Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások

Dr. Kapuváry Magdolna
létrehozva: 2017-11-22 / módosítva: 2017-11-22

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény tíz éve lépett hatályba, 2006. márciusában. A gyakorlat bebizonyította, hogy szükség volt erre a szabályozásra, beváltotta a hozzá fűzött elvárásokat. Azóta többszöri módosításon esett át, amelyek során hatályának köre kibővült és mára szerves részévé vált az építésügyi szabályozásnak is.

 

Eredeti célja az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek és egyes hatósági engedélyezési eljárások (amelyek költségvetési támogatások felhasználásával valósulnak meg) gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendjének kialakítása, az eljárásokban rejlő kockázatok kiküszöbölése, valamint az építésügyi engedélyezési eljárások felgyorsítása, és a hatóság hatékonyságának növelése volt.

 

Ma már hatálya alá tartozik ezek részbeni megvalósulása is, továbbá

  • a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
  •  részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,
  • legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító,
  • környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő,
  • kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy
  • nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,
  • nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárások is.

 

A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok (sajátos építésügyi eljárások) rendelkezéseit az ebben a törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

A törvényben kapott felhatalmazás alapján Kormány rendelet állapítja meg

  • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét
  • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését
  • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét, a koordináció részletes eljárási szabályait
  • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízott kijelölését
  • a kiemelt jelentőségű ügyben az e törvényben foglalt határidőknél rövidebb határidőket (az általános ügyintézési határidő a kiemelt ügyekben 42 nap)
  • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek körét és szabályait (a legutóbbi 2015. évi törvény-módosítás ezeket a szabályokat tartalmazta).

 

A fenti ismertetés figyelembevételével a menüpont lenyitása után az oldalon találja a felhasználó a törvény kibocsátása óta megjelent hatályos kormányrendeletek listáját a kibocsátás éve szerinti csoportosításban. A konkrét jogszabályi szöveget a www.njt.hu oldalon a kormányrendelet évének és számának beírásával, valamint a „KORM rendelet” típus kiválasztásával lehet megismerni.

 

scrollUp