Műemlékvédelem

Dr. Fekete J. Csaba
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2017-01-05

A kulturális örökség elemeiként az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak. A kulturális örökség és az építészeti örökség védett elemeinek megfelelő fenntartása és megőrzése közérdek.

 

Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. [Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki.]

 

Kulturális örökség védett elemei: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, valamint a kulturális javak.

 

Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei nemzetközi (egyetemes, a „Világörökség jegyzék”-ben nyilvántartott), országos (nemzeti - a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett -) és helyi építészeti örökség részeként (azok az elemek, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik) jelennek meg a védetté nyilvánításban, a fenntartásban, a megőrzésben, a használatban és a bemutatásban.

 

A műemlékvédelem tárgyai

A műemléki érték, mint a kulturális örökség eleme:

 

Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

 

A műemléki érték nyilvántartásba vétele (általános műemléki védelem)

A műemléki érték nyilvántartásba vétele a hatóságnál (a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnál, 2017. január elsejét követően a Miniszterelnökségnél) kezdeményezhető; a nyilvántartásba vétel szabályait jogszabály állapítja meg. A hatóság által hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 28/A. § (2); 75/C. §)

A műemléki értéket a nyilvántartásba vételt megelőzően értékvizsgálattal kell meghatározni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 34. § (1))

Nyilvántartott műemléki érték: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló műemléki érték. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 22.)

A nyilvántartott műemléki értékek törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 28/A. § (1))

A nyilvántartott műemléki érték védett értékeit helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 34. § (2))

A nyilvántartott műemléki érték a III. kategóriába tartozik. (191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról 1. § (4))

 

A műemléki védettség a védett műemléki érték értékleltárba vett, műemléki értéket megalapozó, hiteles alkotórészeire, tartozékaira, valamint beépített berendezési tárgyaira is kiterjed. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 32/B. §)

A nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az érték anyagi megőrzését biztosító építészeti-műszaki megoldásokat. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 28. § (2))

 

A nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítása

(egyedi és területi műemléki védelem)

 

Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 15.)

A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánítása hivatalból indul vagy a hatóságnál (a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnál, 2017. január elsejét követően a Miniszterelnökségnél) jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhető. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 29. § (1))

A műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítését a hatóság folytatja le. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 29. § (2))

Műemlékké a nyilvántartásba vett műemléki érték nyilvánítható. A nyilvántartott műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja műemlékké. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 29. § (1); 32. §)

 

A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha

·         műemlékké nyilvánítása a védetté nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott közérdekű célt szolgál,

·         a műemlékké nyilvánítás időszakában fennálló formájában

hazánk történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,

sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a műszaki állapothibák helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változtatást, amely a műemléki érték kortörténeti jelleget megszüntetné,

·         gazdaságossági vagy használati szempontból fenntartható, továbbá

·         az értékleltár elkészült.

 

Ha a nyilvántartott műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a közérdekűség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a kiemelkedő és országos jelentőség a feltárt tudományos tények alapján legalább valószínűsíthető. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 28. § (3)-(4))

 

A nyilvántartott műemléki értéket a műemlékké nyilvánítás során I. vagy II. örökségvédelmi kategóriába kell sorolni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 35/A. § (1)) A műemléket a bírság szempontjából I. kategóriába kell sorolni, ha a műemlék eszmei jelentősége és egyedisége révén országos szinten kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír vagy jelentős gazdasági-fejlesztési potenciállal is rendelkezik. A kategóriába sorolás során figyelemmel kell lenni a kulturális örökséghez tartozó elemek korára, ritkaságára, a kulturális örökség egészén, valamint az érintett társadalmi (etnikai, kulturális, vallási) közösségen belüli történeti, művészeti, gazdasági és funkcionális jelentőségére. (191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról 1. § (2)-(3))

A műemléket fizikai valójában, anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel kell megőrizni, védett értékeit hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 30. § (2))

 

A műemlékvédelem sajátos tárgyai

 

Történeti kertek

A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park. A kiemelkedő jelentőségű történeti kert általános védelemben részesíthető, műemlékké nyilvánítható. A történeti kertet lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni. A műemléki védelem alatt álló történeti kert egésze nem számolható fel, annak védett részei nem szüntethetők meg. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 36. § )

 

Védett történeti kertben vagy védett műemléki érték telkén lévő védett parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására és fenntartására irányuló munkáknak. A fás szárú növények kerti térhatást megváltoztató kivágása, eltávolítása, áttelepítése, valamint, új növényzet telepítése, továbbá kerti építmények építése és bontása a védett műemléki érték együttes érvényesülését, hitelességét nem sértheti. Védett történeti kert, védett műemléki érték telkén lévő védett park jókarbantartása nem terjedhet túl a zöldfelület talajának és növényzetének idény szerinti ápolásán. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 32. § (1)-(3))

 

Történeti temetkezési helyek

Védelemben kell részesíteni azokat a történeti temetkezési helyeket (történeti temetőket és temetkezési emlékhelyeket) vagy ezek meghatározott részeit, különösen a sírjeleket, síremlékeket, sírépítményeket, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei. Műemléki védelemben részesíthető a temető egész területe; a temető körülhatárolt területrésze; a sírjel, síremlék, sírépítmény; síremlékcsoportok, sírjel, sírépítmény együttesek, vagy azok megjelenése, látványa; a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme; temetkezési emlékhely. Műemléki védelem alatt álló történeti temetkezési hely, illetve azok részei nem szüntethetők meg, valamint e törvény alapján védett sírjel, síremlék, sírépítmény nem bontható el. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 37. § )

Védett temetők és temetkezési emlékhelyek esetén a műemléki értékek fennmaradását, érvényesülését a nem védett építményeket érintő tevékenységek és új építmény elhelyezése során is biztosítani kell. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 32. § (4))

 

Történeti táj

Történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 38. § )

Történeti tájként védett ingatlanok esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben elrendelt célhoz méltó terület-felhasználást, művelést, a védett érték fennmaradását, valamint az értékként meghatározott jellemzők érvényesülését. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 33. § (3))

 

Műemléki jelentőségű terület

Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű és ezért műemléki védelemre érdemes. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 39. § )

Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való hagyományos kapcsolata, a tájban feltáruló látványa. Műemléki jelentőségű területen álló építmény közterület felé eső homlokzatán a külső homlokzat 30%-ánál nagyobb felületet eltakaró reklám nem helyezhető el, kivéve az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység vagy egyéb munkálatok időszakát, vagy időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 33. § (2)-(2a); 30. § (7))

 

Műemléki környezet

  1. A műemlék jogszabályban meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 39.§ (2))
  2. A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek jelölhető ki a műemléki érték telkéhez kapcsolódó, azzal közvetlenül határos telek, továbbá a fent meghatározott telkek által kijelölt közterület-szakasz és az ehhez kapcsolódó telkek, különösen, amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják, vagy, amelyen a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy építhető. A kijelölés hiányában - meghatározott kivétellel - műemléki környezet nem jön létre. A 2015. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a közterületszakaszok és a közterületszakaszokkal határos ingatlanok, valamint a védettségről szóló döntésben ettől eltérően kijelölt ingatlanok minősülnek műemléki környezetnek. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 29. § (1)-(3))

Műemléki környezetben végzett tevékenységek során nem sérülhet a műemlék megjelenése, különösen védett értékeinek érvényesülése, a műemlékre nyíló látvány vagy a műemlékből feltáruló kilátás. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 33. § (1))

 

Az ideiglenes műemléki védelem 

A(z elsőfokú örökségvédelmi) hatóság:

·         a nyilvántartott műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy

·         ha a nyilvántartott műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,

soron kívül, a jogszabályban meghatározott tartalmú értékvizsgálat alapján legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.

Az ideiglenes műemléki védelem

·         nem hosszabbítható meg;

·         ismételten nem rendelhető el,

·         alatt álló ingatlanra a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

·         megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a műemlékké nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.

Ha a hatóság a műemlékké nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 31. §)

 

A műemlékvédelem általános feladatai:

·         a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő sajátos területek meghatározása,

·         a védett műemléki értékek, valamint a műemlékek, a műemlékvédelem sajátos tárgyai környezetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása,

·         a védett műemléki értékek fenntartása és az értékvédelmet szolgáló fejlesztése összhangjának megteremtése,

·         tudományos alapkutatások és oktatás, szakirányú szakképzés, ismeretterjesztés. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 28. §)

 

A védett műemléki érték vizsgálata és kutatása

 

Értékvizsgálat

A műemléki érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített olyan szakvizsgálat, amely szemrevételezés útján feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő műemléki értéket, amely védelemre érdemes lehet, megfelelő alátámasztással meghatározza az érték korát, valamint dokumentálja a védelemre javasolt műemléki érték jellemzőit. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 7.)

A műemléki értéket a nyilvántartásba vételt megelőzően értékvizsgálattal kell meghatározni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 34. § (1))

 

Értékvizsgálati dokumentáció

Értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 10. melléklet összefoglaló pontjai szerint tartalmazza a műemléki értékről szemrevételezéssel készített szöveges leírást és helyszíni fotókat. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 8.)

 

Építéstörténeti tudományos dokumentáció

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 9. melléklet II. rész D. pontjában meghatározottak összessége; többszintű megismerési folyamat eredménye, a műemléki érték engedélyhez nem kötött tudományos vizsgálatára, leltárba vételére, elemzésére, dokumentálására, a hozzá kapcsolódó források és szakirodalmi megállapítások feltárására, a műemléki érték történeti összefüggésbe helyezésére, valamint azon információk összegyűjtésére terjed ki, amelyek alapján meghatározhatók a műemléki érték megőrzését és érvényre juttatását biztosító beavatkozások és korlátozó tényezők. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 3.)

A nyilvántartott műemléki érték és műemlék értékleltárba felvett elemét érintő tevékenység bejelentéséhez vagy örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez mellékelni kell a 9. melléklet II. rész D. pontjában meghatározott tartalmú építéstörténeti tudományos dokumentációt. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 48. § (1))

 

Értékleltár

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 10. mellékletében előírt, a műemléki értékek tételes meghatározását tartalmazó dokumentum. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 6.)

 

A nyilvántartott műemléki érték védett értékeit helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni e rendelet szerint. Az értékleltárt az előkerülő értékekkel ki kell egészíteni. Az értékleltárban a helyiségek felmérési vázlatrajzon történő azonosításával, megnevezésével, számozásával kell biztosítani a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát. Az értékleltár adattartalmát és felépítését a műemlék egészére vagy az eljárás tárgyát képező tevékenységgel érintett részére vonatkozóan - értelemszerűen - kell alkalmazni. Minden értékleltárba felvett elemhez meg kell adni az egyedi azonosító számát, megnevezését, leírását (jelleg, anyag, szerkezet, technológia, megközelítő méret), datálását, fotóját, valamint a lehetséges elemtípusok meghatározását, darabszámát, szükség esetén az állapotra, veszélyeztetettségre utaló megjegyzést. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 34. § (2)-(3); 10. melléklet I. pont)

 

Épületkutatás

Az építéstörténeti tudományos dokumentáció módszereivel nem megismerhető, fizikai beavatkozással is járó komplex vizsgálat: az épületszerkezetek feltárása és elemzése, különösen a falkutatás; célja az építési periódusok és azok egymáshoz való viszonyának, a kutatott műemlék rejtett értékeinek megismerése és datálása, a kutatott műemlék használatának, funkciójának tisztázása, tudományos igényű dokumentálása; a kutatás irányulhat falazat, padló, födém vagy egyéb épületszerkezet feltárására is. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 5.)

 

A védett műemléki értéket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő, jogosultsághoz kötött szakági kutatásnak kell megalapoznia, ha e kutatás eredménye a tervezett tevékenység elvégzése előtt még nem áll rendelkezésre. A kutatást a helyreállítást vagy az átépítési munkákat megelőzően, legkésőbb a beruházás-előkészítés folyamán, a tervezési program lezárulása előtt kell elvégezni. A védett műemléki értéket szakági kutatási terv alapján kell feltárni, az értéket a feltárás előtti és utáni állapotában, valamint a feltárás folyamatában, az értékleltárba történő felvétel mellett szükséges dokumentálni. A rejtett műemléki értékek kutatása során előnyben kell részesíteni a roncsolásmentes vizsgálatokat a roncsolással járó kutatással szemben. A roncsolásmentes vizsgálatoknak és azok dokumentálásának meg kell előznie a roncsolással járó kutatásokat. A kutatás - különösen a roncsolásos kutatás - a védett műemléki értéknek a tervezett tevékenységgel érintett részén túl nem terjedhet, kivéve, ha azzal a tervezett tevékenységgel összefüggő, más módon meg nem szerezhető információ nyerhető.

Roncsolásos szondázó kutatást kell végezni a nyilvántartott műemléki érték értékleltárba felvett elemét érintő tevékenység esetén, ha az a meglévő építmény egészének vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdítására, áthelyezésére, önálló rendeltetési egységei számának, alaprajzi elrendezésének vagy a rendeltetés módjának megváltoztatására, egészének vagy több rendeltetési egységének megváltoztatását eredményező belső helyreállítására vagy átalakítására, homlokzatának megváltoztatását eredményező teljes helyreállítására vagy átalakítására, alaprajzi méretnövekménnyel járó bővítésére, hozzáépítésre, valamint a homlokzati vagy belső fal belső utólagos hő- vagy talajnedvesség elleni szigetelésére, a külső utólagos hő- vagy talajnedvesség elleni szigetelésre, vagy az épületgépészeti és elektromos rendszer korszerűsítésére irányul. A védett műemléki érték egészére kiterjedő roncsolásos kutatás az építmény egészének vagy több rendeltetési egységének teljes belső, valamint homlokzatának teljes helyreállítása során végezhető, ha a roncsolásos kutatás a védett műemléki érték fennmaradását és műszaki állapotát nem veszélyezteti, helyreállításának műszaki feltételei biztosítottak, tulajdonosa vagy vagyonkezelője nyilatkozik a roncsolásos kutatást követő három éven belüli műemléki helyreállítás szándékáról. A roncsolásos kutatás megkezdése előtt restaurátori kutatást kell végezni rejtett értékek várható előkerülése esetén. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 34. § (5)-(12))

 

A kutatás befejezését követő kilencven napon belül kutatási dokumentációt kell készíteni. A kutatási dokumentációt elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság útján az Országos Építésügyi Nyilvántartásba tizenöt napon belül fel kell tölteni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 50. § (3); 52. § (2))

 

Restaurátori kutatás

Műemléken, annak alkotórészeként vagy tartozékaként védett képző- és iparművészeti alkotásokon, berendezési tárgyakon végzett, tudományos alapokon nyugvó roncsolásos jellegű restaurátori beavatkozás (mintavétel, szondázó feltárás), amelynek célja a kulturális javak alkotó anyagainak, állapotának és bomlási folyamatának meghatározása, történeti rétegeinek megismerése, a története során keletkezett elváltozások, vagy azon végrehajtott változtatások esztétikai következményeinek tanulmányozása, kiértékelése, többszintű vizsgálati folyamat, restaurálási beavatkozást alapoz meg, vagy történeti adatgyűjtésre, megismerésre irányul. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 17.)

 

Kutatási terv (restaurálási)

Védett kulturális javakon tervezett roncsolásos vizsgálat engedélyezésének elbírálásához készülő dokumentum, amelynek tartalmaznia kell a tervezett beavatkozás által érintett kulturális javak leírását, a kutatás előtti állapot fényképes dokumentálását; a munka célját, eszközeit és módszereit, a tervezett beavatkozás mértékét, időtartamát; az ideiglenes állagmegóvásra vonatkozó rendelkezéseket; egyedi technológia alkalmazása esetén annak leírását az elbíráláshoz szükséges dokumentációval; a roncsolásos és roncsolás mentes vizsgálatok meghatározását és várható eredményét. (45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról 1. § 2.)

 

Kutatási dokumentáció (restaurátori)

  1. Egy objektum roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatát lezáró dokumentáció, amelynek tartalmaznia kell a kutatási eredmények értelmezett összefoglalását; a kutatás rajzi és fényképes dokumentálását; a szükséges beavatkozások ismertetését; a felhasznált szakirodalmat, a történeti forrásokat és ezek feldolgozását. (45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról 1. § 3.)
  2. A restaurátori kutatást hitelesítő dokumentáció, amely szöveges és ábrázolt formában rögzíti a kutatás során feltárt adatokat, igazolja a kutatás szükségességét, leírja a kutatás folyamatát és bemutatja a feltárt kultúrtörténeti és egyéb adatokat, tényeket megkülönböztetve az eredeti részeket és a későbbi kiegészítéseket. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 18.)

A kutatás befejezését követő kilencven napon belül kutatási dokumentációt kell készíteni. A kutatási dokumentációt elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság útján az Országos Építésügyi Nyilvántartásba tizenöt napon belül fel kell tölteni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 50. § (3); 52. § (2))

 

Épületdiagnosztika

Olyan roncsolásmentes vagy fizikai beavatkozással járó vizsgálat - különösen a faldiagnosztika, faanyagvédelmi vizsgálat -, amely a tartó- és egyéb épületszerkezetek műszaki állapotának elsősorban a nedvesség és sószennyezés, a biológiai károsodás, a szilárdság és anyagszerkezeti tulajdonságainak felderítésére, elemzésére és értékelésére szolgál. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 4.)

 

A védett műemléki értékek fenntartása

A védett műemléki értéket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 41. § (2))

 

Védett műemléki érték jókarbantartása

Tervszerű megelőző vagy hosszabb időszakonként, rendszeresen visszatérő jelleggel végzett, a jó műszaki állapot megőrzését elősegítő, vagy a kármegelőzésre, hibaelhárításra irányuló vagy rendeltetésszerű és biztonságos napi használatot, működést biztosító építési-szerelési munka, valamint az üzembiztonság megtartására irányuló rendtartási, tisztítási, javítási tevékenység. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 44a.)

 

A védett műemléki érték fenntartásáról, jókarbantartásáról annak tulajdonosa (tulajdonosi jogok gyakorlója), vagyonkezelője, használója, vagy az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója (együtt: tulajdonos) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni.

 

A nyilvántartott műemléki érték, műemlék esetében a fenntartási, jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.

Ha a védettség csak az ingatlan meghatározott részét érinti, akkor a tulajdonos kötelezettségét - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket magában foglaló ingatlannak a védettség hatálya alá nem tartozó részei tekintetében - az általános építésügyi szabályok megfelelő alkalmazásával kell gyakorolni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 41. §)

 

A műemlék jókarbantartása keretében a védett műemléki érték megjelenésének megváltoztatásával, az érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával nem járó tevékenység végezhető. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 30. § (4))

 

Védett műemléki érték állagmegóvása

Rossz műszaki állapotban lévő védett műemléki érték, annak önálló rendeltetési egysége további kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett építési tevékenység. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 44b.)

 

Ha a műemlék tulajdonosának személye, lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen, a műemlék állagmegóvásáról vagy jókarbantartásáról - a tulajdonos költségére - a hatóság gondoskodik. Ezt kell alkalmazni akkor is, ha a műemléki védettség alatt álló ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban, és e miatt a műemléket érintő, halaszthatatlan munkálatok elvégzése késedelemmel járhat. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 42. §)

 

Műemléki helyreállítás

A jókarbantartási vagy az állagmegóvási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, részleges vagy teljes visszaállítást célzó építési tevékenység vagy restaurálás. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 18.)

 

A műemlék építmény helyreállítása során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 30. § (4))

A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 43. § (5))

 

Az építési tevékenység végzésére – az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek és az Étv. alapján egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével - jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.

 

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek (többek között):

·         épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása;

·         az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni;

·         meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő - cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása);

·         épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, vagy napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni. (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 17. § (1); 1. melléklet)

 

A védett műemléki értékek használata, hasznosítása

A védett műemléki értéket a műemléki értékéhez, jellegéhez, történelmi jelentőségéhez méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 43. § (1))

 

A nyilvántartott műemléki érték használata során a műemléki értéket nem veszélyeztető fenntartható használatra kell törekedni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 43. § (4))

A műemlék hasznosítása, használata nem járhat a védettséget megalapozó műemléki érték veszélyeztetésével. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 30. § (2))

A műemlékek használata és funkcióváltása során a műemléki értékeket nem veszélyeztető fenntartható használatnak és gazdasági fenntarthatóságnak van helye. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék hasznosítása során az egyetemes vagy a nemzeti kultúrához kapcsolódó, közcélú rendeltetést előnyben kell részesíteni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 43. § (2)-(3))

 

Az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – a használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével - az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység. Nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően, továbbá műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon, világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen álló építmény esetén a tudomásulvételt abban az esetben is meg kell tagadni meghatározott határidőn belül, ha megállapítható, hogy a megvalósult állapot a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek nem felel meg. (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 54. § (1), (6a))

 

A védett műemléki érték konzerválása és esztétikai helyreállítása

 

Restaurálás

  1. A védetté nyilvánított kulturális javakon hatósági engedéllyel végzett művészeti alkotó tevékenység, melynek célja a tárgy vagy tárgyegyüttes konzerválása, továbbá esztétikai egység létrehozása. (45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról 1. § 1.)
  2. A műemlék alkotórészét, képző- és iparművészeti alkotást jelentő tartozékát, berendezési tárgyát közvetlenül érintő azon beavatkozások - állapotfelmérés, kutatás, konzerválás, esztétikai helyreállítás - összessége, amelyek célja, hogy elősegítsék a kulturális örökség védett elemei értékeinek felismerését, megértését, megbecsülését és az értéket adó jellegzetességeinek fennmaradását. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 14.)

 

Védett műemléki érték restaurálását csak a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez jogosultsággal, szakirányú szakképzettséggel, mesterfokozattal rendelkező restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész végezheti önállóan. A védett műemléki érték restaurálása csak restaurálási terv alapján végezhető. A restaurálást a tevékenység megkezdése előtti és utáni állapotában, valamint annak folyamatában is dokumentálni kell. A restaurálás csak a szükséges és indokolt mértékben végezhető, a beavatkozás a védett műemléki értéknek a restaurálási tervben meghatározott részén túl nem terjedhet. A restaurátori beavatkozásnál tanúfelülettel kell biztosítani a későbbi kutatás lehetőségét. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 35. §)

 

Restaurálási dokumentáció

A restaurálást hitelesítő dokumentáció, amely szöveges és ábrázolásos formában igazolja a beavatkozások szükségességét, bemutatja a folyamatukat, megkülönböztetve az eredeti részeket és a későbbi kiegészítéseket, részletezve minden olyan elemet, melyet a restaurálás hozzátett, megváltoztatott vagy eltávolított. (439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 2. § 15.)

A restaurálás befejezését követő hatvan napon belül restaurálási dokumentációt kell készíteni. A restaurálási dokumentációt elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság útján az Országos Építésügyi Nyilvántartásba tizenöt napon belül fel kell tölteni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 51. § (3); 52. § (2))

 

Energetikai korszerűsítés

Védett műemléki érték korszerűsítése - különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás - nem okozhatja a műemléki védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 43. § (5a))

 A műemlék esetén az építészeti-műszaki beavatkozás, különösen az energetikai követelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás során a műemléki érték megjelenését és érvényesülését nem sértő megoldásokat kell alkalmazni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 30. § (3))

 

Részleges bontás

A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék egésze nem bontható le. A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha

·         egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges vagy

·         helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza vagy

·         utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza

és a beavatkozás a használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 43. § (5b)-(5c))

 A műemlék telkén a műemléki értékkel nem bíró építmény bontása, új építmény létesítése során a védelmet megalapozó műemléki érték érvényesülésére jogszabályban meghatározottak szerint tekintettel kell lenni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 43. § (5d))

Bontási engedély alapján végezhető a műemléket érintő

·         villamosenergia-ipari bontási tevékenység;

·         általános bontási tevékenység.

Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem érint műemléket és nem tartozik a villamosenergia-ipari bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek körébe. Műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

(382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 14. § (4) a); 34/B. § (1), (5) b); 9. melléklet; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 45. § (1) a))

 

Átalakítás, bővítés

A nyilvántartott műemléki érték, a műemlék telkén és műemléki területen a műemléki értékkel nem bíró építmény bontása, új építmény létesítése során a védelmet megalapozó műemléki érték érvényesülésére tekintettel kell lenni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 43. § (5d))

 

Telekalakítás

A telekalakítás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek általános vagy a műemlékké nyilvánítással keletkező védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 66. § (5))

A szakhatóságként közreműködő vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló (örökségvédelmi) hatóság a tervezett tevékenység engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadja, ha telekalakítás során

·         a műemlék ingatlant érintően a tervezett telekalakítás következtében az egy telken fekvő védett érték, a telekalakítást követően több telekre kerülne,

·         a műemléki jelentőségű területet érintően a tervezett telekalakítás, telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a telekosztási struktúrát, a telekméretet és telekformát, a megközelítési lehetőséget, a történeti utcavonalat. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 66. § (4))

 

Örökségvédelmi hatástanulmány

A(z örökségvédelmi) hatóság örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő jogszabályban meghatározott esetekben. Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 85/A. §)

 

A védett műemlék érték hozzáférhetővé tétele

A védett kulturális örökség tulajdonosai kötelesek a hatóságnak – előzetes egyeztetés alapján – lehetővé tenni az örökség egészének vagy meghatározott részének tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását. Indokolt esetben, valamint a központi költségvetési, helyi önkormányzati, nemzetközi, vagy európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló helyreállítás esetén a műemlékek nagyközönség által történő látogatásának időpontjáról és módjáról a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) és a(z örökségvédelmi) hatóság megállapodást köt. A látogatás a tulajdonost (vagyonkezelőt, használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban nem zavarhatja, kárt nem okozhat.

 

A(z örökségvédelmi) hatóság élet-, illetve vagyonbiztonság, továbbá a védett érték megóvása érdekében megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti a látogatást, megtekintést.

A kulturális örökség hozzáférhetővé tételénél törekedni kell a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megvalósítására. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 76. §; 78. §; 80. §)

 

Bűncselekmények

Műemlék megrongálása, orgazdaság:

·         Aki a tulajdonában álló műemléket, megrongálja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

·         Aki a tulajdonában álló

                                   műemléket megsemmisíti,

                                   műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő,     amelynek következtében az elveszti műemléki jellegét

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 357. §, 371. §, 379. §)

 

Veszélyeztetett műemlékek megőrzése

A fennmaradásukban veszélyeztetett műemlékek jegyzékének elkészítéséről a nyilvántartás alapján a nyilvántartást vezető hatóság (a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, 2017. január elsejét követően a Miniszterelnökség) gondoskodik.

 

A nyilvántartást vezető hatóság kezdeményezésére a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv (2016. december 31-ig a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ)

·         kidolgozza és közreadja a veszélyeztetett műemlékek esetében a műemléket súlyosan veszélyeztető állapotot megszüntető módszereket és műszaki megoldásokat,

·         a tulajdonos és a települési önkormányzat akadályoztatása esetén

kezdeményezheti és koordinálhatja a katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófa során a műemléket ért károk elhárításával, a további károkozás megelőzésével, a sürgős állagmegóvással kapcsolatos intézkedéseket,

részt vehet a súlyosan veszélyeztető események által okozott, műemléket ért károk elhárításához szükséges védelmi és más feladatok végrehajtásában,

a tulajdonos helyett és annak terhére a további állagromlás megakadályozása érdekében szükséges állagmegóvási munkákat a hatóság jogerős döntését követően elvégezheti.

 

A védett műemléki értéken az állagmegóvás ideiglenes alkalmazásával, illetve a statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni a jogszabályban meghatározott egyes követelményektől, ha az eltérés nem eredményezi a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérülését vagy további pusztulását. A védett műemléki érték tetőszerkezetét ért katasztrófa esetén az ideiglenes állagmegóvásról a közvetlen életveszély-elhárítást követő három hónapon belül kell gondoskodni. A további veszélyelhárító beavatkozásokat a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérelme nélkül kell végezni. Az ideiglenes állagmegóvás állapota legfeljebb öt évig tartható fenn. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 36. §-37. §)

 

Kisajátítás műemlékvédelmi érdekből

Ingatlant kisajátítani az örökségvédelem közérdekű céljaira az alábbi esetekben lehetséges, ha műemlék örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha

·         az érintett ingatlanon olyan tevékenység folyik, amely kisajátítás hiányában a műemlék megsemmisülését eredményezi, vagy amely által az a veszély fenyeget, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszti,

·         a műemlék feltárása megközelítése másként nem lehetséges.

Műemlék kisajátításához - a fenti esetek kivételével - kormányrendeletben meghatározott szerv előzetes hozzájárulása szükséges.

 

A kártalanítás összegét csökkenteni kell a kisajátítást kérő vagy – arra hatáskörrel rendelkező – szervei által a károsodás felszámolása, valamint a további károsodás, illetve veszélyeztetés megelőzése érdekében a kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett intézkedések (kárelhárítási intézkedések) máshonnan meg nem térült igazolt költségeivel, vagy – ha ez az érték a magasabb – a kárelhárítási intézkedések következtében – a kárelhárítási intézkedések elvégzését közvetlenül megelőző állapothoz képest – keletkezett forgalmi érték-növekmény máshonnan meg nem térült összegével.

Műemlék kisajátítása esetén a pénzbeli kártalanítás összegének megállapításakor a műemlék fenntartására, illetve helyreállítására a kisajátítási eljárás megindítását megelőző öt évben visszatérítési kötelezettség nélkül az államháztartási, európai uniós, vagy egyéb nemzetközi forrásokból kapott támogatások összegét olyan arányban kell csökkentő tényezőként figyelembe venni, amilyen arányban az a műemlék forgalmi értékére hatással volt. (2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról (Kstv.) 4. §; 18. §; 24/C. §; 46. §))

 

Miniszteri jóváhagyás

A miniszter jóváhagyása szükséges

·         az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül, vagy az egyéb módon kikerül a nemzeti vagyon köréből, vagy azon osztott tulajdon létesül,

·         az olyan jogügylethez, amely az állami vagyon körébe tartozó műemléket - a jogszabályban foglaltak szerint, közérdekből alapított használati jog, vezetékjog, szolgalom kivételével - megterheli, biztosítékul adja,

·         az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához,

·         vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez.

 

A jóváhagyás a jogügylet érvényességi kelléke. A nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék ingatlannal kapcsolatos, az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogügylettel összefüggő ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi a miniszter hozzájáruló jognyilatkozata. A miniszter jóváhagyását megtagadhatja, ha a jogügylet a védettséget megalapozó értéket veszélyezteti, vagy az a védett érték egységes tulajdonosi szerkezetének kialakítását, egységes hasznosítását nem szolgálja. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 44. § (1)-(4))

A műemlék vagyonátruházására vonatkozó jóváhagyást vagy hozzájáruló jognyilatkozatot a miniszter a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül adja meg. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 31. §)

Ha a műemlék - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 44. § (5))

 

Állami elővásárlási jog

A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja. Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog. Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint - elővásárlási jog illeti meg. A vallási közösség működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, egyházi használatban lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog. Az államot megillető elővásárlási jog a nyilvántartott műemléki értéken nem állhat fenn.

A Magyar Állam elővásárlási jogát ingatlanok esetében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv (2016 december 31-ig a Forster Központ, 2017. január 1-jét követően a Miniszterelnökség) gyakorolja. Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a(z örökségvédelmi) hatóság  megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 86. § (1) a); (1a); (2)-(3) b); (4))

 

A műemlékvédelem pénzügyi eszközei

Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen

·        a központi költségvetés örökségvédelmi célokat szolgáló előirányzatai;

·         a helyi önkormányzatok örökségvédelmi célokra fordított pénzeszközei;

·         adókedvezmények;

·         illetékkedvezmények;

·         kedvezményes kamatozású felújítási hitelek;

·         érdekeltség növelő támogatások.

 A kedvezmények mindenkori mértékéről, érvényesítésük feltételeiről és módjáról külön törvények rendelkeznek. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 80/A. §)

 

A műemlékre vonatkozó hatályos adókedvezmények:

Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya a mentességet az adóhatóságnál kérelmezheti. (1990. évi C. törvény a helyi adókról 13/A. §)

 

Az adózás előtti eredményt csökkenti

·         az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék). Az adózó fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt;

·         a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál;

·        a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet,

50 zázaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,

50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő

támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. (1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról 7. § (1) f); ty); z), (15))

 

Az egyházi jogi személy az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel, továbbá e célból lekötött tartalékba helyezett összeggel. (1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról 9. § (5))

 

Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék vagy műemléki jellegű ingatlan (ingatlan-együttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt követő állagmegóvása ellenében történő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni. A megfizetett visszterhes vagyonátruházási és öröklési illetéket - az adózó kérelmére - vissza kell téríteni, ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 1 éven belül megkezdte és 5 éven belül befejezte. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. (1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 26. § (14); 80. § (4))

 

 

scrollUp