Mit kell figyelembe venni az övezeti előírásokból?

Magyar Mária
létrehozva: 2016-10-28 / módosítva: 2017-01-27

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 13. § szerint az egyszerű bejelentés hatálya lá eső lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott övezet, építési övezet területi lehatárolását kell figyelembe venni.

 

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet [OTÉK] 6. § (1) bekezdése szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból be kell sorolni

  • beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% illetőleg
  • beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 10%.

 

Továbbá a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint tovább kell tagolni [területfelhasználási egységként]:

1. lakó-,

1.1. nagyvárosias lakó-,

1.2. kisvárosias lakó-,

1.3. kertvárosias lakó-,

1.4. falusias lakó-,

2. vegyes-,

2.1. településközpont,

2.2. intézményi,

3. gazdasági-,

3.1. kereskedelmi, szolgáltató-,

3.2. ipari-,

4. üdülő-,

4.1. üdülőházas-,

4.2. hétvégiházas-, valamint

5. különleges-,

 

A beépítésre nem szánt területeket az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint tovább kell tagolni:

1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-,

2. zöld-,

3. erdő

3.1. védelmi erdő-,

3.2. gazdasági erdő-,

3.3. közjóléti erdő-,

4. mezőgazdasági,

4.1. kertes mezőgazdasági,

4.2. általános mezőgazdasági,

5. vízgazdálkodási,

6. természetközeli,

7. különleges beépítésre nem szánt

 

A beépítésre szánt területeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe kell továbbsorolni.

 

Az egyszerű bejelentés során csak az övezeti, építési övezeti területi lehatárolást kell figyelembe venni. A területi lehatárolás figyelembe vételére történő utalásnak azonban semmi további normatív, sem szakmai tartalma nincs, ugyanis egy település közigazgatási területe övezetekre vagy építési övezetekre osztott. Így a tervezett építési tevékenység minden olyan övezetben vagy építési övezetben megvalósítható, ahol épület elhelyezhető.

 

Az Étv. 13. § szerint az övezetre, építési övezetre vonatkozóan a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát kell figyelembe venni.

[Az Étv. 2. § szerint épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

OTÉK 1. számú melléklet szerint önálló építmény: független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény.

Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.]

 

Az OTÉK nem határozza meg a telken elhelyezhető épületek vagy önálló rendeltetési egységek számát (de még a műtárgyakét sem) és nem írja elő kötelezően a HÉSZ-nek sem, hogy ezt szabályozza. Viszont nem is tiltja meg, ezért jónéhány HÉSZ az OTÉK-nál szigorúbb követelményeket állapít meg ezen a területen (és korlátozza a telek nagyságától függetlenül az építhető épületek számát). Így ha a HÉSZ nem tartalmaz előírást erre vonatkozóan, akkor bárhány lakóépület vagy lakás elhelyezhető egyszerű bejelentés alapján a telken, melyek a telek beépítettségi mértékébe beleférnek és kielégítik az önálló építmény és rendeltetési egység fogalmát, továbbá egyenként kielégítik a 300m2-es összes hasznos alapterületi követelményt.

scrollUp