Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

létrehozva: 2015-11-21 / módosítva: 2015-12-03

Köztestületi kereskedelmi és iparkamarák

 

A közjogi kereskedelmi és iparkamarai rendszer felépítése

 

A kereskedelmi és iparkamarák köztestületek, működésük önkormányzati elven alapul. A piramishoz hasonlóan felépülő kamarai rendszer alapját a székhelyük szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarákba önkéntesen belépő vállalkozások jelentik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a fővárosban, a 19 megyeszékhelyen, valamint Sopronban, Dunaújvárosban és Nagykanizsán működő, összesen 23 önálló kereskedelmi és iparkamara a tagja.

A gazdasági kamarák a működésükkel járó költségeket a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, az évi 5.000 forintos kamarai hozzájárulásból, az önkéntes tagdíjból és az egyéb bevételekből fedezik (ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is). A Kamara legfőbb szerve a kamarai tagok közül a választási névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezetek által tagozatonként, osztályokban választott Küldöttgyűlés.

A kamarai tagok a tevékenységüknek megfelelő kamarai tagozatba és osztályba kerülnek besorolásra. A rendszer felépítéséből következően a vállalkozók elsősorban a területi kamarákkal vannak kapcsolatban. Számukra a szolgáltatások túlnyomó többségét a területi kamarák nyújtják. Az MKIK feladata a közös fellépés szervezése és néhány központosított feladat ellátása, valamint a területi kamarák által ellátott feladatok koordinálása, egyes esetekben egységes gyakorlatának kialakítása, irányítása (pl. szakképzés).

A kereskedelmi és iparkamarák az agrárium kivételével a teljes hazai gazdasági struktúrát lefedő, közel 100 irodából álló országos hálózatot működtetnek, több mint 600 fős apparátussal. Az irodák szolgáltatásai a kamarai tagoknak jellemzően ingyenesek, illetve kedvezményesek. A szolgáltatásokat térítési díj ellenében a nem tag vállalkozások is igénybe vehetik.

 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tevékenysége

Az MKIK-t a törvény a gazdaság általános érdekeinek képviseletét ellátó köztestületként definiálja. Ennek keretében végzi a konstruktív társadalmi-gazdasági párbeszéd intézményrendszerének és működésének továbbfejlesztését; a vállalkozói érdekek érvényesítése céljából a kormány-kamara közti együttműködés megújítását, bővítését; részvételét a vállalkozások forrásokhoz jutását szolgáló programok kidolgozásában és megvalósításában. További fontos feladata a kereskedelemfejlesztés intézmény-rendszerébe való bekapcsolódás; a szomszédos országok kamaráival és üzleti köreivel való kapcsolatok fejlesztése, és az egyes nemzetközi szervezetek (pl. Eurochambres) munkájában való részvétel. A kamara külföldi tevékenységét az MKIK Nemzetközi Igazgatósága koordinálja. Jelenleg a kamara 12 tagozattal rendelkezik, amelyek közül a Magyar- Német Tagozat kezdte el munkáját legutóbb.

A kamara 2006 óta Brüsszelben is tart fenn képviseletet, amelynek alapvető célja a magyar kis- és középvállalkozások érdekeinek európai uniós szintű érvényesítése. A brüsszeli jelenlét napi szintű kapcsolattartást tesz lehetővé az Európai Unió intézményeivel, közvetlen csatornát biztosítva az uniós jogi és pályázati információk eléréséhez.

Az MKIK gazdasági tanulmányokat készít és időszakos lapot jelentet meg Üzleti7 címmel. A kamara számos szakterületi kollégiuma iparral, kereskedelemmel, kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel, külgazdasággal, kézműipari hagyományok őrzésével, környezetvédelemmel, kutatás-fejlesztéssel, turisztikával, oktatással, közlekedéssel, építőiparral, e-gazdasággal foglalkozik.

Az MKIK szakmai tevékenységének további kiemelt területe a szak- és felnőttképzés.

Az elmúlt időszakban az MKIK aktívan közreműködött a szakképzés előtt álló középtávú feladatok és javaslatok kidolgozásában, amelyeknek fontos elemét képezte a szakképzés intézményi irányításának átalakítása, amelynek megvalósítása során, az egyes területeken a következő eredményeket sikerült elérni:

 

  • Sikerült megállítani a tanulószerződések számának visszaesését, 2014-ben egy közel kétezres nagyságrendű növekedés volt tapasztalható, a kórházak és közintézmények esetében pedig érezhetően nőtt a képzési hajlandóság;

 

  • A kamarai hálózat a pályázati időszakban 1335 szintvizsgával többet szervezett meg, mint egy évvel korábban, hiszen 2014. volt az első év, amikor tömegessé vált az új szintvizsga rendszerben történő vizsgáztatás. Amíg egy évvel korábban a tanulók mindössze 13 %-a vizsgázott az új rendszerben, ez az arány 2014-ben 60 %-ra emelkedett. Új szintvizsga feladatbank 25 szakképesítéshez készült. Ezen túlmenően a kamarák összesen több mint 12.000 szakmai záróvizsgára delegáltak elnököt, vagy tagot;

 

  • A programidőszakban képzőhely-ellenőrzés keretében bevezető- és folyamatközi ellenőrzések kerültek lebonyolításra, több mint 10.000 képzőhelyen, ami az összes képzőhely 88 %-át fedi le. Figyelmet érdemel, hogy a nehéz gazdasági környezet ellenére a képző szervezetek 56 %-a fordított pénzeszközt szakképzés-fejlesztésre és ezen belül 72 % saját forrásból hajtotta végre a fejlesztéseket;

 

  • 2014-ben már hetedik alkalommal kerültek megrendezésre az országos szakmai versenyek, amelynek keretében 38 szakképesítésben, közel 4000 fő mérte össze tudását. A verseny mellett a Szakma Sztár Fesztivál fontos célja volt a hiányszakmák népszerűsítése és a pályaorientációs tanácsadói hálózat tevékenységének segítése. 2014-ben Lille-ben az Euroskills versenyen a magyar versenyzők összesen 20 érmet szereztek és kiemelkedő sikernek számít, hogy a szervezet közgyűlésének döntése alapján 2018-ban Magyarország rendezheti meg a fiatal szakemberek európai bajnokságát;

 

  • Az év során 14 szakképesítést érintően került kidolgozásra mestervizsga követelmény, mesterképzési program, valamint mestervizsga feladatsor és a TÁMOP program finanszírozásában a területi kamarákkal létrehozott konzorcium keretében megkezdődött 3000 fő mesterképzésének és vizsgáztatásának lebonyolítása;

 

  • A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett megyei fejlesztési és képzési bizottságok 2014-ben is elkészítették szakmaszerkezeti javaslataikat és ehhez kapcsolódóan készült el mintegy 6000 kérdőív feldolgozásával az a munkaerő-piaci kutatás, amelynek célja az,  hogy a gazdaság szakképzett munkaerő iránti várható keresletét megbecsülje és összehasonlítsa a várható szakiskolai kibocsátással.

 

Az MKIK-hoz került felnőttképzési feladatok vonatkozásában 197 felnőttképzési szakmai programkövetelmény javaslat eljárását folytattuk le, továbbá 2776 akkreditált képzési programot vizsgáltunk felül. Hatósági eljárás keretében a felnőttképzési programszakértői engedélyezést lefolytattuk. A programciklusban 481 szakértői nyilatkozat és 158 kérelem érkezett az MKIK-hoz. A nyilvántartott programszakértők száma 596 fő.

 

Az MKIK keretében működő Felsőoktatási Szakkollégium 2014-ben is aktívan részt vett a hazai felsőoktatás új stratégiájának kialakításában. Munkájának fókuszában a felsőoktatás átszervezése és a felsőoktatási duális képzés 2015. szeptembertől tervezett beindításának segítése állt. Ennek alapján foglalták össze egy dokumentumban a felsőoktatás átfogó megújítására vonatkozó javaslatokat, amelyeknek többsége bekerült az év végén a kormány által is elfogadott „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című előterjesztésbe.

 

A gazdaság, a vállalkozások fejlesztését szolgáló programok között a Széchenyi Kártya forgalmazásában való részvétel évek óta fontos feladatot jelent mind a vállalkozások, mind a kamarai rendszer számára. A vállalkozás-finanszírozás területén a Széchenyi Kártya konstrukció változatlanul sikeresen működött, az elmúlt évben a kihelyezett hitelek összege elérte az 1 Mrd 366 M Ft-ot, a hitelügyletek száma pedig a 245-öt.

 

Kamarai részvétel a vállalati vitarendezésben

A magyar és külföldi vállalkozások körében elismert, MKIK mellett szervezett állandó Választottbíróság a korábbi évek kiugróan magas eredményéhez képest szerényebb évet zárt, kevesebb (161) és átlagosan alacsonyabb perértékű ügyeket zárt le, amelynek egyik oka, hogy 2014-ben még érvényben volt a nemzeti vagyonról szóló törvény előírása, amely a nemzeti vagyonnal kapcsolatban kizárta a választottbírósági utat.

 

A békéltető testületek a múlt évben 10.210 ügyet zártak le, tehát az ügyszám 1184-gyel, vagyis 13 %-kal növekedett. Ezen belül egyes megyékben csökkent az ügyszám, más megyékben növekedett, a legjelentősebb növekedés az egyébként is legtöbb ügyet tárgyaló budapesti testületnél volt tapasztalható. Az eljárások közül a békéltető testületek 2775 esetben fogalmaztak meg ajánlást, 1088 esetben egyezség született, 130 esetben végződött az eljárás kötelezéssel és 960 alkalommal került sor elutasításra.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének 2014. volt az első teljes éve. A korábban kinevezett 155 szakértő mellék 2014 februárjában további 30 szakértőt nevezett ki a nemzetgazdasági miniszter és az év végén újabb szakértői pályázat kiírására került sor. szinte valamennyi területi kamaránál tájékoztató előadások megtartására került sor a helyi építési vállalkozók részére, majd 2014. utolsó hónapjaiban egy átfogó marketing kampány keretében (Üzleti7 különszám, szakmai online és nyomtatott sajtó) igyekeztünk ismertté tenni a TSZSZ tevékenységét. 2015 novemberében a tárgyalt ügyek száma már meghaladta a 400-at.

scrollUp