Összevont telepítési eljárás

létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2015-12-01

Egy nagyberuházás megvalósításához számtalan „ügyintézési” lépésre van szükség a településrendezési eszközök módosításától, a telekalakításon keresztül számtalan más hatósági döntés szükséges, amíg az építési engedélykérelmet be lehet nyújtani. Ezek az eljárások – ha egyenként külön-külön folytatják le őket – sok-sok hónapot és évet vehetnek igénybe, hisz minden egyes államigazgatási döntés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.


Az összevont telepítési eljárás ezeknek az eljárási aktusoknak az összevonását célozta meg két lépésben. Törvénnyel a különféle hatósági eljárásokat beintegrálta egy speciális szakhatósági rendszerbe, így a döntések száma az egész folyamatban kettőre csökkent, ahol csak a végső döntés ellen van önálló jogorvoslatnak helye. Ezen eljárás lefolytatása kivételes szervező-, koordinációs készséget, magas színvonalú szakmai ismeretet és példaértékű együttműködést igényel a hatóságoktól, de ennek eredményeképpen az építési beruházások megvalósítása időben rendkívül lerövidíthető és az egész eljárás kiszámíthatóbbá válik.


Az építtető - a sajátos építményfajták kivételével – akkor kérelmezheti az összevont telepítési eljárás lefolytatását, ha az építési beruházás megvalósításához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:

  1. a településrendezési eszköz készítésének, módosításának egyeztetési eljárása,
  2. a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,
  3. a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti
  • környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy
  • egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
  1. a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,
  2. az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár, az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása,
  3. telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,

g) a régészet vonatkozásában

  • a régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy
  • a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás,
  1. az építési engedélyezési eljárás,
  2. az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.

Ha az építtető a c)-g) vagy i) pontj szerinti jogerős hatósági engedélyek bármelyikét már külön eljárásban megszerezte, az az összevont telepítési eljárásban - az engedély hatálya alatt – is felhasználható.


Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll:

  1. az a)-g) pontok szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és
  2. a c pont cb) alpontja, h) és i) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ)

áll. Az összevont telepítési eljárást építésügyi hatósági szolgáltatás előzi meg.

A telepítési hatásvizsgálati szakaszban az építésügyi hatóság döntése

  • a kérelem elutasítása esetén határozat,
  • a kérelem teljesítése esetén önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzés formájában kiadott telepítési engedély, mely csak az integrált építési engedély megadásáról szóló határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható.


Ha az építési beruházás megvalósításához a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv módosítása is szükséges, az erről szóló településrendezési szerződés megkötését követően indítható az összevont telepítési eljárás. Ebben az esetben a telepítési hatásvizsgálati szakasz és annak döntése kiváltja a településrendezési jóváhagyási eljárás külön jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési szakaszát. Az összevont telepítési eljárás a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz készítésével vagy módosításával párhuzamosan is kezdeményezhető.


Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárásnak a THSZ és az IÉSZ szakaszára is vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak a THSZ megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani.


Az eljáró építésügyi hatóságnak az összevont telepítési eljárásban az elvi építési keretengedélyezési és az integrált építési engedélyezési eljárás lefolytatására az építési engedélyezési és összevont engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, a telekalakítási eljárás lefolytatására a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendelet telekalakításra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ha az összevont telepítési eljárás keretében az környezet- és természetvédelmi szakkérdések vizsgálatára is sor kerül, megfelelően alkalmazandók a környezeti hatásvizsgálatról szóló Khvr.-ben meghatározott eljárási cselekményekre vonatkozó rendelkezések is.


Építésügyi hatósági szolgáltatás

Az építtető az építési beruházás helyétől, jellegétől függően a hatósági szolgáltatás keretében az eljáró építésügyi hatóságtól

  1. tájékoztatást kérhet

aa) az erdő igénybevételének feltételeiről, a benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,

ab) a beruházással érintett telekre vonatkozóan a termőföld minőségéről, a más célú hasznosítás engedélyezéséhez benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,

ac) előzetes régészeti dokumentáció és a földmunkákat bemutató tervek benyújtásával a beruházással érintett telek régészeti érintettségéről és a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról,

ad) arról, hogy van-e a tevékenységnek jelentős hatása a környezetre, ettől függően milyen további környezetvédelmi engedélyek lefolytatásra kerüljön sor és annak mi a tartalma,

 

  1. kérheti továbbá

ba) annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyre feltöltött dokumentumok tartalma, a kérelem és mellékletei, a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e a THSZ lefolytatásához,

bb) tájékoztatását arról, hogy az összevont telepítési eljárás lefolytatásához szükséges-e további melléklet becsatolása vagy szakhatósági közreműködés,

bc) tájékoztatását az összevont telepítési eljárás és a szakhatósági közreműködés illetékének, illetve igazgatási szolgáltatási díjának, valamint jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről,

bd) tájékoztatását a leendő ügyféli körről és a várható hatásterületről.


Az összevont telepítési eljárás megindulása

A kérelemnek - a kérelmezett eljárásoktól függően - tartalmaznia kell

  1. az összevont telepítési eljárásban lefolytatandó eljárások megnevezését,
  2. az építési beruházás jellegét és rövid ismertetését,
  3. a termőföld végleges más célú hasznosítása esetén

ca) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt,

cb) a más célú hasznosítás pontos célját,

cc) azon kormányrendelet számát, amely a kérelemben megjelölt telek végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy

cd) azon kormányhatározat számát, amely a kérelemben szereplő telket beruházási célterületté nyilvánította,

  1. erdőterület igénybevétele esetén, a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának pontos meghatározását és az indokoltságának alátámasztását,
  2. a kérelmezett telekalakítás célját,
  3. a THSZ-ben lefolytatandó eljárásokhoz benyújtandó mellékletek felsorolását.


Az építésügyi hatóság a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő munkanaptól számított öt napon belül az eljárás megindulásáról

  1. elektronikusan értesíti

aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot,

ab) nemzetközi eljárás esetén - a környezetvédelemért felelős miniszter útján - a hatásviselő felet,

  1. a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti

ba) az építtetőt és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosát,

bb) az ismert ügyfelet.

 

  1. Telepítési hatásvizsgálati szakasz


A kérelemhez - a THSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően - mellékelni kell

  • építészeti-műszaki dokumentációt,
  • meghatározott mellékletet,
  • a településrendezési szerződés másolatát, a településrendezési eszköz tervezetét,
  • ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll az egyes eljárásokban hozott jogerős döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.


Az építésügyi hatóság a THSZ-ben a szakhatóság állásfoglalásának beszerzése érdekében megkeresi az előírt szakhatóságot. A szakhatóság a dokumentáció hiányainak pótlására az eljárásában egy alkalommal bocsáthat ki hiánypótlási felhívást, a szakhatósági megkereséstől számított öt napon belül és legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölésével.


Az összevont telepítési eljáráshoz újtipusú – kétszintes – szakhatósági modell alakult ki.

Ha a településrendezési eszköz véleményezési eljárását is a THSZ-ben folytatják le, akkor a szakhatóságok állásfoglalásának a településrendezési eszköz elfogadásával kapcsolatos véleményt is tartalmaznia kell.

 

A telepítési engedélyben az építésügyi hatóság a helyszíni szemle és az eljárás során feltárt tények és nyilatkozatok, továbbá a szakhatóságok állásfoglalása alapján megállapítja a tervezett beruházás telepítési feltételeit és követelményeit, az építési engedély megadásának telepítési kereteit, a tervezett tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit, továbbá a településrendezési eszköz módosítása esetén a településrendezési eszközzel kapcsolatos megállapításait és jóváhagyásának szakmai feltételeit. Ezért a telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben

  • elvi építési keretengedély,
  • telekalakítási engedély,
  • termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye,
  • az erdő területi igénybevételének engedélye,
  • régészeti feltárási engedély,
  • környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély,
  • a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény.

 

Az építésügyi hatóság ügyintézési határideje a THSZ-ben

  • általában hatvan nap,
  • a környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén száz nap.

 

A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része tartalmazza különösen:

  • az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
  • a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,
  • a tervezett építési beruházással érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
  • az eljáró hatóság - kérelemtől függően - hozott döntését, az engedély feltételeit,
  • a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési feltételeire, a földvédelmi járulék megfizetésére vonatkozó előírásokat,
  • az erdő igénybevételének engedélyezésére, feltételeire, az erdővédelmi járulék megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,
  • az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit,
  • a szakhatóságok állásfoglalását és kikötéseit,
  • a településrendezési eszközzel kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - véleményt, a jóváhagyás szakmai feltételeit.

 

A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza:

a) a tájékoztatást arról, hogy

  • a telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni jogorvoslatban támadhatók,
  • a telepítési engedély a környezethasználat megkezdésére, építési tevékenység végzésére nem jogosít,
  • a régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető,
  • az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet, a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni,
  • a telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési naplóban történő rögzítéssel igazolni köteles,
  •  a telepítési engedély nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
  •  az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező dokumentációba mikor, hol és milyen módon tekinthet be,

b) a figyelmeztetést arra, hogy

  • a földvédelmi és az erdővédelmi járulékot az előírt határidőre be kell fizetni,
  • az előírt régészeti feltárást a kivitelezés megkezdéséig be kell fejezni.

 

A telepítési engedély egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt

  • az építtető kezdeményezte az engedély hatályának meghosszabbítását és a telepítési engedély hatályát az építésügyi hatóság ez idő alatt meghosszabbította, vagy
  • az IÉSZ lefolytatását a mellékletek benyújtásával kezdeményezték.

 

A telepítési engedély

a) környezethasználat megkezdésére,

b) építési tevékenység végzésére

önmagában még nem jogosít, és nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési beruházás megvalósításához, az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

Azonban a régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető. Az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni. A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - az építési naplóban történő rögzítéssel is - igazolni köteles.

 

A telepítési engedélyről szóló, iratazonosítóval ellátott végzést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

ad) az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Espooi egyezmény) szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő féllel,

b) tájékoztatásul

ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

bc) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott,

be) a Magyar Nemzeti Múzeummal, ha az engedély egyben régészeti feltárási engedély is.

 

  1. Integrált építési engedélyezési szakasz

 

Az IÉSZ megindítását a telepítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül külön kérelem nélkül lehet kezdeményezni az előírt mellékletek benyújtásával. Az IÉSZ megindításához - az IÉSZ-ben összevonható kérelmezett eljárástól függően - mellékelni kell

a) digitális formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel

  • az építészeti-műszaki dokumentációt,
  • az egyéb előírt dokumentációt,

b) a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását,

c) ha az IÉSZ megindításakor rendelkezésre áll, a más önálló eljárásban kiadott jogerős engedélyt, annak megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját.

Az IÉSZ eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság a mellékleteknek az ÉTDR-be való érkeztetését követő munkanaptól számított öt napon belül

a) elektronikusan értesíti

  • az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot,
  • ha az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az Espooi egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, az Espooi egyezmény szerinti értesítés küldése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztert,

b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti

  • az építtetőt és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosát
  • az ismert ügyfelet.

 

Az építésügyi hatóság az IÉSZ-ben megkeresi a szakhatóság állásfoglalásának beszerzése érdekében az előírt szakhatóságot.

 

Az integrált építési engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságokat - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, illetve amelyekről a telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak - akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.

 

Ha a THSZ kiváltotta

  • a telekalakítási engedélyezési eljárást, akkor az integrált építési engedély megadásának nem feltétele a telek rendezettsége, ekkor a telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről az építtetőnek a kivitelezés megkezdéséig kell gondoskodnia.
  • a településrendezési eszköz egyeztetési eljárását, akkor az integrált építési engedély iránti kérelem csak a településrendezési eszköz elfogadását és hatálybalépését követően bírálható el.

 

Az építésügyi hatóság ügyintézési határideje az IÉSZ-ben

a) általában harminc nap,

b) a környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén száz nap.

 

Az IÉSZ-ben hozott határozat rendelkező része - a döntés tárgyától függően - tartalmazza:

  • a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,
  • az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését,
  • az egységes környezethasználati engedély feltételeit,
  • tájékoztatást arról, hogy
  • a telepítési engedély megadásáról szóló végzés a határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható,
  • a telekalakítási engedély alapján a változást az ingatlan-nyilvántartáson az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt át kell vezetni, és annak megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - az építési naplóban történő rögzítéssel - igazolni köteles.

 

Az integrált építési engedélyről hozott, iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

  • az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
  • az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
  • azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
  • az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő féllel,

b) tájékoztatásul

  • azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
  • az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával.

 

Az építésügyi hatóság

  • a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR általános felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról, továbbá

jogerőre emelkedésére tekintet nélkül a Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatot a telepítési engedély tárgyában hozott végzéssel együtt, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amelyet olyan eljárásban hozott, ahol a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

 

scrollUp