Műemléki építmények

létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2015-11-23

A műemlékek esetében a fenn ismertet pont szerint használatbavételi engedélyezési eljárás kerül lefolytatásra. A műemlékekre vonatkozó használatbavételi engedélyezési eljárást a kiemelt építésügyi hatóság folytatja le ugyanúgy, mint az építési engedélyezési eljárást.


A használatbavételi engedélyezési eljárás szabályai a következők:

Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha

  • műemlék, vagy
  • annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.


Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.


A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.

A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz.


Új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni. A meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.


Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.


A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

  • papír alapon vezetett építési napló esetében
    • az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,
    • kitöltött statisztikai lapot,
  • a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.


A kérelemhez mellékelni lehet

  • az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,
  • az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.


A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

  • az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,
  • a tapasztalt eltérések
    • építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,
    • műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e,
  • az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
  • az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint
  • az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,
  • a felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építési naplóban rendelkezésre áll-e,
  • a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet – az építési naplóban igazoltan – visszaadta-e az építtetőnek.


A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és

  • az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek,
  • az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel,
  • az előírt dokumentumok az építési naplóban rendelkezésre állnak, vagy az előírt feltételek fennállnak.

Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel – a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint – kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.


Ha a használatbavételi engedély megkéréséhez az építési munkaterület visszaadása – az építési naplóban igazoltan – nem történt meg, az építésügyi hatóság hatvan napos határidő megjelölésével ennek pótlására hívja fel az építtetőt. Az építésügyi hatóság – ha az építtető a felhívásnak nem tesz eleget – a használatbavételt a hatvanadik nap leteltét követő öt napon belül engedélyezi. Ha az építtető a felhívásra az építési naplóban határidőn belül pótolja, az építésügyi hatóság a használatbavételt a pótlást követő öt napon belül engedélyezi.

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza.


Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést, ha

  • a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül,
  • a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül

hozza meg.


A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a jogerős használatbavételi engedély papír alapon történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.

 

scrollUp