társadalmi integrációs erővel és kivételes gazdasági fejlődési esélyekkel rendelkeznek, mint a tudás központjai és mint a gazdasági növekedés és az innováció forrásai. Ugyanakkor demográfiai problémákkal, társadalmi egyenlőtlenséggel, egyes népességcsoportok társadalmi kirekesztődésével, a megfelelő, de megfizethető lakások hiányával és környezeti problémákkal küzdenek. A városok hosszú távon csak akkor tölthetik be a társadalmi fejlődés és a gazdasági növekedés motorjaként a lisszaboni stratégiában leírt szerepüket, ha sikerül megőriznünk a társadalmi egyensúlyt a városokon belül és a városok között, fenntartanunk kulturális sokféleségüket és kimagasló színvonalat elérnünk a várostervezés, az építés és a környezetvédelem területén.

Egyre inkább szükségünk van olyan teljes körű stratégiákra, s minden, a városfejlesztési folyamatban érintett személy és intézmény koordinált fellépésére, melyek túlmutatnak az egyes városok és községek határain. A kormányzat minden – helyi, regionális, nemzeti és európai – szintjének saját felelőssége van városaink jövőjének alakításában. Ahhoz, hogy a többszintű kormányzat valóban hatékony legyen, az ágazati politikák közötti koordinációt fejleszteni kell, és ki kell alakítani az integrált városfejlesztési politika iránti elkötelezettséget. Biztosítanunk kell továbbá, hogy azok, akik e politikák megvalósításával foglalkoznak a különböző szinteken, megszerezzék a fenntartható városok és közösségek kiépítéséhez szükséges általános és szakmákat átfogó képességet és tudást.

Nyomatékosan üdvözöljük az Európai Unió Területi Agenda megállapításait és ajánlásait, valamint az európai intézmények munkáját, melyek elősegítik integrált szemlélet kialakulását a városfejlesztésben. Méltatjuk az Aalborg-i Kötelezettségvállalások jelentőségét, mint értékes hozzájárulást a helyi stratégiák kidolgozásához és azok koordinált megvalósításához, valamint az Építészeti Kultúra Európai Fórumának 2007. április 27-i, „Építési kultúra a fenntartható városfejlesztésért” című következtetéseit. Tudomásul vesszük az „Eleven Városok Hálózat” Európai Chartáját.

 

Ajánljuk:

 

  1. Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása

 

Az integrált városfejlesztési politika számunkra azt jelenti, hogy a városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányos módon tekintetbe vesszük. Az integrált városfejlesztési politika kialakítása olyan folyamat, melynek során a várospolitika központi területeinek térbeli, tárgyi és időbeli szempontjait koordinálják. A gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonása lényeges. Az integrált városfejlesztési politika kulcsfontosságú az európai fenntartható fejlesztési stratégia végrehajtásában. Megvalósítása európai dimenziójú feladat, ahol azonban figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és szükségleteket, és a szubszidiaritás elvét.

Az integrált városfejlesztési politika révén összeegyeztetett érdekek megteremtik az állam, a régiók, a városok, a polgárok és a gazdasági szereplők közötti konszenzus alapját. A tudás és a finanszírozási források koncentrálásával a szűkös közpénzek felhasználásának hatékonysága növelhető. A köz- és magánberuházások jobban koordinálhatók. Az integrált városfejlesztési politika bevonja a közigazgatáson kívüli szereplőket, és lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy aktív szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. Mindezzel nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is lehet elérni.

Ajánljuk, hogy az európai városok fontolják meg a városuk egészére integrált városfejlesztési program kidolgozását. Az ilyen, végrehajtásra orientált tervezési dokumentumok tartalmazzák

  • a városok és környezetük erősségeinek és gyengeségeinek a jelenlegi helyzet elemzésén alapuló leírását,
  • a konzisztens fejlesztési célok meghatározását és a városra vonatkozó jövőképet,
  • a különböző városrészek fejlesztéspolitikai koncepciójának összehangolt ágazati és műszaki terveit, amelyek biztosítják, hogy a konkrét beruházások hozzájárulnak az adott városrész kiegyensúlyozott fejlődéséhez,
  • a köz- és a magánszektor szereplői által felhasznált támogatások területi koncentrálását és összehangolását,
  • a városokon belüli és a város-régió kapcsolatában érvényesített koordinációt, melybe a lakosságot és az érdekelteket be kell vonni, akik lényegesen hozzájárulhatnak az adott térség jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti minőségének megfelelő alakulásához.

A koordinációt erősíteni kell helyi és város-régió szinten. A cél a város és vidék közötti, valamint a város-környék és az agglomeráción belül a kis-, közép- és nagyvárosok közötti egyenlő partnerség elvének érvényesítése. A városfejlesztési intézkedések és döntések tekintetében meg kell akadályoznunk minden város elszigetelődést. Városaink a város-régió fejlődésének fókuszai, és felelősséget kell vállalniuk a területi kohézióért. Ebből a szempontból igen hasznos, ha európai szinten városaink hálózatok formájában is sokkal szorosabban együttműködnek egymással.

Az integrált városfejlesztési politika számos olyan eszközt biztosít számunkra, melyek már sok európai városban hasznosnak bizonyultak a modern, együttműködő és hatékony kormányzati struktúrák kialakításában. Ezek elengedhetetlenek az európai városok versenyképességének növeléséhez. Az integrált városfejlesztési politika segítheti a lakás-, a gazdaság- és az infrastrukturális fejlesztés előrelátó összehangolását, figyelembe véve többek között a meglévő elöregedési és migrációs trendeket és az energiapolitikai feltételeket.

Az integrált városfejlesztési politika keretében az alábbi cselekvési stratégiákat tekintjük alapvető fontosságúnak az európai városok versenyképességének növelése érdekében:

 

  1. Kiváló minőségű közterületek létrehozása és fenntartása

A közterületek, az épített környezet, az építészet és a városfejlesztés minősége fontos szerepet játszanak a városi lakosság életkörülményeiben. Ezek lényeges „puha” tényezők a tudás alapú iparágakban érdekelt vállalkozások, a képzett és kreatív munkaerő és a turizmus számára. Ezért erőteljesebben kell érvényesíteni az építészet, az infrastrukturális tervezés és a várostervezés kölcsönhatását, a vonzó, felhasználó-barát közterületek kialakítása és az élhető környezet, a magas színvonalú építési kultúra („Baukultur”) megteremtése érdekében. Az építési kultúra fogalmát a szó legszélesebb jelentése szerint, a tervezés és építés minőségét befolyásoló kulturális, gazdasági, műszaki, társadalmi szociális és ökológiai szempontok összességeként kell értelmezni. Ez a megközelítés azonban nem csak a közterületekre, hanem a város egészére és környezetére vonatkozik. A városoknak és kormányoknak egyaránt feladata ennek befolyásolása. Különösen fontos ez az épített örökség megőrzésében. Szükséges a történelmi épületek, közterületek és azok városi és építészeti értékeinek védelme.

A használható és jól megtervezett városi terek és infrastrukturális hálózatok kiépítése és fenntartása olyan feladat, mellyel mind az államnak, mind a regionális és helyi hatóságoknak, továbbá a lakosságnak és az üzleti szférának együttműködve kell foglalkozniuk.

 

  1. Az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság növelése

Jelentősen hozzájárul az életminőséghez, a letelepedést és a környezet minőségét javítja a fenntartható, elérhető és megfizethető városi közlekedés, mely koordinált kapcsolatot is biztosít a városkörnyéki közlekedési hálózatokkal. Kiemelt figyelmet kell fordítani a forgalomirányításra és a közlekedési módok összekapcsolására, beleértve a kerékpár és gyalogos közlekedési infrastruktúrát is. A városi közlekedést össze kell egyeztetni a lakó- és munkahelyi területek, a környezet és a közterületek egymástól eltérő igényeivel.

A műszaki infrastruktúra, különösen a vízszolgáltatás, a szennyvízkezelés és más közüzemi szolgáltatások már korai szakaszban továbbfejlesztést igényelnek, alkalmazkodva a változó szükségletekhez, a magas színvonalú városi életforma jövőbeli követelményeinek megfelelően.

A fenntartható közüzemi szolgáltatások alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása és üzemeltetésük gazdasági hatékonyságának biztosítása. Az épületek energiahatékonyságát javítani szükséges. Ez érvényes a meglevő és az új épületekre is. A lakóépület-állomány műszaki felújítása meghatározó szerepet játszhat az energiahatékonyságban és a lakók életminőségében. Különös figyelmet érdemelnek az előre gyártott technológiával készült, valamint a régi és a rossz minőségű épületek. Optimalizált és teljesítőképes infrastruktúra-hálózatok, valamint energia-takarékos épületek alacsonyabb költségeket jelentenek a vállalkozások és a lakók számára egyaránt.

Az erőforrások hatékony és fenntartható hasznosításának fontos alapja a kompakt településszerkezet. Ez olyan területi és várostervezés útján érhető el, amely a területhasznosítás és a spekulatív fejlesztés szigorú ellenőrzésével megakadályozza a város diszperz jellegű terjeszkedését. Különösen fenntartható stratégiának bizonyult a városrészekben a lakás, munka, művelődés, szolgáltatás és a rekreációs funkciók vegyes használatának stratégiája.

A városoknak hozzá kell járulniuk lakosaik életminőségének javításához és gazdasági vonzerejük növeléséhez, a fejlett információs és kommunikációs technológiák felhasználásával az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások, az egészségügy, közbiztonság területein, valamint a városi hatósági tevékenység jobb minősége érdekében.

Városainknak emellett alkalmazkodni kell az éghajlatváltozás okozta veszélyhez. A jól tervezett városfejlesztés elősegítheti a növekedést úgy is, hogy ez nem jár nagyobb környezetszennyezéssel, sőt segítheti a környezetminőség javulását és a széndioxid kibocsátás csökkentését. A városok ezen eredményeket innovatív megelőző és alkalmazkodási intézkedések útján érhetik el, egyúttal előmozdíthatva új iparágak és alacsony széndioxid-kibocsátású vállalkozások elterjedését.

 

  1. Proaktív innovációs és oktatási politikák

A városokban nagy mennyiségű tudás teremtődik és kerül átadásra. Egy város tudáspotenciáljának teljes körű kihasználása függ az óvodai és az iskolai oktatás minőségétől, az oktatási és szakképzési rendszeren belüli tudástranszfer-lehetőségektől, a társadalmi és kulturális hálózatoktól, az élethosszig tartó tanulás lehetőségeitől, az egyetemek és más kutatóintézetek színvonalától, illetve az ipar, a vállalkozások és a tudomány közötti transzfer-hálózatoktól.

Az integrált városfejlesztési politika szerepet játszhat e tényezők fejlesztésében, például azáltal, hogy összehozza az érintetteket, támogatja a hálózatokat és optimalizálja a letelepedési lehetőségeket. Az integrált városfejlesztés előmozdítja a társadalmi és a kultúrák közötti párbeszédet.

Az integrált városfejlesztési stratégiák, az együttműködés a városfejlesztés irányításában, a jó kormányzás hozzájárulhat az európai városok potenciáljának céltudatos kihasználásához, különös tekintettel a versenyképességre és a növekedésre, illetve az egyes városrészeken belüli és azok közötti egyenlőtlenségek csökkentésére. Az ilyen stratégia a lakosság számára lehetőséget nyújt a társadalmi és a demokratikus részvételre.

 

  1. Kiemelt figyelmet kell fordítani a városok egészének kontextusában a leromlott területekre

A városok nagy kihívásokkal néznek szembe, különösen a gazdasági struktúra változásával és a globalizációval összefüggésben. Egyebek mellett különösen nagy probléma a magas munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés. Egy városon belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes városi területek gazdasági és társadalmi lehetőségeit illetően, de a környezet minőségének változása szempontjából is. A társadalmi és gazdasági fejlődés terén tapasztalható különbségek gyakran tovább növekednek, ami a városok destabilizálásához vezet. Az egyenlőtlenségek csökkentését és a társadalmi kirekesztés megakadályozását célzó, a társadalmi integrációra törekvő politika a biztonság legjobb garanciája városainkban.

Annak érdekében, hogy a városokban és városi területeken a társadalmi kohézió és integráció megvalósuljon, egy jól kidolgozott lakáspolitika is hatékony eszköz lehet. Az egészséges, megfelelő és megfizethető lakások vonzóbbá tehetik a városi területeket mind a fiatalok, mind az idős emberek számára és hozzájárulhatnak a városrészek stabilitásához.

Jobb, ha idejében felismerjük a romlás jeleit és időben, költséghatékonyan tudunk intézkedéseket tenni. Ez forrás-megtakarítást eredményez. Amikor egy városrész már hanyatlásnak indul, akkor a folyamat megfordításának költségei és nehézségei már sokszorta nagyobbak. A kormánynak jövőképet és a fejlesztéshez ösztönzőket kell biztosítani az érintett terület lakosai számára. A lakosság aktív részvételére, továbbá a politikusok, a lakosok és a gazdasági szereplők közötti jobb párbeszédére van szükség a hátrányos helyzetű városi térségek számára a legmegfelelőbb megoldás megtalálása érdekében.

Ezek alapján a következő, az integrált városfejlesztési politika részét képező cselekvési stratégiákat tartjuk létfontosságúnak a hátrányos helyzetű városi területek esetében:

 

  1. A fizikai környezet fejlesztésére irányuló stratégiák

Egyrészt a gazdasági tevékenységek és beruházások, másrészt a magas színvonalú városi struktúrák, jól kiépített környezet, modern és hatékony infrastruktúra szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ezért igen fontos a leromlott városrészek meglévő épületállományának javítása, a tervezés, a fizikai állapot és az energiahatékonyság tekintetében. Az energiahatékonyság Európai Unión belüli növelését, s így az éghajlatváltozás elleni küzdelmet illetően a legnagyobb lehetőséget az új épületek, és a meglévő panelházak követelményszintjének emelése jelenti.

 

A fizikai környezet fejlesztését célzó beruházások fenntarthatóságának növelése érdekében a beruházásoknak hosszú távú fejlesztési stratégiába kell illeszkedniük, mely stratégia magában foglalja többek között a járulékos köz- és magánberuházásokat is.

 

  1. A helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piaci politika erősítése

A leromlott városi területek gazdasági stabilizálását célzó intézkedéseknek ki kell aknázniuk az adott területen potenciálisan létező gazdasági erőt is. Ezzel összefüggésben az olyan munkaerő-piaci- és gazdaságpolitika a megfelelő eszköz, mely az egyes területek szükségleteihez igazodik. A cél a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése, illetve új vállalkozások elindításának megkönnyítése. Különösen a helyi munkaerőpiacra való bejutás lehetőségét kell fejleszteni a keresletnek megfelelő képzések biztosításával. Fokozottabban ki kell használni az etnikai kisebbségek foglalkoztatási és képzési lehetőségeit is.

Az Európai Unió, a tagállamok és a városok feladata, hogy jobb feltételekkel és eszközökkel megerősítsék helyi gazdaságaikat és ez által helyi munkaerőpiacaikat, különösen a szociális gazdaság támogatásával és lakosság-barát szolgáltatások nyújtásával.

 

  1. Proaktív oktatási és képzési politikák gyermekek és fiatalok számára

A leromlott városrészek fejlesztésében alapvető kiindulási pont a helyi közösség oktatási és képzési lehetőségeinek fejlesztése a gyermekekre és fiatalokra összpontosító proaktív politikákkal együtt.

Több és magasabb színvonalú oktatási és képzési lehetőséget kell nyújtani a leromlott területeken az ott élő gyermekek és fiatalok szükségleteinek megfelelően, pótolva a hiányzó szolgáltatásokat. A helyi társadalmi környezetet tekintetbe vevő, gyermekekre és a fiatalokra összpontosító politika útján tudunk hozzájárulni a hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek és fiatalok életlehetőségeihez, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket, s hogy hosszú távon biztosítható legyen az esélyegyenlőség.

 

  1. Hatékony és megfizethető városi közlekedés elősegítése

Számos leromlott terület visel a rossz közlekedési kapcsolatokból és a szegényesen kiépített környezeti hatásokból adódó többletterhet, mellyel csökken e területek vonzereje. A hatékony és megfizethető tömegközlekedési rendszer az ott lakók számára biztosítja a mobilitást és más városrészekben lakók számára az elérhetőségét – melyet jogosan várnak el.

E probléma megoldása érdekében ezeken a területeken a közlekedési tervezést és a forgalomirányítást egyre inkább arra kell összpontosítani, hogy csökkenjenek a közlekedés miatt a környezetet sújtó negatív hatások, illetve, hogy jobban integrálja a leromlott területeket a város és a régió egészébe. Ehhez a gyalogos és kerékpáros forgalom megfelelő hálózatai is szükségesek.

 

Minél jobban stabilizáljuk gazdaságilag és integráljuk társadalmilag a leromlott területeket, illetve korszerűsítjük fizikai környezetüket és közlekedési infrastruktúrájukat, annál jobb esélye van annak, hogy városaink hosszú távon is a társadalmi fejlődés, a gazdasági növekedés és az innováció színterei maradnak.

 

Hangsúlyozzuk, hogy:

A városfejlesztési politikát nemzeti szinten kell meghatározni, innovatív megoldásokat nemzeti, de más szinteken is ki kell dolgozni.

Városainknak elégséges cselekvési hatókört kell adni a helyi feladatok felelős módon történő ellátásához, valamint megbízható pénzügyi alapot, mely biztosítja hosszú távon a stabilitást. Ebből eredően fontos az is, hogy a tagállamok felhasználhassák az európai strukturális alapokat kellő jelentőségű integrált városfejlesztési programjaikhoz. Az alapok felhasználása során a speciális nehézségekre és a lehetőségekre kell összpontosítani, a tagállamok lehetőségeinek és nehézségeinek figyelembevételével. Ha még nem áll rendelkezésre, akkor a helyi hatóságoknak el kell sajátítani az integrált városfejlesztési politika végrehajtásához szükséges képességeket és a hatékonyságot, szem előtt tartva az épített környezet minőségének és fenntarthatóságának szempontjait.

Az EU új kezdeményezései, a JESSICA és a JEREMIE programok, amelyek elősegítik a városfejlesztési alapok és a kis- és középvállalkozásoknak szóló alapok létrehozását, pénzügyi konstrukciókat használva fel a magántőke bevonására az integrált városfejlesztési stratégiák végrehajtása érdekében, ígéretes lehetőséget kínálnak a hagyományos hazai és európai pénzügyi források hatékonyabb felhasználására.

Nemzeti szinten a kormányzati szerveknek egyértelműen fel kell ismerniük a városok jelentőségét a nemzeti, regionális és helyi célok megvalósításában, illetve politikáik városokra gyakorolt hatását. Az egyes kormányzati szervek városfejlesztéssel foglalkozó, vagy a városi ügyekre hatást kifejtő tevékenységeit jobban össze kell hangolni és egymással integrálni kell annak érdekében, hogy ki tudják egészíteni egymás tevékenységét, semmint hogy azok egymással konfliktusba kerülnének.

Hangsúlyozzuk a rendszeres és strukturált tapasztalat- és ismeretcsere fontosságát a fenntartható városfejlesztés területén. Felkérjük az Európai Bizottságot, hogy a „Régiók a Gazdasági Változásért” kezdeményezés keretében a jövőben megrendezésre kerülő konferencián számoljon be a jó gyakorlat átadásának eredményeiről. Emellett szükségét érezzük egy európai platform létrehozásának, mely összegyűjti a legjobb gyakorlatokat, adatokat, összehasonlító tanulmányokat, értékeléseket és egyéb városokra vonatkozó kutatásokat annak érdekében, hogy segítsék a városfejlesztésbe bevont szereplőket minden szinten és minden ágazatban. Továbbra is támogatjuk és felgyorsítjuk a döntéshozók, a gyakorlati szakemberek és a kutatók közötti tapasztalat- és ismeretcserét helyi, regionális, nemzeti és európai szinten egyaránt, az EU Fenntartható Fejlesztési Stratégia, a Lisszaboni Stratégia és az Európai Foglalkoztatási Stratégia városi dimenziójának megerősítése érdekében.

Európának erős városokra és régiókra van szüksége.

 

scrollUp