Megyei területrendezési tervek

Magó Erzsébet
létrehozva: 2015-11-24 / módosítva: 2016-07-15

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27.§ (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzatnak a területrendezéssel összefüggő feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12.§ (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:

„12. § (1) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:

a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,

b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,

c) a megye területére vagy térségére - a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít,

d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,

e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,

f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.”

 

A fentiek szerint a megyei önkormányzat legfontosabb területrendezési feladata, hogy az országos területrendezési tervvel (OTrT), valamint a kiemelt térségi területrendezési tervekkel összhangban a megyei jogú városok önkormányzata bevonásával a megye területére vagy térségére megyei területrendezési tervet készít.

A megyei területrendezési terv célja a fenntartható fejlődés elvének megfelelő térszerkezet és a területi fejlődés lehetőségeinek és korlátainak a meghatározása.

A megyei területrendezési terv feladata, hogy M= 1: 50 000 méretarányban pontosítja az országos területrendezési tervben szereplő tervi elemek határvonalait és a műszaki infrastruktúra hálózat helyét, valamint a területrendezési tervek tartalmi követelményekről szóló rendelet szerinti (218/2009. (X.6.) Korm. rendelet) megyei jelentőségű tervi elemekkel kiegészíti azt.

A megyei területrendezési tervből önkormányzati rendelettel a térségi szerkezeti terv, a térségi övezeti terv és a területrendezési szabályzat (térségi szerkezeti tervre és a térségi övezetekre vonatkozó előírások) kerül elfogadásra.

Térségi szerkezeti terv: a térségi területfelhasználás, az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és a településrendszer térbeli rendjét meghatározó terv. A jellemző területhasználat szempontjából a megyei terv az alábbi hat térségi területfelhasználási kategóriát állapíthatja meg:

Erdőgazdálkodási térség: Ebbe a kategóriába az a térség sorolható, ahol a meglévő erdőterületek mellett erdőtelepítésre alkalmas területek vannak, melyeknél környezetvédelmi szempontok is indokolják az erdőtelepítést.

Mezőgazdálkodási térség: Ebbe a kategóriába az a térség sorolható ahol a mezőgazdaság a jellemző területhasználat.

Vegyes területfelhasználású térség: Ebbe a kategóriába az a térség sorolható, ahol  mozaikos szerkezetben erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési hasznosítású területek fordulnak elő és egyik területhasználatot sem lehet jellemzőnek minősíteni.

Legalább 10 ha területű települési térség: Ebbe a kategóriába azok a térségek sorolhatók, amelyeken a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek vannak.

Vízgazdálkodási térség: Ebbe a kategóriába azok a térségek sorolhatók, melyeket Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávjai foglalnak el.

Építmények által igénybe vett térség: Ebbe a kategóriába azok a területek tartoznak, amelyeket a műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények foglalnak el.

A területhasználatra vonatkozó szabályozás

A megyei területrendezési tervek térségi területfelhasználásra vonatkozó szabályai a térségi szinten kialakult jellemző területhasználat megőrzését, illetve fejlesztését szolgálják. A  megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében lehatárolt térségi területfelhasználási kategórián  belül a tényleges területhasználatról  a helyi önkormányzat fog dönteni a településrendezési eszközök készítése során.

Térségi övezeti terv

A térségi  övezetek a területfelhasználási kategóriáktól függetlenül kijelölt területegységek, amelyek vagy térségi vagy  ágazati érdekből egységes szabályozást igényelnek. Az Országos Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) a megyei területrendezési terv készítéséhez az alábbi nyolc megyei övezetet határozta meg:

„12.§ (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek:

a) magterület,

b) ökológiai folyosó,

c) pufferterület,

d) erdőtelepítésre javasolt terület,

e) ásványi nyersanyagvagyon-terület,

f) rendszeresen belvízjárta terület,

g) földtani veszélyforrás területe,

h) honvédelmi terület.”

 

Magterület: Az övezetre vonatkozó területrendezési szabályok a legszigorúbbak. Tiltják ezen területek beépíthetőségét, illetve beépítésre szánt terület csak kivételes esetekben területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

 

Ökológiai folyosó: Az övezetre vonatkozó területrendezési szabályok megegyeznek a magterület övezet szabályaival. Beépítésre szánt terület nem, vagy csak kivételes esetekben területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

 

Pufferterület övezet: Beépítésre szánt akkor jelölhető ki, ha a szomszédos magterület, ökológiai folyosó természeti értékeit nem veszélyezteti.

 

Erdőtelepítésre javasolt terület: Az övezet szabályozása enyhítésre került, mivel elhagyásra került a beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozó korlátozó szabály. Az övezet területét a településrendezési eszköz készítésénél kell figyelembe venni.

 

Ásványi nyersanyagvagyon terület: Az övezetre vonatkozó szabály kimondja, hogy az övezet területét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, továbbá csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyag-vagyon kitermelését nem lehetetleníti el.

 

Rendszeresen belvízjárta terület: A rendszeresen belvízjárta terület övezet szabályozása módosult, ez alapján a rendszeres belvízjárta terület övezetében beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

 

Földtani veszélyforrás területe: Az övezet területén beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

 

Honvédelmi terület: Az övezettel érintett területet a településszerkezeti terv készítésénél beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

 

Az OTrT 12. (6) bekezdése:

„(6) A megyei önkormányzat a területrendezési tervéről szóló rendeletének részeként a megye

területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtására az (1) és (2) bekezdésben meghatározott térségi övezeteken túl egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet, amely övezetek

a) szabályai a településrendezési eszközök készítésére és a településrendezési eszközökben meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére vonatkozhatnak,

b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel.”

 Az OTrT 12. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdései:

„(6a) A (6) bekezdésben meghatározott övezeteket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (1) bekezdésében meghatározott tervjavaslatnak tartalmaznia kell.

(6b) A (6) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezeteket a megyei önkormányzat csak a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el, melyet a miniszter a Tftv. 23/C. § (5) bekezdése szerinti állásfoglalása keretében ad meg. Amennyiben a területrendezésért felelős miniszternek e bekezdésben meghatározott állásfoglalásával a megyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályok csak további egyeztető tárgyalást követően, az egyeztető tárgyalás eredményének figyelembevételével fogadhatóak el."

 

Az OTrT 2016. évi módosítása megteremtette a megyei önkormányzatok számára annak lehetőségét, hogy a helyi adottságok alapján egyedileg meghatározott térségi övezet is kijelölhessenek, melyhez a jogalkotó garanciális szabályt is rendelt. Az OTrT 12. § (6b) bekezdése az egyedileg meghatározható térségi övezetek miatt új eljárási szabállyal is kiegészült, amely kimondja, hogy az egyedileg meghatározott övezeteket a megyei önkormányzat csak a területrendezési miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el. Amennyiben a megyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet a miniszteri állásfoglalással, csak további egyeztetést követően fogadhatja el az egyedileg meghatározott övezetre vonatkozó szabályokat.

 

scrollUp