Szakhatóságok és társhatóságok

Dr. Bedő Katalin
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2016-07-13

A jogi szabályozás gyakran él két-, vagy többféle hatósági tevékenység kombinálásával, amikor valamely tevékenység gyakorlását előzetes jogalkalmazói döntéshez, engedélyhez köti, egyúttal a közigazgatási szervek folyamatos ellenőrzése, felügyelete alá is helyezi e tevékenység gyakorlását. Ezt az úgynevezett „szakhatósági modellt” – mint a több engedélyező hatóság részvételével folyó összevont eljárás keretét - nem a Ket. és nem az Áe. vezette be, az Áe. 1981-es módosítása csupán az általános érvényű szabályozás szintjére emelte az építésügyi igazgatás körében már addig is jól bevált eljárási jogintézményt.

 

A városrendezésről és az építésügyről szóló 1937 évi VI. törvénycikk, valamint az életbeléptető és végrehajtó rendeletei (32/1937., 33/1937., és 34/1937. B.M. és 1.000/1937. Ip.M. sz. rendeletek) egyike sem tesz még említést szakhatóságról, viszont előírja szakképzettséggel rendelkező szakemberek részvételét az engedélyezésben. Bevezeti a „hites mérnök”, mint szakértő fogalmát, ha nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyintézője a hatóságnak.

 

Az Áe. 1957. és 1966. V. 17-e között hatályos előírásaiban még nem nevesíti a szakhatóságokat. Úgy rendelkezik, hogy ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges vagy szakértő meghallgatását jogszabály rendeli, az eljáró államigazgatási szerv szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni. Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, szakértő kirendelése iránt más állami szervet vagy szakértőtestületet kell megkeresni.

 

Ugyanakkor az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (Ét.) 1965-1968. között - bár még nem nevesíti a szakhatóságot -, már úgy rendelkezett, hogy ha jogszabály az építésügyi hatósági engedély megadásával kapcsolatban valamely állami szerv előzetes meghallgatását vagy hozzájárulását előírja, a határozathozatal előtt gondoskodni kell az érdekelt szerv szakvéleményének beszerzéséről, és annak előírásait az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni. Az építésügyi hatóság határozatának a más szerv előírásai ellen irányuló fellebbezés ügyében a felettes építésügyi hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szakvéleményt adó szerv felügyeleti szervének állásfoglalása alapján határoz.

 

Nem véletlen, hogy a hazai jogban az építésügyi szabályozásban jelent meg először a szakhatósági modell. E szabályozás bevezetésének okául szolgált az, hogy általános panaszként merült fel az építkezések hatósági engedélyezési rendszerének bonyolultsága, az, hogy a szükséges engedélyek megszerzése hosszadalmas utánjárást igényel. Olyan esetekben ugyanis, amikor az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó (pl. egészségügyi, tűzrendészeti, műemléki, régészeti, természetvédelmi, útügyi, bányahatósági) követelményeket is érvényre kell juttatni, az ehhez szükséges különböző hatósági engedélyeket és hozzájárulásokat az illetékes hatóságoktól az engedélyt kérőnek külön-külön kellett beszereznie. A fennálló helyzeten kívánt gyökeresen változtatni a törvényamikor rögzítette az új eljárási elvet. Rendelkezéseivel összhangban a végrehajtási jogszabályok állapítják meg, hogy az érdekelt állami szervek szakvéleményének beszerzése - az engedélyt kérő helyett - az építésügyi hatóság, illetőleg a tervező feladata.

 

Ilyen tartalommal bírtak pl. az alábbi végrehajtási jogszabályok:

1. Az építési engedély megadásához szükséges szakvélemények beszerzésének és a „szakhatóságok” előírásai érvényre juttatásának módjáról szóló 3/1964. (VIII. 28.) ÉM számú rendelet és az építési engedélyezési eljárásról szóló l10/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelet, melyek az Ét. szerinti „más hatóságot” már szakhatóságként nevesítették, amikor kimondták, hogy az engedélyezési eljárásban a rendeletek mellékletében felsorolt szakhatóságok működnek közre. Megakadályozandó a szakhatóságok túlburjánzását az építésügyi engedélyezési eljárásban előírták azt is, hogy ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások, egyes testületek (pl.: természetvédelmi, tájvédelmi, műemléki, régészeti, vasúti tűztávlatba eső, vízjárásos területek, bányatelkek) vonatkozásában pedig a védettséget elrendelő vagy különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatok alapján elbírálható, illetőleg a szakhatóságok követelményei az előzetes (pl.: területfelhasználási engedélyezési) eljárásokban tisztázódtak, a szakhatóságok közreműködésének igénybevételét mellőzni kell.

 

Tehát csak az általános érvényű hatósági előírások és határozatok hiánya vagy elégtelensége esetén, vagy ha azoktól eltérés igénye merült fel, volt szükséges az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásának beszerzése. Típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében a szakhatóságok közreműködése csak a tervezett beépítéssel (az épület, építmény elhelyezésével) kapcsolatos állásfoglalás kialakítására terjedhetett ki.

 

A szakhatóságoknak a helyszínrajzra, illetőleg - beruházás esetében - az elrendezési (beépítési) tervre (a továbbiakban, együtt: helyszínrajz) és az építési munka műszaki terveire vonatkozó hozzájárulását a tervező volt köteles beszerezni. A szakhatóságok kötelesek voltak az eljárásban részt venni, illetőleg a tervező kérésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani, továbbá eseti előírásaikat írásban közölni és indokolni.

 

A szakhatóságok hozzájárulását az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt és

·általában megkeresés útján, vagy ha az - beruházás esetében - szükséges,

·az érdekelt szakhatóságok és az építtető bevonásával tartott helyszíni szemle során

kellett beszerezni.

Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, illetőleg helyszíni szemle tartása esetében a szemlén vagy legkésőbb a szemle időpontjától számított nyolc napon belül nem nyilatkozott, ezt a hozzájárulás megadásának kellett tekinteni.

Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kellett minden olyan eseti hatósági előírást - így az érdekelt szakhatóságok által hatáskörükben tett előírásokat is -, amelyet az építési munka végzése során az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül alkalmazni kellett. Az első fokú építésügyi hatóság az engedély kiadását megtagadhatta, ha az érdekelt szakhatóság a hozzájárulás megadását megtagadta.

 

2. Hasonlóan rendelkezett az építési engedélyezési eljárásról szóló 2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet és azt követően az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet is, de szabályozásuk az előzőeken túlmenően az alábbiakat is tartalmazza:

A határozatba foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a másodfokon eljáró építésügyi hatóság az érdekelt felettes szakhatóság állásfoglalása alapján határozott. Ezt a rendelkezést alkalmazni kellett akkor is, ha az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadását az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának hiánya miatt tagadta meg.

 

A rendelet hatálya alá nem tartozó építmények építésének (létesítésének) engedélyezésére irányuló eljárásban az építésügyi hatóság szakhatóságként működött közre; ennek során az engedélyező hatóság köteles volt az első fokú - ha az építmény több első fokú építésügyi hatóság illetékességi területét érinti, a másodfokú - építésügyi hatóság hozzájárulását - nyomvonal jellegű építmény esetében a területfelhasználási engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezései szerint - beszerezni és annak előírásait a határozatába foglalni.

 

Az építésügyi hatóság a rendelet hatálya alá nem tartozó építmény építésének (létesítésének) engedélyezése során csak azt vizsgálta, hogy az építmény építése (létesítése) megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) város- (község-) rendezési előírásának, a helyi város- (község-) rendezési terveknek és szabályoknak, továbbá a városkép és a levegőtisztaság-védelem követelményeinek.

 

Az első fokú építésügyi hatóság hozzájárulására volt szükség üzemi épületben az építési (létesítési) engedélyhez nem kötött olyan motor, munkagép, közlőmű, technológiai berendezés felállításához vagy olyan technológiai eljárás bevezetéséhez is, amely a környezetre víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a helyi viszonyoknak és az érintett terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladó káros hatást eredményezhet, illetőleg a szomszédos ingatlanok használatára vagy állékonyságára káros hatással járhat.

 

3. Az Áe. 1982. I. 1-e után hatályos, az 1981. évi I. törvénnyel módosított rendelkezései a fentebb említett építésügyi előírások nagy részét átvéve, a szakhatósági eljárásokra vonatkozó szabályozási elemeket általánossá tette.

Kifejtette, hogy a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységét az jellemzi, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyeket illetékességi területükön egyedül, önállóan intézik. Bonyolultabb ügyek eldöntése több szerv együttes eljárását igényli. Ilyen komplex ügyek elbírálására a jogszabályok kijelölik az eljáró államigazgatási szervet, az ügy „gazdáját” és ennek döntését a többi szerv (szakhatóság) hozzájárulásától teszik függővé.

 

Az államigazgatási ügyek között előfordulnak olyan bonyolult ügyek is (mint pl. az építésügyi hatósági ügyek), amelyek eldöntéséhez az eljáró szerv ügyintézőjének szakértelme nem mindig elegendő. Ilyenkor külső szakértő vagy szakhatóság közreműködését veszi igénybe az eljáró szerv. A szakhatóság szintén közigazgatási szerv, azonban az ügy tárgyához képest csupán egy kérdésben foglal állást, az érdemi döntést nem ő hozza meg.

A „szakhatóság” elnevezés nem valamiféle sajátos hatóság-típust jelent, hanem a közigazgatási hatósági szervnek az adott ügyben betöltött szerepét jelöli meg. Ez a szerep azt jelenti, hogy a hatóságnak közre kell működnie egy másik hatóság által folytatott eljárásban, s állásfoglalását (döntését) ez utóbbi hatóságnak érvényesítenie kell az ügyben hozott határozatában. Vagyis: a közigazgatási szervek az egyik ügyben hatóságként járnak el, míg egy másik ügyben szakhatóságként működhetnek közre. A fentiekből következően alapvető különbség van a szakhatóság és a szakértő szerepe között. A szakhatóság – a hatáskörébe tartozó kérdésben – ügydöntő szerepet játszik, míg a szakértő véleménye bizonyítási eszköz, amelynek felhasználásáról az eljáró hatóság mérlegelés alapján dönt.” (Áe. indoklás, magyarázat)

 

Az ügyfél így csupán egyetlen közigazgatási hatósággal kerül eljárási kapcsolatba, s az hivatalból szerzi be a társhatóságok állásfoglalását. Az eljárás végeredményeként - ha a kérelem teljesíthető - csupán egyetlen határozatot hoznak, de az annyiféle engedélynek számít, mint ahány hatóság részt vett az eljárásban. Az a közigazgatási hatóság, amellyel az ügyfél kapcsolatba kerül, koordinátori szerepet tölt be az eljárásban, de egyébként mellérendeltségi viszonyban áll a szakhatóságokkal, s kötve van azok állásfoglalásához. Ekként a szakhatósági közreműködés nem érinti a szakosított engedélyező hatóságok hatáskörét, nem csorbítja önálló döntési jogukat, ugyanakkor a szakhatósági modell nagymértékben csökkenti az ügyfél eljárási terheit.

 

A szakhatóság hatáskörét is jogszabály állapítja meg, hozzájárulását az eljáró szerv nem mellőzheti. Amennyiben nem kéri ki, vagy figyelmen kívül hagyja, hatáskörelvonást követ el. A szakhatóság az eljáró szerv megkeresésére kapcsolódik az eljárásba. Hatáskörét hivatalból nem gyakorolhatja. Hatásköre nem terjed ki az ügy egészére, azt csak sajátos szakmai szempontból vizsgálja. A fő döntést az eljáró szerv hozza. A szakhatóság eljárása járulékos jellegű.

A szakhatóság a megkeresésnek 15 napon belül köteles eleget tenni, nyilatkozat-tételre kivételes esetben további 8 napon kérhet. Ha ezen határidőn belül nem nyilatkozik, hallgatása hozzájárulásnak minősül.

 

A szakhatóság háromféle döntést hozhat:

  • hozzájárulását feltétel nélkül adja meg,
  • hozzájárulását kikötésekkel adja meg,
  • a hozzájárulást megtagadja.

Mindhárom döntés másként befolyásolja az érdemi döntés tartalmát. A szakhatóság közreműködése az államigazgatási szervek belső eljárása keretében bonyolódik. A szakhatságnak az ügyféllel nincs közvetlen kapcsolata. Álláspontja figyelmen kívül hagyását szolgálati úton kifogásolhatja. A szakhatóság az eljáró államigazgatási szerv oldalán áll az eljárásban.

 

Az ügyben érdemi döntésre jogosult közigazgatási szerv a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, nem bírálhatja felül, attól nem térhet el. Ha a szakhatóság a hozzájárulást csak meghatározott feltételekkel adja meg, akkor az érdemi határozat rendelkező részében ezeket a feltételeket, kikötéseket elő kell írni. Ha a szakhatóság a hozzájárulást megtagadja, akkor az ügyfél kérelmét el kell utasítani, a hivatalból indított eljárást meg kell szüntetni. A szakhatóság a hozzájárulását csak az ügyben eljáró közigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja, vagy vonhatja vissza, a határozat meghozatalát követően már nem.

 

A szakhatóság állásfoglalása csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg, önállóan nem. A külön fellebbezés csak akkor nyújtható be, ha a különös eljárási szabályok azt lehetővé teszik.

Az eljáró hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatósági megkeresés, az állásfoglalás megadásának jogszabályban meghatározott ideje nem számít bele.

 

Az eljáró hatóság határozatának tartalmaznia kell többek között az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a határozatot hozta. A határozatot meg kell küldeni vagy arról tájékoztatást kell adni a jogszabályban meghatározott szervnek (személynek), valamint az ügyben eljárt szakhatóságnak.

 

Ha az államigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes államigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes államigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság - a felettes szerve útján - a határozatnak részére történő megküldésétől [45. § (4) bek.] számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi.

 

4. Az Áe. és az Étv. szabályozása épült be az 1998. január 1-én hatályba lépő, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletbe, mely a korábbi – maradandónak tekinthető – szabályozási elemeket megtartva az alábbi kiegészítéseket tette:

·A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges – az előzetes tervezői egyeztetés alkalmával tisztázott tartalmú és kellékszámú mellékleteket.

·A szakhatóságok hozzájárulása a hatáskörükbe tartozó szakkérdésekre, illetve az általános érvényű jogszabályokban és a helyi építési szabályzatban, településrendezési tervekben nem érintett egyéb, a szakhatóság hatáskörét érintő kérdések vizsgálatára terjed ki. A szakhatóságok hozzájárulásának a szakterületükre vonatkozó jogszabályokon kell alapulniok.

·A szakhatóságok hozzájárulásuk megadása során a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látják el.

 

5. A 2005. november 1-én hatályba lépett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

A Ket. nem változtatta meg alapjaiban a szakhatósági modellt. Az ügyfél kizárólag a jogszabályban az adott ügyfajta intézésére – a saját hatáskörének gyakorlása mellett koordináló jogkörrel felruházott – hatósággal áll eljárási kapcsolatban, míg a többi közigazgatási szerv szakhatóságként vesz részt az eljárásban, s a koordináló szerv erre irányuló megkeresése alapján jár el. A szakhatósági modell alkalmazására az esetek túlnyomó részében hatósági engedélyezési eljárásban kerül sor, de előfordulhat szakhatósági részvétel hatósági kötelezési eljárásban is.

 

A szakhatósági modell bevezetésének egyértelműen az ügyfelek eljárási terheinek megkönnyítése és a hatósági eljárások időtartamának radikális rövidítése volt a célja. Ekként ugyanis az ügyfélnek nem kell pl. 6-8 hatóságtól külön-külön – esetenként egymást követő sorrendben – kérni a tevékenységéhez vagy tervezett létesítményéhez szükséges engedélyt, hanem az egy eljárás keretében lebonyolítható, méghozzá akként, hogy a szakhatóságok egyszerre, egymással párhuzamosan – bizonyos eljárási cselekmények tekintetében esetleg egymással összehangoltan – foglalkoznak az üggyel.

A jogalkotó tehát a szakhatósági modellel időt és fáradtságot kívánt megtakarítani az ügyfél számára, akként, hogy az ügyfél eljárási terheinek egy részét a koordináló szerve (a koncentrált ügyben érdemi döntésre feljogosított hatóságra) hárította át.

Formálisan ugyan az ügyben csupán egyetlen határozat születik, ám ez – mivel magában foglalja a szakhatóságok állásfoglalását is – valójában annyifajta hatósági engedélynek (kötelezésnek) számít, ahány hatóság az ügy elbírálásában részt vett. Az eljáró hatóság és szakhatóság viszonya a megosztott döntéshozatalban fejezhető ki. Az eljáró hatóság összefogja, szervezi és lebonyolítja az eljárást, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben, míg a szakhatóság egy-egy többlettudást igénylő részkérdésben alakítja ki a hatóságra kötelező álláspontját.

 

Változás az Áe. szabályaihoz képest, hogy nem kizárt, hogy az ügyfél már az eljárás megindítása előtt beszerezte valamelyik szakhatóság állásfoglalását. Ez akkor volt elfogadható, ha hat hónapnál nem régebbi, és a szakhatóság megállapította, hogy a most benyújtott és a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem tartalma azonos. Ilyen esetben tehát szintén meg kellett keresni a szakhatóságot e nyilatkozat megtétele érdekében. A fentiekből azonban nem vonható le olyan következtetés, mintha a szakhatóság és az ügyfél hermetikusan el lenne zárva egymástól. Az ügyfélnek és meghatalmazottjának lehetősége volt arra, hogy az eljárás megindítása előtt, az általuk beszerzett „az ügy tárgyára vonatkozó, hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást az eljáró hatóságnál előterjesszék és ha „az a hozzá, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem tartalmának azonosságát a szakhatóság megállapította” az eljáró hatóság elfogadja a szakhatósági állásfoglalást. Ilyen esetekben a lényeget tekintve, a szakhatóság valójában nem szakhatóságként, hanem (eljáró) hatóságként jár el. A fentiekből, továbbá a Ket.-nek abból a rendelkezéséből, amely szerint „a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg” arra lehet következtetni, hogy az ügyfelet ez a jog az eljárás megindításáig illette meg.  

 

További változás volt az, hogy az Áe. nem rendelkezik azokról az esetekről, amikor a szakhatóságok egymásnak ellentmondó feltételeket szabnak a szakhatósági engedélyben. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy az ügyfél csak a jogorvoslati fórumok igénybevételével élve juthat el az ellentmondások feloldásához. E helyzet megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében a Ket. két rendelkezést tartalmazott:

  • A megelőzést szolgálta az a szabály, hogy törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajtákban kötelezheti az eljáró hatóságot és a szakhatóságokat az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására.

Így kellett eljárni egyébként akkor is, ha jogszabály előírása alapján az engedélyezési feltételek előzetes megállapítása céljából előzetes (elvi) szakhatósági állásfoglalás kiadására került sor. A szakhatóság elvi állásfoglalására általában akkor van szükség, ha az alapul szolgáló ügyben is megelőzi a konkrét kérelem benyújtását egy előzetes (elvi) engedélyezési eljárás. Például ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni, elvi építési engedélyt kellett kérni. Az elvi engedély kiadására jogosult hatóság szakhatósági állásfoglalást kért a természetvédelmi, illetve műemlékvédelmi hatóságtól.

  • Ha a hatóság és a szakhatóság, vagy két vagy több szakhatóság egymással egészen vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapít meg vagy feltételt támaszt, a megkereső hatóságnak és az érintett szakhatóságoknak álláspontjukat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nyolc napon belül egyeztetniük kell.

 

Változás az is, hogy az eljáró hatóság határozatának tartalmaznia kellett többek között a rendelkező részben a szakhatóság megnevezését, hozzájárulását, a hozzájárulása megtagadását, az egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt, valamint az indoklási részben ezek indokolását a jogszabályi hivatkozásokkal. Ezzel egyértelművé válik, hogy melyik hatóság milyen indokokkal tett kikötéseket, és így az esetleges fellebbezési eljárás, illetve közigazgatási per során a vitatott kérdésben állásfoglalásra jogosult hatóság egyértelműen azonosítható, az indokok ismerete pedig a megalapozott döntéshozatalt segítheti elő. Erre azért is szükség van, mert a szakhatóság állásfoglalása ellen nincs helye külön fellebbezésnek, hanem az ügyfél az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben kifogásolhatja meg a szakhatóság döntését.

 

Változás volt még, hogy ha a szakhatósági eljárásban válik szükségessé az ügyfél hiánypótlásra való felhívása, erről, valamint a hiánypótlás elmulasztásáról a szakhatóság öt napon belül értesíti a megkereső hatóságot. A hiánypótlás elmulasztása miatt a megkereső hatóság szünteti meg az eljárást. Ez esetben a szakhatóság az eljáró hatóságot keresi meg öt napon belül, s ez utóbbi hatóság feladata az ügyfelet hiánypótlásra felhívni, valamint a hiánypótlás elmulasztása esetén az eljárás megszüntetni. Megtörténhet, hogy az ügyfél mellékelte ugyan a kérelméhez a jogszabályban előírt mellékleteket és közölte a szükséges adatokat – ezért az eljáró szerv nem hívta fel hiánypótlásra – ám a szakhatóság észlelte, hogy a kérelem olyan bizonyítékra (pl. szakvéleményre, hatósági döntésre vagy igazolásra) hivatkozik, amelynek másolatát az ügyfél nem csatolta a kérelemhez, holott annak ismerete a szakhatóság állásfoglalásának kialakítása szempontjából fontos lehet. Ilyenkor – az ügyintézés időtartamát szükségtelenül megnövelő, az eljáró szerv és a szakhatóság közötti levelezés elkerülése végett – a szakhatóság közvetlenül hívja fel az ügyfelet a hiánypótlásra, s erről csak azért értesíti a megkereső hatóságot, hogy az tudja: a szakhatóság állásfoglalását a hiánypótlási eljárás késlelteti. Megállapítható, hogy a szakhatóság és az ügyfél között eljárási jogviszonyt akkor célszerű létesíteni, ha a tényállás tisztázása érdekében ez indokolt.

 

Új elemként jelent meg a Ket.-ben, hogy a szakhatóság az általa kiadott állásfoglalásban a kérelem teljesítéséhez vagy hozzájárulását adja, vagy a hozzájárulását megtagadja, vagy egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel megállapítása mellett adja hozzájárulását. Ez utóbbi fordulat megértéséhez tudni kell, hogy a legtöbb ügyben a szakhatóság feladata „csupán” annak vizsgálata, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban és más kötelező előírásokban (pl. szabványokban) foglaltaknak. Ha megfelelnek, akkor hozzájárulását adja, ha pedig nem, akkor a hozzájárulást megtagadja. Egyes esetekben azonban a jogszabály felhatalmazza a szakhatóságot, hogy a fenti általános előírásoktól eltérő egyedi előírásokat vagy feltételeket állapítson meg. Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság kötve van a szakhatóság állásfoglalásához. Ha tehát a szakhatóság megtagadta hozzájárulását a kérelem teljesítéséhez, akkor a kérelmet el kell utasítania. A szakhatósági hozzájárulás megadása viszont nem jelenti azt, hogy a kérelmet teljesíteni kell, hiszen egyéb – a szakhatóság hatáskörén kívüli – okból is indokolt lehet a kérelem elutasítása.

 

Változás volt még az is, hogy ha a szakhatóság a számára megállapított ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik, akkor az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul. Ha pedig az ügy érdemében dönteni jogosult szerv figyelmen kívül hagyta a szakhatóság állásfoglalását, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

 

Újdonság, hogy az eljárás folyamatában is előfordulnak olyan esetek, amikor a szakhatóság és az ügyfél között eljárási jogviszony jön létre. Ezek egyike, hogy amennyiben helyszíni szemlére van szükség, azt – a lehetőséghez képest – az eljáró szerv és a szakhatóságok egyeztetett időpontban, egyszerre és ne külön-külön tartsák meg, főként olyankor, ha a helyszíni szemle megtartásához az ügyfélnek (vagy megbízottjának) a jelenléte nélkülözhetetlen. Előfordulhat azonban, hogy ez nem lehetséges: vagy azért, mert az egyeztetett időpont valamelyik szakhatóság munkatársa számára nem alkalmas, vagy azért, mert csupán egyetlen szakhatóság látja indokoltnak a helyszíni szemlét. Ilyenkor az érintett szakhatóság egyedül is megtarthatja a helyszíni szemlét: annak időpontjáról ő értesíti az érdekelteket, s a szükséghez képest kérdéseket is intézhet hozzájuk vagy adatokat kérhet tőlük. Ezáltal – bár csupán egyetlen eljárási cselekményre korlátozódó módon – eljárási jogviszony jön létre a szakhatóság és a szemle résztvevői között.

 

Nem szerepelt a jogalkotó céljai között az, hogy az ügyfél számára pénzt is takarítson meg olyan módon, hogy az ügyfél kevesebb illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizessen az összevont eljárásért, mint amennyiért a külön-külön eljárásokért fizetne. Az eljárási illetéket – amely a központi költségvetés bevételét képezi – kétféleképpen lehet megállapítani a szakhatóságok részvételével folyó eljárásokban: vagy egy összegben, amely magában foglalja a szakhatósági tevékenységért fizetendő illetéket is, vagy az összes résztvevő hatóságra nézve külön-külön (ha pl. valamelyik szakhatóság közreműködése költségigényesebb, mint a többi szakhatóságé). E két lehetséges módozat közül a jogalkotó szerv jogosult választani. Ugyanez a választási lehetőség nem áll fenn az igazgatási szolgáltatási díj esetében, mivel az az érintett hatóságok bevétele, tehát mértékének megállapítása is hatóságonként történik. Az illeték, illetőleg az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjára értelemszerűen irányadó volt az, hogy mindkét fizetési kötelezettséget az érdemi döntésre feljogosított szerv eljárásában kell teljesíteni, s e szerv utalja át azután az őket megillető igazgatási szolgáltatási díjat az érintett szakhatóságoknak. Abból eredően, hogy az ügyfél csak az érdemi döntésre jogosult közigazgatási szervvel áll eljárási kapcsolatban, indokolt esetben e szervtől kérheti költségmentesség engedélyezését. E kérelem teljesítése esetén a költségmentesség – az egyéb eljárási költségen túlmenően – az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli teljes vagy részleges mentességet jelent, méghozzá az eljárásban résztvevő valamennyi hatóság (szakhatóság is) közreműködésére kiterjedő hatállyal. Épp ezért a költségmentességet engedélyező, továbbá az engedélyezett költségmentességet módosító vagy visszavonó végzést meg kell küldeni annak a szakhatóságnak, amely a jogszabály alapján igazgatási szolgáltatási díjra jogosult. Nem kell megküldeni a végzést a többi szakhatóságnak, továbbá a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító végzést egyetlen szakhatóságnak sem. Amennyiben a szakhatóságok közreműködését igénylő eljárás az ügyfél kérelmére indult, az eljárás e jellege az eljárás egészére kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy a szakhatóságok az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóság megkeresése alapján indították meg saját eljárásukat. Ilyen esetben tehát az eljárási költségek viselése szempontjából, valamint az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj mértéke szempontjából a szakhatósági eljárás is kérelemre indultnak minősül. Amennyiben a különös eljárási szabály konkrét számlaszámot határoz meg, amelyre az igazgatási szolgáltatási díjat be kell fizetni, az átutalás is erre a számlára történik. A szakhatósághoz intézett megkeresésnek tartalmaznia kell azt a közlést, hogy az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díjat befizette, és annak átutalására sor kerül(t). A kifejtettek miatt a határozat meghozatalára jogosult hatóságnak folyamatosan naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie az érintett eljárásfajtákra vonatkozó illeték és igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, továbbá a bankszámlákról. Mivel a szakhatósági eljárás nem önálló, így ahhoz külön illeték sem társítható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény értelmében. Az illeték, mint ellenszolgáltatás az alapügyhöz tapad.

 

Új elemként jelent meg a Ket.-ben, hogy az eljárások során hozott döntés semmis, azt meg kell semmisíteni, ha a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg.

 

A Ket. lehetővé tette azt is, hogy a szakhatóság állásfoglalását - ha azt elektronikus úton kézbesítik - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba kell foglalni.

 

Végül kimondta a Ket. azt is, hogy

„A szakhatóságok az eljárási jogviszonyban nem ügyfelek, így nyilatkozatuk figyelmen kívül hagyása miatt jogorvoslattal nem élhetnek. A Ket. arra ad módot, hogy a szakhatóság állásfoglalásának mellőzése miatt felügyeleti eljárást kezdeményezzen. A szakhatóság állásfoglalása a jogorvoslatok szempontjából közbenső határozatnak minősül, ezért ellene az ügyfél önálló fellebbezéssel nem élhet. Az állásfoglalásban foglaltakat az ügyet lezáró, érdemi határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet megtámadni.” (dr. Szalai Éva: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai)

 

A Ket. hatályos szabályozása szerint

Törvény vagy kormányrendelet

  • az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.
  • meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegeli a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben. A szempontok alapján a hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha a hatóság maga dönt a szakkérdésben, ehhez szakértőt nem rendelhet ki, és az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. Ha mérlegelés esetén a hatóság úgy dönt, hogy megkeresi a szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalása kötelező a hatóságra nézve.
  • meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, illetve szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként.

Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.

Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.

 

Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság - a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel. A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

 

A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Ha a szakhatóság megállapítja

  • hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást.
  • illetékessége hiányát, a megkeresést a megérkezésétől számított nyolc napon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz - a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - átteszi.

 

Ha a hatóság és a szakhatóság vagy a szakhatóságok egymással - egészben vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a hatóság erre irányuló felhívásától számított nyolc napon belül egyeztetnek, és a szakhatóságok az egyeztetés eredményeként felülvizsgált állásfoglalásukat haladéktalanul közlik a hatósággal.

 

Főszabályként az ügyintézési határidőbe nem számít be a szakhatóság eljárásának időtartama. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg. Kivételesen indokolt esetben - amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. Amennyiben a szakhatóság eljárására irányadó határidő rövidebb, mint 15 nap, az legfeljebb csak a szakhatóság eljárására irányadó határidő mértékével hosszabbítható meg. A szakhatóságnak az ügyintézési határidő meghosszabbításáról szóló végzésében a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölnie.

 

Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, törvény eltérő rendelkezése hiányában a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást.

 

Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni.

A szakhatóságra általában a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

 

Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul - valamennyi szakhatóság tekintetében - hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette.

 

Ha a szakhatóságnak olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely

a) ideiglenes biztosítási intézkedést,

b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását,

c) az eljárás megszüntetését,

d) az eljárás felfüggesztését vagy

e) az eljárás akadályozása jogkövetkezményeinek alkalmazását

teszi szükségessé, erről haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot.

 

Ha a szakhatóság megállapítja, hogy változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett a megkeresés szerinti ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelemről - az előzetes szakhatósági hozzájárulás kivételével - korábban szakhatósági állásfoglalást adott ki, haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Nincs lehetőség a megkeresésnek a korábbi szakhatósági állásfoglalás megküldésével történő teljesítésére újrafelvételi eljárásban.

 

A szakhatóság szükség esetén hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, amiről a hatóságot haladéktalanul értesíti. Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely - ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye - az eljárást megszünteti.

 

A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás

  • a rendelkező részben tartalmazza a szakhatóság megnevezését és a szakhatóság ügyintézőjének nevét, továbbá a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását,
  • az indokolásban a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát
  • nem tartalmazza az eljárási költségek viseléséről szóló döntést.

 

Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a követelményekkel, a hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított nyolc napon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt.

 

A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel.

 

Jogorvoslat

Az elsőfokú döntést hozó hatóság - ha a fellebbezés érinti a szakhatóság állásfoglalását - megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak.

A másodfokú döntést hozó hatóság - ha a fellebbezés érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását - beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását.

 

A szakhatóság a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig módosíthatja állásfoglalását

  • ha megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, vagy
  • a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

 

A szakhatóság viseli a szakhatósági állásfoglalás módosításával okozott többletköltségeket, kivéve, ha a szakhatósági állásfoglalás módosítását jogszabályváltozás tette szükségessé.

 

A hatóság a szakhatósági állásfoglalás módosítása esetén módosítja döntését.

 

A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül egyeztet a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt.

 

A döntést meg kell semmisíteni, ha a határozatot a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,

 

Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság

  • a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket.
  • azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket.

 

A hatályos építésügyi szabályozás szerint

A Kormány azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, vagy kiemelt jelentőségű ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - szakhatóságként első fokon a meghatározott járási kormányhivatalt, másodfokon a megyei kormányhivatalt jelöli ki.

 

Az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés (ÉTDR) keretében folytatja le. A megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az általános építésügyi hatóság számára.

 

Az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során egységesen harminc nap, kivéve, ha az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály rövidebb határidőt állapít meg. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni

 

A használatbavételi engedélyezésben részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezéshez adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak.

 

A fellebbezést elbíráló hatóság a szakhatóság felügyeleti szervének kérelmére, ha az ügyben eljáró építésügyi hatóság a szakhatóság állásfoglalását figyelmen kívül hagyta, illetve az eljárását mellőzte a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

 

A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint.

 

A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén három napon belül helyszíni szemlét kell tartani, amelyen a résztvevő szakhatóság - amennyiben ennek információtechnológiai feltételei fennállnak - állásfoglalását az ÉTDR-be tölti fel. Ha a helyszíni szemlén az információtechnológiai feltételek nem állnak fenn, a szakhatósági állásfoglalást legkésőbb a helyszíni szemlét követő napon kell az ÉTDR-be feltölteni.

 

Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel, hozzáférést biztosít a szakhatóságnak az ott gyűjtött/tárolt dokumentumaihoz.

 

A szakhatóság állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó szakkérdés jogszabályban meghatározott követelményeit jogosult érvényre juttatni azzal, hogy az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelmény jogszabályi hivatkozását is.

 

Az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építtető által a kérelemhez csatolt vagy a szakhatóság által az elektronikus tárhelyre feltöltött, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság elfogadja, ha az előzetes szakhatósági állásfoglaláshoz tartozó záradékolt dokumentáció, valamint a hozzá benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos.

 

Előzetes szakhatósági állásfoglalás nélkül benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelem esetén a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az általános építésügyi hatóság

  • hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül,
  • hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül

az ÉTDR alkalmazásával, elektronikus úton keresi meg, biztosítva a szakhatóság számára a kérelem, az építészeti-műszaki dokumentáció és az 5. mellékletben meghatározott dokumentáció ÉTDR-ben történő megtekintésének, elérésének és véleményezésének lehetőségét.

 

A szakhatósági megkeresés tartalmazza

  • az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
  • az építtető nevét és az ismert elérhetőségét,
  • a kérelem tárgyát és a kérelmezett engedély típusát,
  • a kérelemmel érintett telek címét és helyrajzi számát,
  • az arról való tájékoztatást, hogy amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, valamint
  • az építésügyi hatóság által a szakhatósági állásfoglalás megadásához szükségesnek ítélt egyéb információkat.

 

A szakhatóság állásfoglalásának kialakítását és az általa vizsgált dokumentáció záradékolását a számára biztosított ÉTDR-ben végzi.

 

Módosított építési engedélyezési eljárás során, ha a kérelmezett módosítás érinti az első fokú általános építésügyi hatósági eljárásban részt vett szakhatóság szakkérdését, vagy ha a kérelmezett módosítással a szakhatósági közreműködés és bevonás feltételei megvalósulnak, az első fokú építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság ismételt megkeresésével beszerzett vagy a módosított építési engedély iránti kérelem mellékleteként rendelkezésre álló szakhatósági állásfoglalás alapján dönt.

 

A fellebbezési eljárásban, ha a fellebbezés az első fokú építésügyi hatóság határozatában foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, a másodfokú építésügyi hatóság a másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján dönt. Egyéb esetben a szakhatóságot megkeresni nem kell.

 

A szakhatóság az általános építésügyi hatósággal elektronikus úton az ÉTDR-ben tart kapcsolatot.

 

Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban közreműködő szakhatóságok regisztrációja az ÉTDR keretében történik, adataikat a közreműködő szakhatóság tartja karban.

 

A kérelemhez adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel mellékelni kell - ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre -, a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt.

 

A kérelemhez mellékelni lehet - ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll -, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,

 

Szakhatóságot akkor kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.

 

Az építésügyi hatóság a szakhatóságot nem keresi meg:

  • a jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során
  • használatbavétel tudomásulvétele során,
  • veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele során

 

Az építésügyi hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásában a szakhatósági állásfoglalásban a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésnek tartalmaznia kell a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. Ha a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a szakhatóság állapította meg, a végzésnek tartalmaznia kell a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében közreműködő hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.

 

Az általános építésügyi hatósági döntést közölni kell

  • ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel,
  • azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

 

Szakhatósági modell az összevont telepítési eljárásban

Az építésügyi hatóság a Telepítési Hatásvizsgálati Szakaszban (THSZ) a szakhatóság állásfoglalásának beszerzése érdekében megkeresi az előírt szakhatóságot. A szakhatóság a dokumentáció hiányainak pótlására az eljárásában egy alkalommal bocsáthat ki hiánypótlási felhívást, a szakhatósági megkereséstől számított öt napon belül és legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölésével.

 

Ha a településrendezési eszköz véleményezési eljárása is a THSZ-ben kerül lefolytatásra, akkor a szakhatóságok állásfoglalásának a településrendezési eszköz elfogadásával kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti tartalmú - véleményt is tartalmaznia kell.

 

Az összevont telepítési eljáráshoz új típusú – kétszintes – szakhatósági modell alakult ki.

 

A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része tartalmazza a szakhatóságok állásfoglalását és kikötéseit.

A telepítési engedélyről szóló, iratazonosítóval ellátott végzést közölni kell azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

 

Az Integrált Építési Engedélyezési Szakaszban (IÉSZ) az engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak a szakhatóságokat - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, illetve amelyekről a telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak - akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.

 

Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárása

Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad, melynek során

  • helyszíni szemlét tart,
  • vizsgálja az előírt követelmények teljesülését.

 

A másodfokú építésügyi hatóság a jogorvoslati eljárásban, amennyiben a jogorvoslati kérelem az első fokú hatóság határozatába foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, az eljárás megindulását követően öt napon belül megkeresi a másodfokon eljáró szakhatóságot az állásfoglalásának beszerzése érdekében.

 

Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez

 

I. A természet- és tájvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentumok

1. Épület építési, bontási és fennmaradási engedélyezési eljárása esetén

  • Természetvédelmi oltalom alatt álló ingatlanok esetén:
    • az érintett és a szomszédos telkek beépítési jellemzőinek bemutatása (tervrajzzal vagy vázrajzzal, fotókkal dokumentálva),
    • beépítésre szánt területen az utcakép, homlokzat, épületmagasság, telekbeépítés jellemzőinek összevetése az engedélyezendő építési tevékenységgel,
    • a telek tényleges beépítési mértéke a tervezett út- és térburkolatokkal, kerti építményekkel együtt a beépítés után (a természetes, termett talajjal borított ingatlanrész méretének feltüntetésével),
    • az építési tevékenység látványhatása a tájra, (adottságoktól függően) legfeljebb 4 km sugarú távolságig, 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt (jellemző adatokkal, fotókkal), amelyek befolyásolják, vagy hatást gyakorolhatnak az építményre,
    • a tájba illesztés megoldása látványterven ábrázolva,
    • az építési tevékenységgel érintett, valamint a szomszédos területre vonatkozó természetvédelmi oltalom megjelölése,
    • a területen előforduló természeti értékek, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó fajok, élőhelyek felsorolása,
    • a természeti állapot (felszíni borítottság, növényzet, vízviszonyok, domborzat) változásának módja és várható mértéke.
  • természetvédelmi oltalom alatt nem álló külterületi ingatlan esetében
    • az érintett és a szomszédos telkek beépítési jellemzőinek bemutatása (tervrajzzal vagy vázrajzzal, fotókkal dokumentálva),
    • beépítésre szánt területen az utcakép, homlokzat, épületmagasság, telekbeépítés jellemzőinek összevetése az engedélyezendő építési tevékenységgel,
    • a telek tényleges beépítési mértéke a tervezett út- és térburkolatokkal, kerti építményekkel együtt a beépítés után (a természetes, termett talajjal borított ingatlanrész méretének feltüntetésével),
    • az építési tevékenység látványhatása a tájra, (adottságoktól függően) legfeljebb 4 km sugarú távolságig, 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt (jellemző adatokkal, fotókkal), amelyek befolyásolják, vagy hatást gyakorolhatnak az építményre,
    • a tájba illesztés megoldása látványterven ábrázolva.

 

II. A környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

Ha zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, akkor az építészeti-műszaki dokumentációnak a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás tekintetében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia.

 

III. A közlekedési szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció az építési, fennmaradási engedélyezési eljárás esetén

1. Közúti közlekedési szakterületi szempontból:

  1. Közút területén, az alatt vagy felett építmény, belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény építése esetén a dokumentációban fel kell tüntetni

aa) az építési tevékenységgel érintett telekkel határos utak esetén, hogy az

  • országos közút (út megnevezése, száma, érintett szakaszának szelvényszáma, helyrajzi száma),
  • helyi közút (út megnevezése, a telek házszáma, helyrajzi száma),
  • közforgalom elől el nem zárt magánút (út megnevezése, a telek házszáma, helyrajzi száma, tulajdonos, kezelő megnevezése), vagy
  • közforgalom elől elzárt magánút (út megnevezése, száma, jele, helyrajzi száma, tulajdonos, kezelő megnevezése, az út elzárásának módja),

ab) közterületi rakodás (árufeltöltés) esetén a közterületi parkolás megoldását,

ac) a tervezett építményrendeltetés forgalomvonzó hatásaira vonatkozó becsléseket,

ad) a hirdetési vagy reklámcélú építmény elhelyezését,

ae) helyszínrajzi szinten a tervezett építmény járműforgalmi be- és kijáratainak közúthoz való csatlakozásának módját,

af) a tervezett építménnyel összefüggésben szükségessé váló, a közutat érintő és a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó tervezett építési tevékenységek felsorolását (járda építése, átépítése, buszmegálló áthelyezése, átalakítása, útcsatlakozás kiépítése, átalakítása, kapcsolódó útépítés stb.).

  1. Mellékelni kell a telek közúti csatlakozása kialakításának műszaki dokumentációját (műszaki leírás, helyszínrajzi és forgalomtechnikai kialakítás).
  2. A fenti esetekben a közútkezelő hozzájárulását is csatolni szükséges.

 

  1. Vasúti közlekedési szakterületi szempontból

Vasút területén, az alatt vagy felett építmény, belterületen a vasút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, külterületen a vasút pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren, állomások esetén 100 méteren belül építmény építése esetén a dokumentációban fel kell tüntetni a következőket:

a) az építési tevékenységgel érintett telekkel határos

  • vasúti pálya megnevezése, vonalszáma, az érintett vonalszakasz szelvényei,
  • a vasúti pálya működtetőjének megnevezése,

b) a tervezett építményrendeltetéséből származó a vasúti közlekedés lebonyolítását befolyásoló hatások elemzése,

c) helyszínrajzi elrendezés a vasúti pálya feltüntetésével,

d) a tervezett építménnyel összefüggésben szükségessé váló, a vasutat érintő és a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó tervezett építési tevékenységek felsorolása (vasúti pálya, peron, pályatartozékok, utaskényelmi berendezések stb.),

e) a tervezett létesítményt kiszolgáló, vasutat keresztező, vagy megközelítő utak, járdák, feltüntetése a helyszínrajzon, valamint a keresztezésekre biztosítási módjára vonatkozó közúti hatóság által kiadott döntés,

f) a vasúti pálya működtetőjének állásfoglalása.

 

IV. A műszaki biztonsági szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

1. Az építési engedélyezési eljárás esetén

  • Az építészeti-műszaki dokumentáció gépészeti tervfejezet, mely tartalmazza a telepíteni kívánt technológia rövid leírását, a telepíteni kívánt berendezések rövid leírását (műszaki adatok, fizikai jellemzők), a műszaki biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések rövid leírását és a tervező nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy nincs a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozó egyéb berendezés.
  • Villamos tervfejezet, mely tartalmazza a tervezett összes villamos berendezés teljesítményét és névleges villamos feszültségszintjét, a villamos berendezések tervezésénél figyelembe vett, vonatkozó jogszabályokat és szabványokat.

2. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén

  • Az építmény, létesítmény, villamos berendezés helyének meghatározása [cím, helyrajzi szám, egyéb azonosító (üzem, csarnok, stb.)].
  • A beépített összes villamos berendezés teljesítménye [kVA] és a névleges villamos feszültségszint [V].
  • A közcélú villamos hálózat és a villamos felhasználói berendezés csatlakozási pontja.
  • A villámvédelmi és érintésvédelmi dokumentáció másolata.
  • A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések alengedélyeinek száma.
  • Nyilatkozat az építtetőtől a nem megvalósított berendezésekről (más berendezések beépítéséről).

3. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó berendezések esetében, az 1. és 2. pontban meghatározottaktól eltérően a Rendeletben, a kérelemhez előírt tartalmú dokumentáció és nyilatkozat.

 

V. A bányafelügyelet szakhatósági állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

1. Építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, ha az építési terület felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel (alábányászott) érintett, a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat összefoglalása.

2. Az építési tevékenység során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag fajtáját és mennyiségét meghatározó összefoglaló jelentés.

 

VI. A tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

1. Az építési, a fennmaradási és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás esetén

A tűzvédelmi dokumentáció tartalma

a) Műszaki leírás, ami tartalmazza:

  • a kockázati osztályba sorolásra,
  • a technológia tűzvédelmére,
  • az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire,
  • a tűzszakaszolásra, a tűzterjedés gátlására, a tűztávolságra,
  • a hő és füst elleni védelem kialakítására,
  • a hasadó, hasadó-nyíló felületekre
  • a tűzoltósági beavatkozási feltételekre,
  • a kiürítésre, mentésre,
  • az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére,
  • a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítására,
  • a biztonsági jelzésekre

vonatkozó megoldásokat.

b) Rajzi munkarészek a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató

  • helyszínrajz,
  • alaprajz,
  • homlokzati rajz,
  • metszetrajz.

c) Melléklet:

Az oltóvízellátás biztosítására vonatkozó közműszolgáltatói nyilatkozat.

2. Az összevont építési engedélyezési eljárás elvi építési keretengedélyezési eljárása esetén

A tűzvédelmi dokumentáció tartalma

  • Írásos munkarész, mely tartalmazza az épület azon építészeti és tűzvédelmi tulajdonságait, amelyek a tűztávolság vonatkozó jogszabály szerinti megállapításához szükségesek.
  • Helyszínrajz, melyen feltüntetik az engedélyezéssel érintett építményt és a szomszédos építményeket, valamint a közöttük lévő távolságot.

 

 

 

Az építésügyi hatóságok engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

 1.

 Bevonás és közreműködés
feltétele

 Szakkérdés

 Hatósági eljárás

Első fokon eljáró hatóság

Másodfokon eljáró hatóság

 2.

 Ha az új épület, meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése termőföldön valósul meg

 A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi (erdő esetében),
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

talajvédelmi és erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

 3.

 Állatrakodó, állattartó és forgalmazó rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén.

 A nemzeti és közösségi jogi, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állat-egészségügyi szabályoknak és állatjóléti követelményeknek való megfelelés.

 a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatala

 élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 4.

 Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, laboratórium, országos, illetve nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatkert, vadaspark, kegyeleti állattemető hullaégetője, állati tetem-hulladékgyűjtő, gyűjtő- átrakó, kezelő és feldolgozó üzem, élelmiszer előállító és forgalmazó illetve tároló, takarmány előállító, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanya- nevelő rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén.

 A nemzeti és közösségi jogi élelmiszer-higiéniai követelményeknek, takarmányhigiéniai és más, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó követelményeknek, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állategészségügyi szabályoknak és az állatjóléti követelményeknek való megfelelés.

 a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

 5.

 - Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén.
- Az OTÉK szerint az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén.
- Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén.

 A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Az egészségvédelem biztosítása az OTÉK-ban meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás.

 a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás

 népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal

 népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

 6.

 A következő esetekben:
1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén,
2. AK mértékadó kockázati
osztályba tartozó
- lakó- és üdülőépület,
- nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,
- összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén,
3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek
- az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek
nettó alapterülete nagyobb, mint
50 m2,
- az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2,
4. A tömegtartózkodás céljára nem
szolgáló lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel rendelkező - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény, ami 50 főnél több személy tartózkodására szolgál és alapterülete a nettó 20 m2 -t meghaladja

 Az építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása.

 a) építési
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás

 a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

 a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

 7.

 Életvédelmi rendeltetésű
építmények, óvóhelyek esetén.

 Polgári védelmi követelmények érvényre juttatása és a katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében.

 a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) fennmaradási engedélyezési
eljárás

 az építmény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség

 megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság

 8.

 Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles és az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység külterületen, valamint belterület esetén természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén folyik, továbbá ha barlangot, egyedi táj értéket közvetlenül érint.

 Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység - ide nem értve az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetkört -, illetve az építményben folytatott tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési eljárás

 természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

 9.

 Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt.

 Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 területi vízvédelmi hatóság

 országos vízvédelmi hatóság

 10.

 Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt.

 Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a földtani közeg védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás

 környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

 11.

 Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, a hulladék kezelésével kapcsolatos építmény esetén.

 Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak.

 a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési eljárás

 környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

 12.

 Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a települési önkormányzat jegyzőjének, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjének vagy a főváros főjegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel.

 Annak elbírálása, hogy az építmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.

 a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

 13.

 Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának hatáskörébe nem tartozó légszennyező anyag kibocsátással üzemel.

 Annak elbírálása, hogy az építménybe tervezett tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

 a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

 14.

 A következő építmények építése, bővítése, átalakítása esetén, amennyiben a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor:
1. intenzív állattartó telep vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetén 10 számosállat alatt, egyéb állat esetén 50 számosállat alatt; nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén:
a) broilerek számára 100 számosállat alatt,
b) tojók számára 200 számosállat alatt,

 Annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási engedélyezési eljárás

 környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal

 Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

 

 c) sertéshízók számára 500 számosállat alatt,
d) sertéskocák számára 150 számosállat alatt,
e) egyébállatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállat alatt;
2. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
3. önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitás alatt;
4. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
5. gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
6. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
7. tejtermékgyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiség alatt;
8. keményítőgyártó üzem 100 t/nap késztermék előállítása alatt;
9. cukorgyár 5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitás alatt;
10. édességgyártó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
11. sörgyár 30 millió l/év kapacitás alatt;
12. malátagyártó üzem 25 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
13. egyéb élelmiszergyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
14. textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítése alatt;
15. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap kikészített bőr előállítása alatt:
16. papír- és kartongyártó üzem 20 t/nap késztermék gyártása alatt;
17. kőolajból kenőanyagot előállító üzem 15 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
18. vegyi anyagot (kivéve a peroxidokat) előállító üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
19. peroxidokat gyártó üzem 1000
t/év késztermék előállítása alatt;
20. műtrágyagyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;

 

 

 

 

 

 21. peszticidet és más növényvédő- és gyomirtószereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem
20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
22. lakk- és festékgyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
23. gyógyszerkészítmény-gyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
24. mosó- és tisztítószergyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
25. szénszálgyártó üzem 20 t/nap késztermék előállítása alatt;
26. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem 5 ezer t/év gumioldat alatt;
27. gumikeverék-gyártó vagy - feldolgozó üzem 20 ezer t/év gumi keverék előállítása vagy feldolgozása alatt;
28. üveg- és üvegszálgyártó üzem 20 t/nap olvasztó-kapacitás alatt;
29. kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem 75 t/nap gyártási kapacitás alatt, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t nem haladja meg;
30. ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap olvasztókapacitás alatt;
31. vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést 2,5 t/óra kapacitás alatt;
32. meleghengermű - 20 t/óra
nyersacél feldolgozás alatt -
üzemeltetésére szolgáló építmény;
33. kovácsoló üzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztás alatt vagy 20 MW hőteljesítmény- felvétel alatt;
34. nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem 2 t/nap kapacitás alatt;
35. vas- és acélöntöde 20 t/nap

 

 

 

 

 

 termelési kapacitás alatt;
36. bevonatolt termékeket gyártó üzem 2 t/óra nyersacélfeldolgozó-
kapacitás alatt;
37. fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem 20 ezer m2/év felület kezelése
alatt, vagy ahol az összes kezelőkád térfogata a 30 m3 alatt van;
38. közútigépjármű-gyártó (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) üzem 5000 db/év késztermék előállítása alatt;
39. közútigépjármű-javító telep 5-
20 db egy időben javítható gépjármű szám között;
40. bevásárlóközpont a parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterület alatt vagy 300 parkolóhely alatt;
41. mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)
a) település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 szálláshely alatt vagy 0,5 ha területfoglalás alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 500 szálláshely alatt vagy 3 ha terület felhasználása alatt;
42. kemping megvalósítását szolgáló építmény védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó hely alatt;
43. autóbusz-pályaudvar vagy - garázs önálló kialakításnál 20 (induló és érkező) gépkocsiállás alatt;
44. önállóan létesített felszíni vagy
felszín alatti gépjárműtároló
a) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén 300 parkolóhely alatt;
b) védett természeti területen,

 

 

 

 

 

 Natura 2000 területen és barlang védőövezetén 100 parkolóhely alatt;
kivéve a lakás rendeltetésszerű használatához előírt számú személygépkocsi elhelyezését biztosító gépjárműtárolót;
45. szén, lignit önálló felszíni tárolását szolgáló építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és nem vízbázis védőövezetén 100 000 t össztároló-kapacitás alatt, kivéve a közvetlenül háztartás vagy intézmény ellátását szolgáló építményt;
46. vegyitermék tárolását szolgáló építmény
a) nem védett természeti területen 300-30 000 m3 össztároló-
kapacitás között;
b) a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek tárolását szolgáló építmény esetén 300 m3 alatt;
47. nem veszélyeshulladék-lerakó építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén napi 10 t hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t teljes befogadó-kapacitás alatt;
48. nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel, biológiai kezeléssel ártalmatlanító- építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt;
49. nem veszélyeshulladék- hasznosító építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt;

 

 

 

 

 

 50. fémhulladék-gyűjtő, - feldolgozó és -újrahasznosító telep (beleértve az autóroncs telepeket) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 t/nap kapacitás alatt;
51. veszélyeshulladék-tároló vagy -hasznosító építmény nem önálló telepként (listán nem szereplő, más tevékenység részeként) 2 ezer t/év kapacitás alatt;
52. stadion, sportcsarnok
a) vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképesség alatt;
b) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10000 fő befogadóképesség alatt;
53. szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri építmények
a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5000 fő egyidejű befogadó-képesség alatt, vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 db parkolóhely alatt;
54. golfpálya nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang védőövezetén 18-nál kevesebb
lyukú pálya esetén;
55. szabadtéri építmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerő alatt vagy 10 MW egyidejű kapacitás alatt, legalább 300 kW motorteljesítménytől;
56. más célra használt területen ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása)
a) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha alatt;

 

 

 

 

 

 b) nem természeti területen, nem vízbázis védőövezetén, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 0,5-3 ha között;
57. egyéb, a Khvr. 3. számú mellékletében foglalt táblázat 1-
127. pontjában meghatározott tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgáló építmény vagy építményegyüttes
a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalás alatt, vagy 50 parkolóhely alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 3 ha területfoglalás alatt, vagy 300 parkolóhely alatt.

 

 

 

 

 15.

 Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- az építmény, illetve a tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel vagy
- arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor.

 Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 területi vízügyi hatóság

 Országos Vízügyi Hatóság

 16.

 Ha az építési tevékenység
a) felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja,
c) során több mint 500 m3 ásványi nyersanyag mennyiséget termelnek ki

 Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.

 a) építési,
b) összevont,
c) használatbavételi,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás

 bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

 17.

 Az államhatártól számított
- 100 méteren belül épülő
építmény,
- 10 kilométeren belül épülő lőtér
építménye esetén.

 A határrend fenntartásához, a határrend sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 megyei, fővárosi rendőrkapitányság

 Országos Rendőr-főkapitányság

 18.

 1. Ha az építési tevékenység
1.1. hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést,
1.2. éghető vagy veszélyes folyadék tartályt,
1.3. ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket,
1.4. legalább 50 kW beépített
összteljesítményű és 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint.
2. Felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítése, átalakítása, áthelyezése vagy bontása esetén, amennyiben a létesítéséhez, átalakításához, áthelyezéséhez vagy a bontásához építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési vagy bontási tevékenység szükséges.

 A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények.

 a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési eljárás

 műszaki biztonsági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

 Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

 19.

 A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer

 A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 20.

 távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter- leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén.

 Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

 

 

 honvédelemért felelős miniszter

 21.

 A közút és közforgalom elől el nem

 Annak elbírálása, hogy az építmény

 a) építési,

 1. Országos közút esetén

 

 22.

 zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán

 vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú

 b) összevont,
c) az engedély hatályának

 1.1. gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén:

 23.

 a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint

 igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési

 meghosszabbítási,
d) használatbavételi,

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 24.

 kijelölt főútvonal esetén 100 méteren

 terveinek végrehajtására, a

 e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 1.2. egyéb országos közút esetén:

 25.

 belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó- ipari, vagy egyéb szolgáltatási célú

 közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben

 

 közlekedési hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 26.

 építmény építése, bővítése esetén, ha

 foglaltak szerint vagy további

 

 2. Helyi közút esetén

 

 27.

 - az építményhez kapcsolódó közúti

 feltételek mellett.

 

 2.1. a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

 28.

 forgalom út, vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom

 

 

 közlekedési hatósági hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 29.

 elöl elzárt parkoló építését teszi szükségessé,

 

 

 2.3. a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak
esetén:

 30.

 - az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket

 

 

 Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatósági hatáskörben eljáró V. kerületi hivatala

 közlekedési hatósági hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala

 31.

 sérelmesnek tartja.

 

 

 2.4. a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

 32.

 

 

 

 közlekedési hatósági hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 33.

 Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

 Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 34.

 A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén.

 A tervezett építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 35.

 A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen
- új épület építése,
- a meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése, bontása esetén.

 Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési, bontási tevékenység a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 a) építési,
b) bontási,
c) összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala

 örökségvédelmi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

 36.

 Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén.

 A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Honvédelmi Minisztérium Hatósági
Hivatal vezetője

 honvédelemért felelős miniszter

 37.

 A gyógykezelés céljára szolgáló építmény, illetve önálló rendeltetési egység esetén.

 A biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosszakmai és ápolásszakmai feltételek meglétének vizsgálatával, valamint az épület egyéb, önálló rendeltetési egységei higiénés, közegészségügyi járványügyi biztonsága megteremtésével kapcsolatos szakkérdések.

 a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal

 népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

 38.

 A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő műemléki jelentőségű területen vagy világörökségi területen új épület építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése, átalakítása vagy bontása esetén.

 Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési tevékenység a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 a) építési,
b) bontási,
c) 
összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési eljárás

 fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala

 örökségvédelmi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

 

Kiemelt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

 1.

 Bevonás és közreműködés feltétele

 Szakkérdés

 Hatósági eljárás

 Első fokon eljáró hatóság

 Másodfokon eljáró hatóság

 2.

 A következő esetekben:
1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén,
2. AK mértékadó kockázati osztályba tartozó
- lakó- és üdülőépület,
- nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,
- összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén,
3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek
- az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2,
- az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2.
4. A tömegtartózkodás céljára nem szolgáló lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel rendelkező - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény, ami 50 főnél több személy tartózkodására szolgál és alapterülete a nettó 20 m2-t
meghaladja.

 Az építmény kialakítására vonatkozó
tűzvédelmi előírások betartatása.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás

 a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

 a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

 3.

 Életvédelmi rendeltetésű építmények, óvóhelyek esetén.

 Polgári védelmi követelmények érvényre juttatása és a katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében.

 a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) fennmaradási
engedélyezési eljárás

 az építmény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség

 megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság

 4.

 Ha az építési tevékenység, illetve az
építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt.

 Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 területi vízvédelmi hatóság

 országos vízvédelmi hatóság

 5.

 Ha az építési tevékenység, illetve az
építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- az építmény, illetve a tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel vagy
- arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor.

 Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 területi vízügyi hatóság

 Országos Vízügyi Hatóság

 6.

 Az államhatártól számított
- 100 méteren belül épülő építmény,
- 10 kilométeren belül épülő lőtér építménye esetén.

 A határrend fenntartásához, a határrend sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 megyei, fővárosi
rendőrkapitányság

 Országos Rendőr-főkapitányság

 7.

 A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért

 A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Légügyi Hivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 8.

 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén.

 Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

 

 

 
 
honvédelemért felelős
miniszter

 

 A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50

 Annak elbírálása, hogy az építmény, vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,

 Országos közút esetén:
a gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei tekintetében:

 9.

 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha
- az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom elöl elzárt parkoló építését teszi szükségessé,
- az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

 biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett.

 d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 10.

 Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

 Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 11.

 A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén.

 A tervezett építmény nem
korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 12.

 Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén.

 A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e.

 a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás

 Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal vezetője

 honvédelemért felelős miniszter

 

 

Az összevont telepítési eljárásban közreműködő szakhatóságok

 

1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban

 

 A

 B

 1.

 Milyen eljárás esetén

 Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok

 2.

 elvi építési keretengedélyezési eljárás

 6. melléklet II. táblázat

 3.

 telekalakítási engedélyezési eljárás

 a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet

 4.

 termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása

 a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. mellékletének második táblázata

 5.

 erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása

 a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 30-31. §

 6.

 a) környezeti hatásvizsgálati eljárás b)egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

 a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet II. táblázata

 7.

 régészeti feltárás engedélyezési eljárása

 a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. melléklet

 8.

 a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása

 a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal kivételével.

 

2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban

 

 A

 B

 1.

 Milyen eljárás esetén

 Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok

 2.

 a) építési engedélyezési eljárás,
b) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása

 6. melléklet II. táblázat

 3.

 egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

 a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet II. táblázata

 

 

scrollUp