Mérnök és építész szakmai szerveződések

Magyar Mária
létrehozva: 2016-11-16 / módosítva: 2016-11-17
2017-ben lesz 150 éve, hogy 1867-ben létrejött a Magyar Mérnök Egyesület,
2017-ben 94 éve, hogy 1923. évben az Országgyűlés megalkotta a mérnöki rendtartásról szóló XVII. törvénycikket,
2017-ben lesz 93 éve, hogy 1924. március 8-án megalakult az első Budapesti Mérnöki Kamara,
2017.01.07-én lesz 20 éve, hogy 1997. január 7-én hatályba lépett a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény és megalakult a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara és megalakult a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara.

 

A Magyar Mérnök Egyesület 627 taggal alakult meg 1867. május 20. és 21. között, majd később az egyesület az építészeket is körébe gyűjtve 1872-ben felvette a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nevet. Első elnöke és 19 évig vezetője Hollán Ernő (1866–1885) volt.

 

Az egyesületbe 1901-től kezdve nők is beléphettek, az egylet 1920-ban már 4180 tagot számlált.

Az egyesület mellé a századfordulót követően több más mérnöki - építészi önszerveződés is létrejött.

A századforduló környékén az építész szakma presztízsének megerősödése új, önálló szervezet létrehozását igényelte, így jött létre a Magyar Építőművészek Szövetsége. A MÉSZ nevét 1989-ben a Magyar Építészek Szövetsége és Kamarája névre változtatta, és aktívan közreműködött az önálló Magyar Építész Kamara létrejöttében.

 

1905-ben megalakult a Magánmérnökök Országos Szövetsége is. 1907-1908 folyamán a Debrecenben, Győrött, Kaposvárott és Nagyváradon működő mérnökegyletek vidéki osztályokká alakultak át, amely a szakma egyesülési igényét jelezte. 1910-ben további vidéki osztályok létrehozására került sor Komáromban, Székesfehérvárott és Szombathelyen.

 

A második világháború befejezése után a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet székházában megalakult a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, majd ennek megszűnte után a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, amely a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet értékei örökösének is tekinti magát, annál azonban szélesebb szakterületet fogott össze.

 

1923. március 29-éig csaknem 45 évnek kellett eltelnie, hogy az Országgyűlés megalkossa az 1923. évi XVII. törvénycikket „A mérnöki rendtartásról”, mely lehetővé tette a kamara létrejöttét.

1924. március 8.-i alakuló ülésen 3559 taggal létrehozták a Budapesti Mérnöki Kamarát, elnöknek Zielinszki Szilárd professzort választották.

 

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1944-ig működött. A kamara működését az iparügyi miniszter 1945. április 24-én kiadott rendeletével megszüntette.

 

Aztán hosszú szünet következett a kamarai életben. 1996. júniusában fogadták el a tervező és szakértő mérnökök és építészek szakmai kamarájáról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, és létrejött a Magyar Építészek Kamarája, valamint 1997. január 11-én a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében hivatalosan is megalakult a Magyar Mérnöki Kamara.

 

A TERC Építésügyi Tudás Műhely alábbiakban megvásárolható kiadványa ennek az 1867. óta napjainkig tartó szakmai folyamatnak állít méltó emléket és bemutatja az első törvénycikk – tervezeteket a mérnöki tevékenység végzéséről és a műszaki címek adományozásáról, továbbá a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet megalakulását és működését bemutató dokumentumokat, bemutatja és méltatja az első elnököt, Hollán Ernőt, valamint bemutat - a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyében megjelent – olyan korabeli értekezéseket, melyek a mérnökök hivatásával, minősítésével kapcsolatosak, illetve olyan érdekes szakmai megnyilvánulásokat, melyek bemutatják pl. a Nemzeti Színház, a Királyi Palota, a Műegyetem építését, helyreállítását.

 

A dokumentumok emléket állítanak a Budapesti Mérnöki Kamara megalakulásának is, melynek megalakulása a maga korában egyedülálló volt a magyar mérnöki szakmagyakorlás történetében.

 

scrollUp