Régészet

Újlaki Zsuzsánna
létrehozva: 2016-06-22 / módosítva: 2016-12-06

A régészeti örökség

  • a kulturális örökség eleme.
  • az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek

[Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlaneleme;

Régészeti korú tárgy: bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgy].

 

A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására

[Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak.

Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével vagy sem].

A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és a törvény erejénél fogva védelem alatt áll. A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.

 

A régészeti lelőhelyeket csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak.

[Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.

Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légi felvételezés, a föld és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.

Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.

Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető]

 

A régészeti lelőhelyek védelme

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

[Nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló régészeti lelőhely.

Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű, nyilvántartott régészeti lelőhely]

 

Védetté nyilvánítás

Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit miniszteri rendeletben nyilvánítják védetté. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni.

[Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír.

Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír.]

 

Ideiglenes védetté nyilvánítás

A nyilvántartott régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb egyéves időtartamra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenes védettség nem hosszabbítható meg. Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat az abban meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartam leteltével vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításával veszti hatályát. A védetté nyilvánítás elmaradása a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti.

 

A védettség megszüntetése

A védettséget meg kell szüntetni, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják. Ha a lelőhely nem semmisült meg, a védettségének megszüntetése a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti.

 

A régészeti feltárás

[Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés, beleértve a fémkereső műszer használatát), amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

Tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján előre tervezett régészeti feltárás

Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül.

Beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási tevékenység engedélyezését kérelmező vagy azt végző természetes vagy jogi személy, illetve gazdasági társaság vagy annak megbízottja vagy felhatalmazottja, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált]

Régészeti feltárás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt az örökségvédelmi hatóság adja ki.

 

Feltárási engedély nélkül végezhető tevékenység

  • a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés,
  • a régészeti megfigyelés,
  • a terepbejárás,
  • az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás, továbbá
  • a mentő feltárás.

 

Régészeti feltárás elvégzésére jogosult

  • a Magyar Nemzeti Múzeum,
  • a Budapesti Történeti Múzeum,
  • a megyei hatókörű városi múzeumok,
  • a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeumok,
  • a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények,
  • a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, valamint
  • a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv: 2016. december 31-ig a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, 2017. január 1-jétől a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.

 

Általános követelmények

A nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a réteg vagy rétegsor átvágása, a történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül. A lelőhely állapotváltozásával járó régészeti feltárás esetén előnyben kell részesíteni az eredeti rétegsort és történeti összefüggést tartalmazó lelőhelyrész megtartását.

 

A földmunkával járó beruházással el kell kerülni

  • a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet,
  • a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet és
  • az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket.

 

Régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet. Régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet

  • a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje,
  • a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy
  • a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó

megakadályozza.

 

A feltárási napló a régészeti feltárás alapdokumentuma, melynek első részében az időpontot, a feltárásban közreműködők létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni a feltárás módszerétől függően.

 

A feltárási dokumentáció tartalmazza

  • a feltárási naplót,
  • régészeti bontómunka esetén a bontási egységekre vonatkozó adatlapokat,
  • a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést,
  • az azonosított vagy feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fotódokumentációt, méretarányos alap- és metszetrajzot, Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben készült helyszínrajzot és térképet, valamint mindezek listáit,
  • bármilyen technikával rögzített adatot,
  • az elsődleges leletfeldolgozás külön jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentációját.

 

A régészeti feltárások költségeit főszabályként annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált. A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján a régészeti feltárás hatósági feltárási engedély alapján végezhető.

 

Régészeti feladatellátásnak minősülnek az alábbi régészeti szaktevékenységek:

  • feltárásvezetés, beleértve a feltárás dokumentálását,
  • régésztechnikusi feladatellátás,
  • elsődleges leletfeldolgozás,
  • geodéziai és térinformatikai feladatok.

Járulékos régészeti feladatellátásnak minősül a régészeti bontómunka.

 

Próbafeltárás

[Próbafeltárás: a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető források és a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása céljából végzett régészeti feltárás]

A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig kell elvégezni.

 

Célja

  • a terület régészeti érintettségének megállapítása,
  • régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,
  • a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása,
  • megelőző feltárás esetén a veszélyeztető forrásoknak, valamint a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása,
  • nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció munkarészeként a régészeti érintettség meghatározása.

 

Megelőző feltárás

[Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul, kivéve a nagyberuházást.

Régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó, régészeti szaktevékenységnek nem minősülő, régészeti tükörfelületet kialakító gépi és kézi földmunkák összessége, amely nem foglalja magában a beruházás megvalósítása érdekében végzett földmunkát]

 

A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez. A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi közútépítések előkészítése során a beruházó a régészeti érintettség felderítése érdekében a feltárásra jogosult intézménnyel előzetes régészeti dokumentációt köteles készíttetni a kerékpárút kivételével.

[Földmunka

A földfelszíntől számított 30 centimétert meghaladó, kézi vagy gépi erővel végzett beavatkozás, beleértve a tereprendezést, depó, feltöltés, töltés kialakítását.]

Nem nagyberuházás esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével a feltárásra jogosult intézményt bízhat meg.

 

Előzetes régészeti dokumentáció

  • valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum
  • az az örökségvédelmi hatástanulmány, amely tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására

Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján 2016. december 31-ig a Forster Központ, 2017. január 1-jétől a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. készíti el, melynek során próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része.

 

Feltárási projektterv

Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv, mely

  • meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat.
  • tartalmazza a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt.
  • a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.

A beruházó által elfogadott projekttervet az előzetes régészeti dokumentáció készítője megküldi a projekttervben szereplő, a régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek.

 

A megelőző feltárás keretében a védettségi fokozat figyelembevételével a hatóság

a) régészeti megfigyelést ír elő, ha

  • a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit,
  • a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos,
  • a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökség elemeinek jelentkezési szintjét,
  • a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, vagy
  • a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el,

b) próbafeltárást ír elő – jogszabályban meghatározott kivételekkel –, ha

  • előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint nem végeztek próbafeltárást,
  • földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg,
  • a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert,

c) teljes felületű feltárást ír elő, ha

  • a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása,
  • a beruházás történeti városmag területén valósul meg,

d) teljes felületű feltárást írhat elő, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja.

 

Megelőző feltárás esetén a teljes felületű feltárást legalább az engedélyezési vagy kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkával érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni

[Teljes felületű feltárás: nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti örökség elemeinek a földmunkával érintett terület teljes egészén történő feltárása].

A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó köteles gondoskodni. Ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.

[Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása].

Teljes felületű feltárás során régészeti megfigyelés nem végezhető.

 

Megelőző feltárást végezhet

a) a régészeti gyűjtőkörrel és a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum (a továbbiakban: területi múzeum), Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha a beruházással érintett terület nem lépi túl a területi múzeum gyűjtőterületét;

b) a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, ha

  • nincs területi múzeum a beruházással érintett területen,
  • a területi múzeum kapacitása nem teszi lehetővé az önálló feladatellátást,
  • a beruházással érintett terület túllépi a területi múzeum gyűjtőterületét.

 

A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl – beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.

 

Részletes szabályok

Az elsődleges leletfeldolgozást a feltárási dokumentáció benyújtásáig kell elvégezni. Az elsődleges leletfeldolgozás határideje a feltáró intézmény kérelmére, a Forster Központ jóváhagyásával legfeljebb egy évvel, különösen indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

A kivitelezés földmunkáit régészeti megfigyelés mellett, a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.

A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának.

 

Régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha

  • a beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése – legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal – megtörtént, a kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és EOV rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta,
  • megtörtént a fakitermelés, bozót-, nád-, cserjeirtás és a szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása,
  • építmény, építési, bontási vagy a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen,
  • a közművezetékek terepi kijelölése megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve – ha rendelkezésre áll – az EOV rendszerben készült állományt is) a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, vagy ha nincs közművezeték a területen, és annak védőtávolsága sem érinti a területet és a beruházó átadta a közműszolgáltató nyilatkozatát a feltárást végző intézménynek,
  • a lőszer- és a tűzszerészeti vizsgálat és mentesítés megtörtént, és a lőszermentesítés minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta,
  • az emberre és környezetre veszélyt jelentő anyagok felderítése megtörtént, annak minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta,
  • a megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok – ha lehetséges – a régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a feltárásra jogosult intézmény javaslata alapján – a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában – oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetlegesen nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb, valamint
  • a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltárást végző intézmény számára.

 

Ha a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen – különösen történeti településmag területén – történik, akkor a területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. Ilyen esetben a régészeti feltárási módszerek és technikák alkalmazása során figyelemmel kell lenni az építmények tartószerkezeti sajátosságaira.

 

Ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor – legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig – az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

 

Mentő feltárás

[Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás]

A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is gondoskodni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzéséről. Ha a helyszíni megőrzésre nincs lehetőség, mentő feltárást kell végezni. A feltárásra jogosult intézmény köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság hivatalból vagy a Forster Központ javaslatára ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.

 

Nagyberuházás

Feladatellátás

[Nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beruházás:

  • a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás,
  • a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás,
  • a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy
  • azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek]

Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra – beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését – a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

 

A nagyberuházáshoz kapcsolódóan létesített anyagnyerőhely vagy célkitermelő-hely vonatkozásában a nagyberuházás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha

  • a nyomvonalas létesítmény esetén a tervezett földmunkák által érintett terület szélessége nem éri el a 3,5 métert,
  • nem nyomvonalas létesítmény esetén a régészeti lelőhely földmunkával érintett területe nem éri el az 1000 m2-t,
  • az előzetes régészeti dokumentáció készítésére jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv rendelkezésére álló tervezési és régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a beruházás során végzett földmunka nem éri el a régészeti örökség jelentkezésének felső síkját, vagy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti a régészeti jelenségeket, vagy
  • az előzetes régészeti dokumentáció készítése során elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok eredményei vagy a beruházás jellege próbafeltárás végzését nem indokolják.

 

A nagyberuházás egészére egy feltárási projekttervet kell készíteni. Ha a nagyberuházás több megye területét érinti, akkor a régészeti feladatellátás területi szakaszait megyei bontásban kell meghatározni, ilyenkor a feltárási projektterv a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás területi szakaszaira külön is készíthető.

A feltárási projektterv készítése során az elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni, hogy ha a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg

  • marad, elfedést nem kell alkalmazni,
  • nem marad, alkalmazható elfedés.

A feltárási projekttervnek tartalmaznia kell a régészeti feltáráshoz kapcsolódó földmunka becsült mennyiségét.

 

Megelőző feltárás és elfedés

[Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét jogszabályban meghatározott módon biztosító műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi, teljes felületű feltárás lehetőségét nem csökkentik vagy akadályozzák]

A nagyberuházást megelőző feltárás elvégzésére csak a terület rendelkezésre állása esetén köthető szerződés. A nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált, feltárásra jogosult intézmény vagy a Forster Központ végezheti jogszabályban meghatározottak szerint.

Nagyberuházás megvalósítása esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek, melyet akkreditált intézménynek kell végezni a feltárás vezetőjének irányításával.

 

Ha a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára a teljes felületű feltárást nem teszi lehetővé, és a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag megvalósítható, a lelőhely elfedhető. A nyilvántartott régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. Ha a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag nem valósítható meg, akkor a régészeti megfigyelés keretében régészeti bontómunkát kell végezni.

 

Elfedésre olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely biztosítja a lelőhely tartós állapotmegóvását mind a kivitelezés során jelentkező, mind a kivitelezés megvalósulása után fellépő fizikai és kémiai hatásoktól. Elfedésre alkalmazható műszaki megoldás különösen a bolygatatlan régészeti rétegek és a kivitelezéssel érintett rétegek elválasztása

  • szigetelőréteggel,
  • teherelosztó szerkezettel vagy
  • teherelosztásra alkalmas anyagú, vastagságú és szilárdságú takaróréteggel.

Az elfedés során alkalmazandó megoldás kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az adott helyszín talajtani és egyéb környezeti viszonyaira, a beruházás kiviteli terveire, valamint a régészeti lelőhely jellegére. Elfedésnek csak az a megoldás minősül, amelynek célja az érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvása. Nem minősülnek elfedésnek az egyéb célok érdekében végzett – különösen a beruházás során megvalósítandó építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló – hasonló munkálatok.

Ha az építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló műszaki megoldás megfelel az elfedés követelményeinek, elfedésre szolgáló külön műszaki megoldást nem kell alkalmazni.

Az elfedés régészeti előkészítését végző régész köteles az elfedést megelőző termőréteg-letermelést is figyelemmel kísérni, és ha a régészeti leletek jelentkezésének az előzetes régészeti dokumentáció, illetve a próbafeltárások során meghatározott felső síkjánál magasabban kerül elő régészeti lelet vagy emlék, annak feltárását a régészeti megfigyelés keretén belül elvégezni.

 

Régészeti feladatellátás idő- és költséghatára

Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás időtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a Forster Központ ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat.

 

A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és a Forster Központ ennél hosszabb időtartamban állapodik meg.

 

Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama a feltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek vagy régészeti területi szakasznak régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 nap. A teljes felületű feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít bele.

 

A nagyberuházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege. A beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles a beruházás teljes bekerülési költségéről nyilatkozatot tenni.

A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció – beleértve a próbafeltárást –, a teljes felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége. Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei – nemzetgazdasági szempontból indokolt esetben – a központi költségvetésből fedezhetőek.

 

Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költsége tartalmazza a végleges leletbefogadás, nem tartalmazza a próbafeltáráshoz szükséges gépi földmunka, továbbá a munka- és balesetvédelmi szabályok betartásához szükséges műszaki feltételek biztosításának költségét.

 

A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az összeg tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl – beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.

A beruházó a megelőző feltárás elvégzésére az akkreditált intézménnyel írásbeli szerződést köt. Az akkreditált intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni.

A feltárásra jogosult intézmény a teljes felületű feltárás és az elfedés régészeti előkészítésének összköltségei 10 százalékának erejéig tartalékot képezhet az esetleges régészeti többletköltségekre. A tartalék a beruházó és a feltárást végző intézmény közötti megállapodás alapján használható fel.

 

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó különös előírások

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a régészeti feladatellátásra – beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését – a megelőző feltárásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

A közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum bevonásával gondoskodik a megelőző feltárás, a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelés, és az ehhez esetlegesen kapcsolódó – miniszteri döntés szerinti – régészeti feladatellátás elvégzéséről, amelynek érdekében megkeresi a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeumot. A régészeti feladatok elvégzésébe bevonható a gyűjtőterületén érintett területi múzeum, akkreditált, feltárásra jogosult intézmény, valamint akkreditált szervezet.

Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzendő próbafeltárás és az azt követő megelőző feltárás mielőbbi megkezdése érdekében a beruházónak az érintett beruházási szakaszon lévő földterületek birtokbavételét követően haladéktalanul meg kell tennie az átadáshoz szükséges intézkedéseket.

 A próbafeltárás és a teljes felületű feltárás időtartama a beruházó által a földmunkával érintett munkaterületnek (a régészeti feladatellátás azon található valamennyi területi szakaszának) régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított 30-30 nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.

A feltárási engedélyben meghatározott teljes felületű feltárás elvégzését követően a feltárással érintett régészeti területi szakaszon régészeti feltárásra már nem kerül sor.

 

A beruházás kivitelezésekor történő régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. Ha elháríthatatlan külső okból (így különösen belvíz, árvíz, egyéb természeti katasztrófa esetén) a régészeti megfigyelés nem végezhető, vagy ha a régészeti megfigyelés során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem menthető, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a minisztert.

A kivitelezést az értesítést követő 9. napon folytatni kell, kivéve, ha ezt megelőzően a miniszter a feltételek fennállása miatt elrendelte a feltárást és erről a beruházót értesítette. A miniszter által elrendelt feltárást a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell elvégezni.

 

Nyilvántartás

2016. december 31-ig a Forster Központ vezeti

  • a régészeti lelőhelyek,
  • a régészeti feltárási engedélyek és a feltárási dokumentációk,
  • a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek

központi, közhiteles nyilvántartását. 

 

 

 

scrollUp