Műemléki védelem alatt álló építmények

Dr. Fekete J. Csaba
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2017-01-05

A(z örökségvédelmi) hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja

  • az építéshatósági, örökségvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat;
  • az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat;
  • a tudományos feladatok elvégzésében történő közreműködést.

 

A kulturális örökségvédelmet érintő hatósági eljárásban az örökségvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági eljárás keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 62. §; 62/A. (1))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatai különösen:

  • a védett műemléki érték fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló megőrzésének - hatósági szolgáltatás keretében történő - elősegítése,
  • az örökségvédelem érdekeit érintő helyi szintű szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 78. § (1))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság örökségvédelmi szolgáltatás keretében

  • a jogszabályban meghatározott módon, a műemléki érték nyilvántartásba vétele során - a nyilvántartást vezető hatóság (2016. december 31-ig a Forster Központ, 2017. január 1-jétől a Miniszterelnökség) megkeresésére -
    • vizsgálja és véleményezi a műemléki érték nyilvántartásba vételére irányuló kezdeményezéseket,
    • szakértői jogosultság birtokában értékvizsgálatot folytathat le, értékvizsgálati dokumentációt készíthet, és
    • szemrevételezésen alapuló értékleltárt vehet fel;
  • a nyilvántartást vezető hatósággal együttműködve segíti a tulajdonosokat az alábbiak tekintetében:

a védett műemléki értéket érintő jókarbantartási kötelezettségük teljesítése,

a műemlékvédelmi követelményekre, szempontokra, eljárási szabályokra vonatkozó, valamint - a helyszíni ellenőrzést követően - az örökségvédelmi engedély lejáratának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatás nyújtása;

  • az ügyfél megkeresésére előzetes tájékoztatást nyújt

az ingatlant érintő örökségvédelmi követelmények és szempontok pontosítása, konkrét meghatározása,

a tervezett tevékenységek megvalósításához szükséges örökségvédelmi és építésügyi hatósági eljárások, településrendezési eljárások köre és szabályai kérdésében. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 78. § (2))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság

  • a hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről és eljárási szabályokról tájékoztatást adni, ha az előzetes tájékoztatás alapjául szolgáló körülmények és jogszabályok lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a hatóság a tájékoztatáshoz kötve van;
  • engedélyezi vagy tudomásul veszi az építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött - jogszabályban meghatározott – tevékenységeket;
  • a hatósági engedélyhez kötött, kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetén a tevékenység elvégzéséhez jogszerű hallgatással is hozzájárulhat;
  • a tervezett tevékenység vagy beavatkozás elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha a tervezett beavatkozás a védett kulturális örökségi elemet veszélyezteti. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 62/A. § (2); 65. § (1)-(3); (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 78. § (3))
  • a védett műemléki értéket érintően a bejelentést tudomásul veszi, vagy a végezni kívánt tevékenységet megtiltja;
  • műemlék esetében dönt az örökségvédelmi engedély kiadásáról, módosításáról vagy hatályának legfeljebb két évvel való meghosszabbításáról. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 53. § (1))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság örökségvédelmi eljárásban, illetve a bejelentést követően

  • nyilvántartott műemléki értéken tervezett tevékenység esetén:
    • a hasznosításból, használatból eredő veszélyeztetés,
    • a fizikai valójában történő megőrzés,
    • a szakszerűség, továbbá
  • műemléken tervezett tevékenység esetén:

a méltó használat,

a gazdasági fenntarthatóság,

az érték hiteles és meghatározó módon történő érvényesülése,

a hagyományos anyaghasználat,

az építészeti minőség és illeszkedés szempontjának érvényesülését mérlegeli. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 53. § (2))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság a bejelentés vagy az örökségvédelmi engedély iránti kérelem alapján megvizsgálja, hogy

  • a tervezett tevékenységgel érintett műemléki érték védettségére és azonosítására vonatkozó adatok megegyeznek-e a nyilvántartás adataival,
  • rendelkezésre áll-e a védett műemléki értékre vonatkozó értékleltár, illetve építéstörténeti tudományos dokumentáció,
  • a tervezett tevékenység

érint-e az értékleltárba felvett értéket, azt roncsolja-e, műemlék esetén annak érvényesülését befolyásolja-e,

megfelel-e a Kötv.-ben, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá műemlék esetén a védetté nyilvánítás céljának. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 54. § (1))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság a végezni kívánt tevékenységet - a bejelentés benyújtásától számított tizenöt napon belül hozott - határozattal megtiltja, ha a tervezett tevékenység

  • a védett műemléki érték

veszélyeztetésével, vagy

helyreállíthatatlan roncsolásával jár, illetve

  • műemlék esetén

annak hitelességét vagy érvényesülését sérti, vagy

a méltó használatot nem szolgálja. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 55. § (3))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság - életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve – az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység

  • a benyújtott terv alapján ellentétes az érintett védett műemléki értékre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentációval, történeti kert esetében a kerttörténeti tudományos dokumentációval, valamint az értékleltárral,
  • szakszerűtlen, vagy
  • az érintett védett érték

jelentőségét, eredetiségét, hitelességét veszélyezteti,

helyreállíthatatlan sérülését vagy pusztulását eredményezi, vagy

érvényesülését és megjelenését gátolja. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 56. § (6))

 

Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás megindítása előtt a(z örökségvédelmi) hatóságtól összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető

  • a műemlék esetében meghatározott tevékenységekre vonatkozó követelmények,
  • a műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben a védett műemléki érték érvényesülésével kapcsolatos speciális követelmények

előzetes tisztázása érdekében. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 61. § (1))

 

Egybefoglalt örökségvédelmi engedély kérhető a régészeti örökség és a műemlék kutatását és megőrzését együttesen érintő alábbi esetekben:

  • régészeti feltárás és védett műemléki érték roncsolásos kutatása,
  • a régészeti lelőhelyen elterülő védett történeti kert vagy műemlék telkén elhelyezkedő védett park földmunkával járó kutatása,
  • védett történeti kertben, illetve műemlék telkén elhelyezkedő védett parkban tervezett régészeti feltárás, vagy
  • a műemlékké nyilvánított régészeti emlék megóvási, konzerválási munkálatai. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 62. § (1))

 

Örökségvédelmi fennmaradási tudomásulvétel:

A védett műemléki érték szabályos vagy szabályossá tett állapotát a hatóság jogszerű hallgatással tudomásul veszi. Ha a védett műemléki érték szabálytalan állapota helyreállítással nem orvosolható, a hatóság - meghatározott esetek kivételével - a helyszíni szemlét követő tizenöt napon belül jogszerű hallgatással tudomásul veszi a védett műemléki értéket érintő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött, de a hatósághoz benyújtott bejelentés vagy engedélykérelem mellékleteitől eltérően végzett tevékenységek befejezésével megvalósult állapot fennmaradását.

A megvalósult beavatkozások fennmaradása nem vehető tudomásul, ha a szabálytalanul megvalósított beavatkozás eredményeként

  • a nyilvántartott műemléki érték esetén az egymást követő egyes beavatkozások összeadódó hatása miatt az érintett védett érték
    • anyagában helyreállíthatatlanul megsérült vagy elpusztult,
    • veszélyeztetetté vált; vagy
  • műemlék esetén – a felsoroltakon túlmenően -
    • a védett érték jellegét, történelmi és eszmei jelentőségét, ezek eredetiségét, hitelességét, integritását veszélyeztető és sértő állapot jött létre,
    • olyan állapot jön létre, amely a védett érték érvényesülését és megjelenését          gátolja,
  • műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon a védettséget megalapozó értéket veszélyeztető és sértő, valamint az érték, műemléki környezetben a műemlék zavartalan      érvényesülését gátló állapot jött létre. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 75. §)

 

Hatósági kötelezés:

A(z örökségvédelmi) hatóság a meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, vagyonkezelőt, használót, vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 67. § (2))

A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő tevékenységek vonatkozásában a(z örökségvédelmi) hatóság:

  • az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén a nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, a méltatlan használat megszüntetését,
  • nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani,
  • elrendelheti a védett műemléki értékek állagmegóvására vagy jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését.

 

A(z örökségvédelmi) hatóság kulturális örökségvédelmi érdekből elrendelheti:

  • a védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását;
  • olyan munkálatok elvégzését, amelyek a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak.

 

A hatóságot terheli az elrendelt munkálatok örökségvédelmi többletköltsége. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 67. § (1); 68. § (1)-(2))

A(z örökségvédelmi) hatóság műemlékvédelmi érdekből a sérült védett műemléki érték haladéktalan helyreállítását írhatja elő. A műemlék zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság ezen túlmenően elrendelheti:

  • a nem illeszkedő szerkezetek, burkolatok, díszítmények vagy beépített berendezési tárgyak, felszerelések eltávolítását vagy átalakítását,
  • a szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az örökségvédelmi engedély vagy bejelentés nélkül, vagy az engedélytől, illetve a tudomásulvételtől eltérően a szabálytalanul megvalósított beavatkozás bontását, vagy átalakítás esetén az eredeti állapotnak a kötelezett költségén történő helyreállítását,
  • olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek helyreállítására és bemutatására irányulnak.

 

Műemléki környezetben a műemlék, a műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon a védettséget megalapozó érték zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság elrendelheti a nem illeszkedő építmények, műtárgyak eltávolítását vagy átalakítását. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 76. § (1)-(3))

 

A kötelezettséget úgy kell elrendelni, hogy teljesítése a kötelezett méltánylást érdemlő életviszonyaiban zavart ne okozzon. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 76. § (4))

A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat. Az elrendelt munkák csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatják tartósan a kulturális örökséghez tartozó javak rendeltetésszerű használatát. A kulturális örökség állapotának megőrzése érdekében az állagvédelemhez szükséges átlagos mértéket meg nem haladó jogszerűen előírt korlátozás, tilalom vagy kötelezés kártalanítási igényt nem keletkeztet. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 69. § (1)-(2); (70. §)

 

Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan - az értéknövekedéssel csökkentett - költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a védelem hiányában a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 25.)

 

A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg. A hatóság által elvégeztetett munka költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 67. § (4)-(5))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság a határozatával megkeresi

  • az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése,
  • az illetékes állami adóhatóságot - amennyiben a kötelezettség teljesítése határidőre nem történt meg - a követelés végrehajtása

iránt.

A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jog és a feljegyzett tény törlése iránt. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 67. § (6)-(7))

Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a hatóság örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és

  • a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti, más érdekelt, különösen tulajdonostárs erre irányuló kérelme esetén akként is, hogy a munkálatok költségének előlegezésére feljogosítja az érdekeltet;
  • kezdeményezheti ingatlan esetében az állami tulajdonba vételt (vásárlással vagy szükség szerint kisajátítással);
  • kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 67. § (3))

 

Örökségvédelmi bírsággal kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)

  • a Kötv.-ben vagy más jogszabályban engedélyhez kötött tevékenységet a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi,
  • a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint
  • a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti.

 

Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 82. §)

A(z örökségvédelmi) hatóság a szervizkönyv vezetésének vagy az I. bírságkategóriába sorolt műemlék szakértői felülvizsgálatának rendszeres elmulasztása esetén örökségvédelmi bírságot szab ki. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 74. § (5))

 

A(z örökségvédelmi) hatóság örökségvédelmi bírságot szab ki a védett műemléki érték megőrzésére vonatkozóan, ha az a tevékenység megvalósítása során veszélyeztetetté válik és a veszélyeztetettség fennáll, valamint

  • a szakértő vagy szakértő szervezet által készített terv vagy dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, vagy
  • a szakértőre vonatkozó összeférhetetlenséget vagy jogosulatlan tevékenységet észlel. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 73. § (6))

 

Azt a személyt vagy szervezetet, aki, vagy amely neki felróható okból szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet szakértői jogosultság nélkül, nyilvántartási jelölés nélkül végzett, 500 ezer forint örökségvédelmi bírsággal kell sújtani. (191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról 5/B. §)

 

Az örökségvédelmi bírság összege a műemlékvédelem tárgyai tekintetében

  • az I. kategória eseten 300 ezertől 250 millió forintig,
  • a II. kategória eseten 175 ezertől 125 millió forintig,
  • a III. kategória eseten 50 ezertől 25 millió forintig

terjedhet.

Kiszámítása:

BA*KT=BÖ   ahol BA=ÉÉ*TT

ahol BA: bírságalap; ÉÉ: építményérték; KT: kategóriaszorzó tényező; TT: tevékenységszorzó tényező BÖ: bírság összege.  (191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról 4. §)

 

A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell:

  • a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelentőségét és egyediségét,
  • az okozott kár jogszabályban meghatározottak szerint megállapítható vagy becsült nagyságát. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 82. § (4))

Az örökségvédelmi bírságból eredő jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.

 

A(z örökségvédelmi) hatóság a határozatával megkeresi

  • az ingatlanügyi hatóságot jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése,
  • az illetékes állami adóhatóságot – amennyiben a kötelezettség teljesítése határidőre nem történt meg – a követelés végrehajtása

iránt.

A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jog és a feljegyzett tény törlése iránt. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 84. § (1)-(3))

A bírság kiszabásának nincs helye, ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek

  • a hatóság tudomására jutásától számítva egy év, vagy
  • a befejezésétől tíz év eltelt. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 83. § a)-b))

 

Bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek

Örökségvédelmi engedély nélkül, a(z örökségvédelmi) hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek:

  • a nyilvántartott műemléki érték értékleltárba felvett elemét érintő tevékenység, ha az a meglévő építmény

egészének vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdítására, áthelyezésére,

önálló rendeltetési egységei számának, alaprajzi elrendezésének vagy a rendeltetés módjának megváltoztatására,

egészének vagy több rendeltetési egységének megváltoztatását eredményező belső helyreállítására vagy átalakítására,

homlokzatának megváltoztatását eredményező teljes helyreállítására vagy átalakítására,

alaprajzi méretnövekménnyel járó bővítésére, hozzáépítésre,

akadálymentesítésére,

energetikai korszerűsítésére,

a külső nyílászárók megváltoztatását eredményező felújítására vagy cseréjére,

a homlokzati vagy belső fal belső utólagos hő- vagy talajnedvesség elleni szigetelésére,

a külső utólagos hő- vagy talajnedvesség elleni szigetelésre, vagy

az épületgépészeti és elektromos rendszer korszerűsítésére irányul,

  • a védett műemléki érték felületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás, beépített berendezési tárgy

fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata,

konzerválása, restaurálása,

  • a védett műemléki érték telkén lévő védett parkban, a védett történeti kertben

a régészeti módszerekkel történő kutatás,

a meglévő kertépítészeti alkotóelemek megváltoztatását eredményező helyreállítás vagy átalakítás, új építmények elhelyezése,

a fás szárú növényzet eltávolítása, telepítése, áttelepítése,

  • védett temetőben és temetkezési emlékhelyen

a védetté nyilvánításról szóló döntésben meghatározott védett értékek és azokon elhelyezett felíratok, díszítmények megváltoztatása,

a megjelenést és látványt befolyásoló sírjelek, síremlékek, sírépítmények és egyéb építmények elhelyezése,

  • a műemlék homlokzatán vagy külső felületén

szellőző-, illetve klíma-berendezés, napkollektor, napelem,

elektronikus hírközlési felépítmény, különösen az antennatartó szerkezet és az antenna,

reklámtábla, felirat, üzletportál, áru- és pénzautomata,

előtető, védőtető, ernyőszerkezet,

külső homlokzati megvilágításra szolgáló fényforrás elhelyezése, felszerelése, létesítése és cseréje,

  • a műemlék telkén a műemlék megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló tevékenység

a műemlékhez csatlakozó járda, előlépcső, terasz, térburkolat, külső lépcső, valamint

új építmény építése, készítése, elhelyezése, továbbá

meglévő építmény átalakítása vagy bontása,

  • műemléki környezetben a műemlék megjelenését befolyásoló,

a műemlék felé eső vagy közterületről a műemlékkel együtt megjelenő építmény homlokzatának megváltoztatása, átalakítása,

új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése,

meglévő építmény bontása,

  • műemléki jelentőségű területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló

meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakítása, felújítása,

új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése,

meglévő építmény bontása.

 

Műemlék esetén a meghatározott tevékenységek vonatkozásában - kivéve, ha a tevékenység az építésügyi hatóság vagy más hatóság örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott engedélye alapján végezhető - a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges, ha a tervezett tevékenység a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemét érinti vagy roncsolja, illetve megjelenésének megváltoztatását eredményezi vagy érvényesülését befolyásolja. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 38. § (1); 39. §)

 

A végezni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentést vagy a hatóság engedélye iránti kérelmet a megbízó jogosult benyújtani. A bejelentést, a kérelmet papíralapon vagy elektronikus adathordozón lehet benyújtani a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 9. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon. A megbízó a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentésben kérheti, hogy a hatóság a tudomásulvétel tényének igazolását is foglalja írásba. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 47. §)

A bejelentés köteles tevékenység a bejelentést követő tizenötödik naptól végezhető, ha azt a hatóság nem tiltja meg. Ha a bejelentésben megjelölt tevékenységet a bejelentéstől számított két éven belül nem végzik el, a bejelentést meg kell ismételni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 55. § (2))

 

Építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételéhez kötött tevékenység esetén a bejelentést nem kell megtenni. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 38. § (2))

Az építési vagy bontási engedély iránti kérelemmel egy időben a műemléket érintően örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető. (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 11/B. § (1))

 

Ha a védett műemléki értéket érintő tervezett tevékenység jókarbantartásra irányul, a bejelentésre vagy örökségvédelmi engedélyre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A bejelentésre, illetve a tudomásulvételre, valamint az örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a tevékenységek esetén az értékleltár alapján egyértelműen eldönthető, hogy a tervezett tevékenység az értékleltárba felvett védett értéket

  • nem roncsolja vagy nem érinti, és
  • műemlék vagy műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet esetén annak megjelenését, érvényesülését nem befolyásolja.

A bejelentés, illetve a tudomásulvétel szabályai és az örökségvédelmi hatósági eljárás lefolytatása alóli mentesség a tevékenység végzésére jogosultat nem mentesíti a tervezett tevékenység elvégzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 58-60. §)

 

 

scrollUp