Nyilvántartások

Magyar Mária
létrehozva: 2015-11-21 / módosítva: 2016-07-18

Miért érdemes vagy kell nyilvántartást működtetni?

A munkavégzésünk során – bármilyen területen látunk is el feladatokat – rengeteg adattal dolgozunk, adatot veszünk igénybe, vagy munkánk eredményeképpen adatot állítunk elő. Ezek az adatok – ha jó formában „tároljuk, gyűjtjük” őket – alkalmasak lesznek az „újrafelhasználásra”, statisztikák készítéséhez, következtetések levonásához, stratégiák, koncepciók kidolgozásához, prognózisok készítéséhez, ellenőrzések lefolytatásához, tapasztalatok szerzéséhez és különböző feladatok megoldásához.

Ehhez nyújt segítséget a nyilvántartási forma, mely nem más, mint a rendelkezésre álló adatok, javak számbavétele, rendszerezése – lehetőleg elektronikus adatbázisokba rendezve - különböző szempontok szerint. Mindeközben igen fontos a célhoz kötöttség, vagyis az, hogy ezeket az „adatjavakat” ne öncélúan gyűjtsük, hanem meghatározott felhasználási cél érdekében és csak a feltétlenül szükséges mértékben.

A nyilvántartás feladata az adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és jogosultaknak adatok szolgáltatása. Az adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége.

A nyilvántartás kezelhet:

  • személyes adatot: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
  • különleges adatot:
    1. a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
    2. az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
  • közérdekű adatot: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;
  • közérdekből nyilvános adatot: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

Személyes adat akkor kezelhető, ha

  • ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
  • azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).

 

Különleges adat akkor kezelhető, ha

  • az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,
  • az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy
  • törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

 

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

Az építésügy területén a szakmai kamarák vezetik az építészeti-műszaki tervezői, településtervezői, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, energetikai tanúsítói, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező természetes és jogi személyek egységes elektronikus névjegyzéki hatósági nyilvántartását.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartását az alábbi személyesadat-tartalommal:

  • építőipari kivitelező vállalkozó neve, címe, valamint jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője vagy képviseletére jogosult természetes személy neve, lakóhelye,
  • egyéni vállalkozó neve, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma.

A szakmai kamara, továbbá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a meghatározott értesítés vagy kormányrendeletben meghatározott nemfizetési jelzés alapján meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat, mely a kamarák nyilvántartásának közérdekből nyilvános részét képezik.

 

scrollUp