Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Mi a teendő az eljárásban, ha változik az építés helyszíne, melyik hatóságnak kell eljárnia és hány eljárásban?

Magyar Mária
Létrehozva: 2016-09-28 / módosítva: 2016-09-28

ELŐZMÉNY

Építtető építési engedélyt kért konkrét település még konkrétabb telkén épület építésére. Az építési engedélykérelem ÉTDR-ben elindult, hiánypótoltatásnál tartott. A hiánypótlási felhívásra az építtető még nem adott be erre semmit, az ügyintéző azonban hallomásból tudta (erre irányuló építtetői szándék hivatalosan még nem volt ismert), hogy az építtető nem a kérelmezett telken akarja majd megépíteni az épületet, hanem másik település másik telkén. A folyamatban lévő építési engedélyezési eljárásban ezt követően az építtető azzal a módosítási kérelemmel fordult a hatósághoz, hogy a kérelmezett építmény építési helyét úgy módosítaná, hogy ugyanaz az építmény, ugyanazzal az elhelyezéssel, de más település telkén, az eljáró hatóság földrajzi illetékességi területén kívül valósulna meg.

 

KÉRDÉS

Mi a teendő az eljárásban, ha változik az építés helyszíne, melyik hatóságnak kell eljárnia és hány eljárásban?


 

VÁLASZ

Az építési engedélykérelmet konkrét településen konkrét telekre és konkrét szándékra kell benyújtani. A hatóságnak mindig a benyújtott kérelmet kell bírálnia (feltételezésekkel nem kell foglalkoznia) mindaddig, amíg azt az építtető nem módosítja.

Milyen lehetőségei vannak az építési engedélykérelem benyújtását követően az építtetőnek, ha bármit változtatni akar?

Három megoldás (és annak variációi) alkalmazhatók:

  1. Ha az építtető módosítja - a település és a telek változatlan megtartása mellett - az épület elhelyezésére vagy kialakítására vonatkozó elképzeléseit.

Az építtető mindaddig módosíthatja kérelmét, amíg azt a hatóság el nem bírálta és döntését meg nem hozta. Ez esetben, ha az építtető módosítja a szándékát, ezt kétféleképpen teheti meg:

  1. visszavonja az eredeti építési engedélykérelmét és újat nyújt be (ilyen esetben az ügyintézési határidő az új kérelem beérkezésekor kezdődik) vagy
  2. módosítja az eredeti kérelmét (de az joghatásában olyan mintha új kérelmet nyújtott volna be), és kérheti hogy a korábban benyújtott mellékletek közül a felhasználhatóakat a hatóság fogadja el az újhoz. Ilyenkor a módosított építési engedélykérelem (ami más, mint a módosított építési engedély!) új kérelemként viselkedik és a hatóság ügyintézési határideje a kérelem-módosítás beérkezésétől kezdődik. Mindkét esetben a telek helye szerint illetékes építésügyi hatóság, vagyis változatlan építésügyi hatóság jár el, nincs szükség ügyátadás-átvételre se ügyintézési határidő-hosszabbításra. Az eljárást a klasszikus szabályok szerint kell lefolytatni.

Ha az eredeti kérelem esetében a hatóság hozott már függő hatályú döntést és az építtető ezt követően vonja vissza vagy módosította kérelmét úgy az a) pont szerinti esetben az eljárás megszűntével, az erről szóló döntés meghozatalával a függő hatályú döntés is okafogyottá válik, a b) pont szerinti esetben a függő hatályú döntés tartalma – tekintettel a határidőkre – módosul.

 

2. Ha az építtető módosítja - a település és az épület változatlan megtartása mellett - a telek megválasztására vonatkozó elképzeléseit (vagyis ugyanazon településen, ugyanazt az épületet másik telken akarja megvalósítani).

Ebben az esetben az építtetőnek vissza kell vonnia az eredeti kérelmét és újat kell benyújtania, de ugyanazon építésügyi hatósághoz. Ez egy teljesen új ügy lesz, az ügyintézési határidő az új kérelem beérkezésekor kezdődik. Ha az eredeti kérelem esetében a hatóság hozott már függő hatályú döntést és az építtető ezt követően vonja vissza kérelmét úgy az eljárás megszűntével, az erről szóló döntés meghozatalával a függő hatályú döntés is okafogyottá válik,

 

3. Ha az építtető módosítja - az épület változatlan megtartása mellett - a település és a telek megválasztására vonatkozó elképzeléseit (vagyis nem ugyanazon településen, nem ugyanazon a telken akarja ugyanazt az épületet megvalósítani).

Ebben az esetben az építtetőnek két lehetősége van:

  1. Az építtető hagyja az eredeti kérelmét benyújtva és hagyja, hogy a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján döntsön. Ennek eredményeképpen akár építési engedélyt is szerezhet (az eredetileg kérelmezett településen és telken), amivel aztán vagy él, vagy nem él. Mindenkinek lehet több telken több építési engedélye is akár egyszerre is és akár mindegyikkel élhet is, nem kötelező lemondania róla. emellett pedig benyújthatja új építési engedélykérelmét az új település új telkére építendő épületre (amit ugyanúgy feltölt az ÉTDR-be, mint korábban) az új település szerint illetékességgel és hatáskörrel rendelékező építésügyi hatósághoz, amely a kérelmét elbírálja (függetlenül attól, hogy más településen van-e folyamatban lévő ügye az építtetőnek)
  2. az építtető visszavonja az eredeti építési engedélykérelmét, mert pl. biztosan nem akar ott építkezni és ezt követően új építési engedélykérelmet nyújt be az új település szerint illetékességgel és hatáskörrel rendelékező építésügyi hatósághoz. Ez egy teljesen új ügy lesz, az ügyintézési határidő az új kérelem beérkezésekor kezdődik az új hatóságnál. Ehhez nem kell a régi és az új hatóság között semmilyen kommunikáció: pl. iratáttétel és a korábbi iratok sem használhatóak fel teljeskörűen.

 

Ha az eredeti kérelem esetében a hatóság hozott már függő hatályú döntést, az a) pont szerinti esetben az általános szabályok szerint folyik tovább az eljárás, a b) pont szerinti esetben az eljárás megszűntével, az erről szóló döntés meghozatalával a függő hatályú döntés is okafogyottá válik,

 

Az eredeti függő hatályú döntés nem használható az új kérelem, pláne az új hatóság előtti kérelem bírálatához. Ugyanis a függő hatályú döntés csak akkor vált ki joghatást, ha a kérelmet érdemben az előírt határidő(k)ben nem bírálták el, egyébként pedig csak az építtető számára ez egy közbülső biztosíték, hogy a hatóság hibázása esetén építkezhet. A hatóságnak mindig a benyújtott kérelmet kell elbírálnia, ha az módosul, úgy viselkedik, mint egy új kérelem (új tények, bizonyítékok, határidők, stb.), vagyis a határidők változnak. Az érdemi döntés meghozatalával a függő hatályú döntés okafogyottá válik, ezért a jogszabály erejénél fogva joghatást nem fog kiváltani.

 

scrollUp