Szabálytalan építési tevékenység

Dr. Hegedűs Annamária
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2017-01-02

A szabálytalan tevékenység fogalma

 

komplex módon a 2012-es építésügyi reform során került az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel megállapításra, hogy lefedje az építés során előforduló összes olyan tevékenységet, amelyet az építésügy szereplői az építési tevékenység végzése során végeznek, illetve lefedje az összes olyan vétséget, hibát, melyet ennek során elkövetnek.

 

Eszerint a szabálytalan tevékenység három fő csoportra osztható:

  • jogszerűtlenül,
  • jogosulatlanul vagy
  • szakszerűtlenül

megkezdett és végzett tevékenység.

 

Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet

  • engedély vagy tudomásul vétel nélkül,
  • az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően,
  • az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik –,
  • a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére
  • az új egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
    • bejelentés nélkül, vagy
    • bejelentéssel, de a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladva,
  • ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló hiányában

végzik.

 

Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének gyakorlati tapasztalatai alapján vannak olyan ésszerű kivételek a fenti szabályok alól, amelyek nem minősülnek jogszerűtlen építési tevékenységnek

  • az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint
  • ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.

 

Jogosulatlan a településtervezési tevékenység, az építészeti-műszaki tervezői és építészeti-műszaki szakértői tevékenység, az építészeti-műszaki ellenőri tevékenység és a jogi személyiség által végzett szakmagyakorlási tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha

  • az építési folyamat törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy
  • a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal, vagy
  • kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság felfüggesztésének időtartama alatt folytat kivitelezési tevékenységet.

 

Szakszerűtlen a településtervezési tevékenység, az építészeti-műszaki tervezői és építészeti-műszaki szakértői tevékenység, az építészeti-műszaki ellenőri tevékenység és a jogi személyiség által végzett szakmagyakorlási tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha

  • azt a helyi építési szabályzat (kivéve az új egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységnél),
  • az új egyszerű bejelentésnél, ha a rá vonatkozó külön szabályoktól eltérően és
  • az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy
  • a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

 

Az új egyszerű bejelentés hatálya alá eső építmények körében részben eltérő a szakszerűtlen építési tevékenység fogalma, mert az egyszerű bejelentésnél lényegesen csökkentett tartalmú anyagi jogi szabályokat kell betartani, mint az építési engedélyhez kötött többi építménynél. Ugyanis az egyszerű bejelentésnél nem kell betartani a helyi építési szabályzat összes rendelkezését, csak az:

  • övezet, építési övezet területi lehatárolását;
  • övezetre, építési övezetre vonatkozóan
    • a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
    • a megengedett legnagyobb beépítettséget,
    • a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát és a megengedett vagy kizárt rendeltetését,
    • a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot,
    • a szabályozási vonalat,
    • a beépítési módot, az építési helyet és
    • a minimális zöldfelület mértékét;
  • országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot.

kell betartani.

scrollUp