Mely cégekre vonatkozik az energetikai audit?

Dr. Szakács György
létrehozva: 2017-01-30 / módosítva: 2017-06-07

Mit tekintünk nagyvállalatnak az energetikai auditálás szempontjából?

A négyévente energetikai auditra kötelezett nagyvállalatok körének meghatározása eléggé összetett szabályozást igényelt, ráadásul az erre vonatkozó jogszabályok időközben már változtak, és a jelenlegi ismeretek szerint 2017. július 1-jétől tovább fognak módosulni. A változások a nagyvállalati kör szűkítésének irányába hatnak annak érdekében, hogy a kötelezettség ne terheljen feleslegesen olyan cégeket, amelyek foglalkoztatotti létszámuk és árbevételük alapján önállóan nem minősülnének nagyvállalatnak, csupán bizonyos tulajdonosi részesedésük vagy más kapcsolatrendszerük miatt kerülnének bele ebbe a körbe. Ezen vállalkozások számára anyagilag megterhelő és szakmailag indokolatlan kötelezettséget jelentene az energetikai audit.

A nagyvállalat fogalmának meghatározása több lépésben, áttételesen lehetséges. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 1. §-ának 26. pontja szerint „nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás”. A következő lépés a kis- és középvállalkozás meghatározása. Az Ehat. 1. §-ának 20. pontja szerint: „kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás”.

A Kkvtv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint mikro-, kis- és középvállalkozásnak (KKV-nak) minősül az a vállalkozás, amelynek:

  • összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
  • éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg[1].

A nagyvállalati besorolás megállapítása során különbséget kell tenni az önálló vállalkozások, valamint a partner- vagy kapcsolódó vállalkozások között. Önálló vállalkozás az, amely nem minősül a Kkvtv. szerint sem partner-, sem kapcsolódó vállalkozásnak. Az önálló vállalkozások esetén a 3. §-ban meghatározott létszám és árbevételi adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

A partnervállalkozások definiálását a Kkvtv. 4. §-ának (2) bekezdése, a kapcsolódó vállalkozások definiálását a (3–(6) bekezdései tartalmazzák. Azon vállalkozások esetében, amelyeknek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott létszám és árbevételi adatokat a vállalkozáscsoport egészére, összevont módon kell meghatározni. Ennek részleteit a Kkvtv. 5. §-ának (5)–(9) bekezdései tartalmazzák. Ezt nevezik röviden és összefoglalóan „összeszámítási szabálynak”.

Az előbbiekkel összefüggésben az Ehat. 1. §-ának 33. pontjában definiálja a vállalkozáscsoportot, amely „azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv. szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak”. Előfordulhat tehát, hogy egy vállalat – az önmagában vizsgált – létszám és árbevételi adatai alapján nem minősülne ugyan nagyvállalatnak, azonban olyan vállalkozáscsoport tagja, amely összességében már megfelel a nagyvállalati kritériumoknak. Ebben az esetben a vállalkozáscsoport minden tagja nagyvállalatnak minősül, és a vállalkozáscsoport egészére, ezen belül minden egyes tagjára vonatkozik az energetikai auditálási kötelezettség. E téren 2017. július 1-jétől várható változás, amelynek célja, hogy az önállóan nagyvállalatnak nem minősülő partnervállalkozások kikerüljenek az energetikai auditálási kötelezettség alól.

Az Ehat. eredeti szövegéhez képest a korábbiakban már történt egy olyan módosítás, amely a nagyvállalati kör szűkítését célozta. Az Ehat. kis- és középvállalkozásokra vonatkozó, jelenleg hatályos, módosított definíciója szerint ugyanis a Kkvtv. 3. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni. Ennek az a jelentősége, hogy a Kkvtv. 3. § (4) bekezdése kivonja a KKV-k köréből – létszám és árbevételi adataiktól függetlenül – azokat a cégeket, amelyekben az állam vagy az önkormányzat közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Ennek az előírásnak a mellőzése azt eredményezte, hogy az energetikai audit szempontjából kikerültek a nagyvállalati körből azok a néhány fős foglalkoztatotti létszámmal és kis árbevétellel rendelkező cégek, amelyek nem az előbbi paramétereik miatt minősültek nagyvállalatnak, hanem a meghatározott mértékű állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedés miatt.

A nagyvállalatok, illetve a KKV-k fogalmával kapcsolatos, előbbiekben részletezett problémák és ellentmondások arra vezethetők vissza, hogy a Kkvtv. fogalmai és előírásai a támogatási rendszerekkel összefüggésben kerültek meghatározásra, nem az energiafogyasztás mértéke alapján. Ezért az Ehat. alkalmazása szempontjából a nagyvállalatok és a KKV-k fogalmát kismértékben módosítani kellett.

A komplex energetikai auditon belül – a folyamatok és a szállítás mellett – kerül elvégzésre az épületek auditálása is, ahol viszont a tulajdonos nagyvállalat mellett új szereplőként megjelenhet a nagyvállalatnak minősülő bérlő is. Az épületek auditálásánál a tulajdonos és az esetleges bérlő kötelezettségeit és kapcsolatát szabályozza az Ehat. a 22/A. §-ában, amelynek célja, hogy ingatlanbérlés esetén az ingatlanra vonatkozó auditálás lefolytatásának felelősségi kérdéseit törvényi szinten meghatározza.

Az egyértelmű, hogy a nagyvállalatnak minősülő tulajdonos köteles elvégeztetni a kötelező energetikai auditálás keretében a tulajdonában álló épület energetikai auditját. A nagyvállalatnak minősülő bérlő pedig abban az esetben köteles az épület energetikai auditálását elvégeztetni, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át. Ugyanazon épületre vonatkozó energetikai auditálás elvégeztetésére a nagyvállalatnak minősülő tulajdonos és a nagyvállalatnak minősülő, több mint 50%-ot bérlő egyetemlegesen kötelezett. Az energetikai auditálás elvégeztetése során az épület tulajdonosa és a bérlő köteles együttműködni.

 

Mikor kell elvégeztetni az energetikai auditot?

A nagyvállalatok körének tisztázása után a következő kérdés, hogy mikor kell az energetikai auditot megcsináltatni. Az Ehat. 22. § (1) bekezdése szerint „A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás)”. Az Ehat. legutóbbi módosítása során bekerült a jogszabályba néhány olyan előírás, amelyek révén egyértelműbbé vált mind a meglévő nagyvállalatok, mind a jövőben létrejövő nagyvállalatok számára az energetikai auditálási kötelezettség első és további alkalmakkal való teljesítésének időpontja.

A négyéves időszak számításának kezdő időpontja a korábbi energetikai audit elkészítésének napja. A létrejövő nagyvállalat vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges megtörténtétől[2]. Az új nagyvállalat lehet új alapítású, vagy meglévő vállalat átminősülhet pl. tulajdonosváltással, vagy létszám-, illetve forgalmi adatainak növelésével. A Kktv. 5. § (3) bekezdése szerint a vállalatot akkor kell átminősíteni, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a 3. § szerinti létszám és árbevételi határértékeket (vagy elmarad azoktól). Ez az ún. kétéves szabály.

Annak a nagyvállalatnak, amely 2015. december 5-én energetikai auditálásra volt kötelezett (az Ehat. 2015. június 07-i állapota szerint) és 2015. december 26. napját követően nem mentesült az auditálási kötelezettség alól (az Ehat. 2015. december 26-i állapota szerint), következő alkalommal – az első kötelező energetikai audit elkészítésének időpontjától függetlenül – 2019. december 5-ig kell energetikai auditálást elvégeztetnie.

A kötelező energetikai auditálás ellenőrzésére vonatkozó előírások szerint a kötelezettség nem teljesítése esetén a Hivatal 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság ismételten is kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a.

Az Ehat. átmeneti intézkedései között szerepel a 48. § (8) bekezdésében, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.

 

Mely esetekben lehet mentesülni a kötelező energetikai audit alól?

Olyan nagyvállalatok esetén beszélhetünk mentesülésről, amelyekre egyébként egyértelműen vonatkozik a kötelező energetikai audit. A mentesülés különböző lehetőségeit az Ehat. 22. §-ának (2–(6) bekezdései részletezik.

Az első lehetőség, hogy a nagyvállalat az EN ISO 50001 szabványnak[3] megfelelő – akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított – energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt.

Az előbbiekkel összefüggésben a szabályozás a vállalkozáscsoportok esetén ügyel arra, hogy ne keletkezzen többszörös kötelezettség. Ennek megfelelően nem kell külön tanúsítványt szereznie annak a nagyvállalatnak, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további nagyvállalatnak ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.

Hasonló elvű szabályozás vonatkozik a vállalkozáscsoportok energetikai auditjára is. Nem kell ugyanis külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed.

A vállalkozáscsoportok esetén még egy lehetőség van az energetikai audit alóli mentességre. Ez csak a vállalkozáscsoport azon vállalataira vonatkozik, amelyek önmagukban, azaz összeszámítás nélkül KKV-nak minősülnének, és a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású tagjához képest elhanyagolhatóan kicsi – 5%-nál kevesebb – az energiafogyasztásuk.

A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és a működésével összefüggésben felmerült, tárgyévet megelőző évi energiafelhasználása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalkozásának a működésével összefüggésben felmerült, tárgyévet megelőző évi éves energiafelhasználás 5%-át, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia vagy az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő energiagazdálkodási rendszert működtetnie.

2017. július 1-jétől ez az előírás annyiban várhatóan változni fog, hogy a %-os energiafelhasználási korlát helyett az éves energiafogyasztástól függő, egyszerűbben igazolható mentesülési lehetőség kerül bevezetésre.

További várható változás 2017. július 1-jétől, hogy a nagyvállalatok alacsonyabb fogyasztású részterületeit kiveszik az auditálási kötelezettség alól.

 

 


[1] A 3.§ szerinti árbevételi adatok meghatározásával általánosságban az 5. § (1)–(3) bekezdései foglalkoznak. A 18. § szerint az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

[2] A nagyvállalatnak minden év június 30-áig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján erre a célra kialakított felületen regisztrálnia kell.

[3] MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (ISO 50001:2011)

scrollUp