Régészeti eljárások

létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2015-12-01

A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében a régészet tekintetében ellátja:

  • az örökségvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat;
  • az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat [ennek keretében a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról[
  • a tudományos feladatok elvégzésében történő közreműködést


A hatóság a hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről és eljárási szabályokról tájékoztatást adni. Ha az előzetes tájékoztatás alapjául szolgáló körülmények és jogszabályok lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a hatóság a tájékoztatáshoz kötve van. A hatóság a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek esetén a tevékenység elvégzéséhez hatósági nyilatkozatban is hozzájárulhat.

A hatóság örökségvédelmi szolgáltatás keretében segíti a tulajdonosokat a nyilvántartott régészeti lelőhely fenntartására, különösen annak előkészítésére, kutatására, restaurálására fordítható pályázati lehetőségek feltérképezése kérdésében. A hatóságot az előzetes tájékoztatása azokban a kérdésekben, amelyekről tájékoztatást adott, mindaddig köti, amíg a vonatkozó jogszabályi rendelkezés vagy a nyilatkozat iránti kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.


Régészeti feltárás feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki.

Feltárási engedély nélkül – bejelentés alapján - végezhető tevékenység

  • a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés,
  • a régészeti megfigyelés,
  • a terepbejárás,
  • az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás, továbbá
  • a mentő feltárás.


Fémkereső műszer nyilvántartott régészeti lelőhelyen történő használata régészeti feltárási tevékenységnek minősül, ezért a fémkereső műszer használata - a hivatás gyakorlásához jogszabályban meghatározott módon szükséges használat kivételével - hatósági engedély alapján végezhető tevékenység. A hivatás gyakorlásához szükséges használatot be kell jelenteni. Ha a fémkereső műszerrel végzett bármilyen tevékenység során régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, be kell jelenteni a hatóságnak. A hatóság megtilthatja a fémkereső műszer használatát.


Összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás folytatható le az előzetes tájékoztatáson túl a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes meghatározása érdekében.

Egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás folytatható le egymással összefüggő, de eltérő tárgyú örökségvédelmi tevékenységek esetében.

Az ügyintézési határidő a hiánypótlási felhívás és a hatósági bizonyítvány kiadása esetén tizenöt nap.


Szakhatósági állásfoglalás, szakkérdés vizsgálata

A régészeti lelőhelyet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság vizsgálja:

a) a nyilvántartott régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedését az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhely jellegét, ezen belül:

  • történeti jelentőségét,
  • védettségi fokozatát,
  • tájban való elhelyezkedését, tájképi megjelenését,
  • állapotát, bolygatottságának mértékét,
  • régészeti jelenségek jellegét, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek meglétét,
  • a nyilvántartott régészeti lelőhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sűrűségét, fedettségét, intenzitását, rétegzettségét,
  • kutatottságát, feltártságát,

c) a tervezett beavatkozás jellegét és mértékét, ezek hatását a régészeti örökség elemeire, különösen:

  • nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védősávját is,
  • sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás,
  • pinceszinti vagy földfelszín alatti beépítés,
  • elfedés

esetében,

d) a régészeti lelőhely elkerülése lehetőségét.


A telekalakítási ügyben szakkérdést vizsgáló hatóság a telekalakítás engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne, és az veszélyezteti a régészeti emlék védelmét. A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik, kivéve ha a hatóság a szakkérdés vizsgálata során másként rendelkezik.


A védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság a meghatározott szempontokon túl tekintetbe veszi, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás céljával, ezen belül biztosítható-e – a fenntartható használat elvét is figyelembe véve – a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága.


A régészeti védőövezetet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság a meghatározott szempontokon túl tekintetbe veszi a tervezett beavatkozás hatását a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre – összhangban a védetté nyilvánítás céljával –, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely

  • tájképi megjelenését,
  • megközelíthetőségét,
  • fenntartható használatát, hosszú távú megőrzésének lehetőségét,
  • esetleges bemutathatóságát, vagy
  • rövid- és hosszú távú kutathatóságát.


A hatóság szakhatósági állásfoglalása során vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata alapján eltérően is rendelkezhet, ha a földmunkával járó beruházás

  • örökségvédelmi vagy természetvédelmi célból, vagy
  • belterületen

valósul meg.


A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság

  • a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyt visszavonja,
  • örökségvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezik

Örökségvédelmi bírsággal kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)

  • az engedélyhez kötött tevékenységet a védetté nyilvánított vagy védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi,
  • a védetté nyilvánított vagy védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint
  • a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti,
  • régészeti feltárást feltárási jogosultság nélkül végez.

Bírsággal sújtható az is, aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

A bírságot a hatóság szabja ki. A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell:

  • a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelentőségét és egyediségét,
  • az okozott kár nagyságát.

A bírság kiszabásának nincs helye,

  • ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a hatóság tudomására jutásától számítva egy év, vagy
  • ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétől tíz év eltelt.
  • az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, a méltatlan használat megszüntetését,
  • nyilvántartott régészeti lelőhelyek károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani.


A hatóság a kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, vagyonkezelőt, használót vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti.

Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a hatóság örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és

  • a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti:

A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg. A hatóság által elvégeztetett munka költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A jogerős határozatával a kötelezettséget megállapító, az állam nevében eljáró hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog bejegyzése, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt. A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság a törlési engedéllyel 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. Abban az esetben, ha a hatósági kötelezés tényét olyan ingatlanra kell feljegyezni, amelyre jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban még nem került feljegyzésre, az eljáró hatóság egyidejűleg köteles az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkereséséről gondoskodni. A hatósági kötelezés ténye csak a jogi jelleg feljegyzését követően jegyezhető fel.

  • kezdeményezheti ingatlan esetében az állami tulajdonba vételt (vásárlással vagy szükség szerint kisajátítással);
  • kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését.


A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján döntését fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság nagyberuházás esetén az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítja.

A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt munkálatokat és a mentő feltárást.


Nyilvántartás

A régészeti nyilvántartás a védettség fennállására vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás a kulturális örökség elemeinek azonosításához szükséges adatokat és tényeket tartalmazza. A régészeti lelőhely nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.


A nyilvántartott régészeti lelőhely, a védett régészeti lelőhellyé, régészeti védőövezetté nyilvánítás tényét, mint jogi jelleget az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell jegyezni. A jogi jelleg feljegyzése iránt az ezt megállapító jogerős határozatával a Hivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. A feljegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.

Ha a védettség feltétele már nem áll fenn, a Hivatal jogerős határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.


Ellenőrzés

A régészeti feltárás ellenőrzése keretében a hatóság vizsgálja, hogy a régészeti feladatellátást a követelményeknek és előírásoknak megfelelően végzik-e, valamint a feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket.

A régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást felfüggeszti, és megvizsgálja, hogy fennállnak-e az egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai. Szakszerűtlen feltárási tevékenység esetén, vagy ha az egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai fennállnak, a hatóság a feltárást leállítja, továbbá engedélyköteles tevékenység esetén a feltárási engedélyt visszavonja.


A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken a hatóságnak öt évenként legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzést kell lefolytatnia a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum és a gyűjtőterületén érintett területi múzeum bevonásával.

A helyszíni ellenőrzés során az adatokat rögzítő jegyzőkönyvben és fotódokumentációval rögzíteni kell a védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát. A jegyzőkönyvet és a fotódokumentációt meg kell küldeni a Nyilvántartási Irodának és a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak. A helyszíni szemlét követően szükség esetén a hatóság haladéktalanul kezdeményezi a régészeti védelem megszüntetését.



A járási hivatalok és illetékességi területük az örökségvédelmi feladatok tekintetében

 

A

B

C

Sorszám

Megye

Járási hivatal székhelye

Járási hivatal illetékességi területe örökségvédelmi hatáskörében

1.

Baranya

Pécs

a megye

2.

Bács-Kiskun

Kecskemét

a megye

3.

Békés

Békéscsaba

a megye

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolc

a megye

5.

Csongrád

Szeged

a megye

6.

Fejér

Székesfehérvár

a megye

7.

Győr-Moson-Sopron

Győr

a megye

8.

Hajdú-Bihar

Debrecen

a megye

9.

Heves

Eger

a megye

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

Szolnok

a megye

11.

Komárom-Esztergom

Tatabánya

a megye

12.

Nógrád

Salgótarján

a megye

13.

Pest

Érd

a megye

14.

Somogy

Kaposvár

a megye

15.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Nyíregyháza

a megye

16.

Tolna

Szekszárd

a megye

17.

Vas

Szombathely

a megye

18.

Veszprém

Veszprém

a megye

19.

Zala

Zalaegerszeg

a megye

20.

Budapest

I. kerület

I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület

21.

V. kerület

IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület

 

 

 

scrollUp