Szabványokra való hivatkozás az építésügyi ágazatban

Dr. Szakács György
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2016-06-29

Számos építésügyi jogszabályban találunk szabványokra való hivatkozást, amelyek – jogszabályról lévén szó – kötelezőek. Ezek közül az egyik legfontosabbat emeljük ki, amely az OTÉK-ban[1] található. A szabványokra való hivatkozás szélesebb körű értelmezésével és magyarázatával A szabványokra való hivatkozás módjai és esetei főcímben foglalkozunk.

A szabványokra való hivatkozás az OTÉK IV. Fejezetében (Építmények létesítési előírásai), az 50. § (3)–(5) bekezdéseiben található:

„(3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

b) a tűzbiztonság,

c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,

d) a biztonságos használat és akadálymentesség,

e) a zaj és rezgés elleni védelem,

f) az energiatakarékosság és hővédelem,

g) az élet- és vagyonvédelem, valamint

h) a természeti erőforrások fenntartható használata

alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.

(3a) Az alapvető követelmények kielégítését a vonatkozó magyar nemzeti szabvány alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni. Építményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy – a tervezési programban meghatározott típusú – megújuló energiaforrás berendezésének beépítési vagy csatlakozási lehetősége az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül biztosított legyen.

(4) Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad.

(5) Az építményt és annak részét, szerkezetét, beépített berendezését és vezetékrendszerét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok karbantartás, korszerűsítés, esetleges csere céljából – a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül – hozzáférhetők legyenek, valamint azok a magyar nemzeti szabványok által megkövetelt biztonsággal

a) feleljenek meg a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt – a rendeltetési céljuknak megfelelő biztonsággal – az állékonyság és a mechanikai szilárdság, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek,

b) nyújtsanak védelmet a várható hatások okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használata során, és

c) feleljenek meg és álljanak ellen a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak.”

Ebben a jogszabályban megfigyelhetjük azt, hogy a hivatkozások egyrészről általános hivatkozások, mert nem sorolnak fel konkrét szabványokat, hanem szövegesen körülírják a hivatkozott szakterületeket (az építményekre vonatkozó alapvető követelmények). Ezeknek szakterületeknek a részletesebb kifejtése és értelmezése megtalálható az OTÉK IV. fejezetében, az 51. §-tól kezdődően. Ha végignézzük ezeket, akkor megállapítható, hogy az ilyen módon körülírt szabványhivatkozások gyakorlatilag felölelik szinte az összes építésüggyel kapcsolatos szabványt!

A hivatkozások másrészről vizsgálva pedig példaként való hivatkozásnak minősülnek, mert azt mondják ki, hogy vagy az adott szakterületekre vonatkozó magyar nemzeti szabványok szerint kell eljárni, vagy azokkal legalább egyenértékű módon!

Az OTÉK-nak az előbbi szövegezése tekinthető a legfontosabb szabványhivatkozásnak, mert a legtágabban kell értelmezni:

  • nemcsak az épületekre, hanem mindenfajta építményre (mérnöki műtárgyra) és azok részeire is vonatkozik;
  • nemcsak a tervezésre, hanem a teljes megvalósításra (létesítésre) vonatkozik, ezért a szabványokra való hivatkozások a kivitelezési tevékenységre is kiterjednek!

Más jogi hivatkozások általában ennél szűkebb kört szabályoznak (csak a tervezést, csak a magasépítést, csak a felügyeleti ellenőrzést stb.), de hasonló elvek alapján.

 

 


[1] az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

 

scrollUp