NAV nyilvántartás

létrehozva: 2015-11-21 / módosítva: 2016-05-05

A NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és átadására az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

 

A NAV többféle nyilvántartást is vezet, azonban ezekből számunkra a legérdekesebb a „Köztartozások nyilvántartása”, melyből egyszerűen lekérdezhetőek a

  • a köztartozásmentes adózók és
  • a köztartozással érintett adózók is.

 

A NAV lehetővé teszi továbbá, hogy nyilvántartásaiból le lehessen kérdezni pl.:

  • az Áfa alanynak minősülő adózókat, továbbá
  • az adóalanyokat

 

A NAV nyilvántartásából megismerhetjük a kiemelt adózókat is. Kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszer-végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem álló

  1. részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók,
  2. azon adózók - a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével -, amelyek

ba) az adóévet megelőző második évben, vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket, és

bb) adóteljesítményük értéke a 2 400 000 000 forintot elérte.

 

Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősül az adózó

  1. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alkalmazásában - kivéve az Art. 52. § (11) bekezdését -, ha adóteljesítményének értéke a 770 000 000 forintot elérte;
  2. az Art. 52. § (11) bekezdése alkalmazásában, ha adóteljesítményének értéke a 163 000 000 forintot elérte, és az adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti általános forgalmi adó bevallásra volt kötelezett.

 

Adóteljesítmény-elemek:

  1. az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szereplő értékesítést terhelő adó (2004. május 1-jétől a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;
  2. az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) és osztalékadó azzal, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31-éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;
  3. az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó

ca) járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket,

cb) jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, regisztrációs adó, energiaadó fizetési kötelezettség;

  1. az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan

da) a magánszemélyek jövedelemadó bevallásában a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,

db) a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők személyi jövedelemadó-bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,

dc) minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és

dd) az igényelt költségvetési támogatás - ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést - abszolút értéken számolva;

  1. a 2011. szeptember 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó népegészségügyi termékadó fizetési kötelezettség.

Az adóteljesítmény számítása az adóévet megelőző év október 15-én nyilvántartott adatok alapján történik.

 

Az igazságügyi tárca Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának nyilvános adatbázisa ingyenes céginformációként működteti az e-Cégjegyzéket. Az ingyenes céginformációról szóló 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében az ingyenes céginformáció tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel. Az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerből hatályos és közhiteles kiadmányok lekérésére van lehetőség.

 

A NAV meghatározott időszakonként és esetekben ellenőrzi „a kisadózó vállalkozások számára előírt bevételi nyilvántartás” meglétét és vezetését.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 12. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

A törvény meghatározza a bevételi nyilvántartás minimális tartalmi követelményeit is; ezek közé tartozik a sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege és a bevétel megszerzésének időpontja.

A bevételi nyilvántartást a tételes adó alanya elsősorban számlával vagy nyugtával köteles alátámasztani, de előfordulhat, hogy olyan bevételt szerez (például kamatot vagy állami támogatást), amelyről számlának vagy nyugtának nem minősülő számviteli bizonylat kiállítására kerül sor.

A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni.

 

scrollUp