Szakmagyakorlók vizsgája

létrehozva: 2015-11-19

Az új szakmagyakorlási rendelet elfogadásával a szakmagyakorlók vizsgája igen nagy mértékben átalakult és módosult. Az új szabályok szerint már a vizsga előtt megállapításra kerül a szakmagyakorló jogosultsága.

 

A jogosultsági vizsga és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés

A jogosultsági vizsga és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés (a továbbiakban: beszámoló) célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.

Az energetikai tanúsítói jogosultság kivételével a jogosultság megállapítását követő egy éven belül a szakmagyakorlónak beszámolót kell tennie.

 

A jogosultsági vizsgát és a beszámolót az országos kamara szervezi és bonyolítja le.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló vizsga szakértői testülete legalább három- és legfeljebb öttagú testület. A vizsga szakértői testülete elnökből és tagokból áll. A vizsga szakértői testülete egy tagja a miniszter által megbízott személy. A vizsga szakértői testülete további tagjait az országos kamara bízza meg. A vizsga szakértői testülete ügyrendjét maga állapítja meg.

 

A jogosultsági vizsga és a beszámoló díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános rész díja 17 000 forint, a szakterületi rész díja 17 000 forint. A jogosultsági vizsga és a beszámoló eredménytelenség esetén ismételhető. A javítóvizsga díja első alkalommal ingyenes, ezt követően a jogosultsági vizsga díjával azonos.

A jogosultsági vizsga, a beszámoló díját a vizsgára történő jelentkezéskor kell befizetni a vizsgát szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára.

 

A vizsgázó köteles értesíteni a vizsgaszervezőt, amennyiben a visszaigazolt vizsgán nem tud részt venni. Amennyiben a vizsgára jelentkező szakmagyakorló legkésőbb a vizsga napját megelőző második munkanapig nem tesz eleget értesítési kötelezettségének, akkor a befizetett vizsgadíj összegéből az adminisztrációs költségek fedezésére 3000 forint levonásra kerül.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló általános része alól a vizsga szakértői testülete az ügyrendjében meghatározott módon felmentést ad, ha a szakmagyakorló más jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával, amelynek követelménye 80%-ban megegyezik az általános rész követelményrendszerével. A jogosultsági vizsga szakterületi része alól felmentés nem adható. A felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr az általános építmények építési műszaki ellenőri, szakági építési műszaki ellenőri szakterületeken mentesül a beszámoló alól, ha építési műszaki ellenőri OKJ bizonyítvánnyal rendelkezik.

 

A jogosultsági vizsga és a beszámoló általános és szakterületi részből áll. A jogosultsági vizsga és a beszámoló formája írásbeli és szóbeli vizsga. Szóbeli vizsgára az írásbeli vizsga eredmény esetén kerül sor.

A jogosultsági vizsgára és a beszámolóra elektronikusan a vizsgát és beszámolót szervező országos kamaránál kell jelentkezni. A jelentkezés módja a kamara honlapjáról letölthető jelentkezési lap elektronikus kitöltésével és a kamarának történő továbbítással történik. A jelentkezőt a jogosultsági vizsga és a beszámoló szervezője nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a vizsgadíj befizetését.

 

A vizsga és a beszámoló helyszínén a vizsga és a beszámoló megkezdése előtt meg kell állapítani a vizsgázók személyazonosságát, és tájékoztatást kell adni a vizsga és beszámoló szabályairól. A vizsgázó és a beszámoló köteles a személyazonosságát igazolni. A vizsgázó és a beszámoló segédeszközöket nem használhat az energetikai tanúsítói jogosultsági vizsga képletgyűjteménye kivételével.

 

A jogosultsági vizsga és a beszámoló általános része (szakmagyakorlók közös ismeretanyagát képező ismeretek) az alábbi ismeretkörből áll:

  • az építésügyi jogi környezet általános felépítése (jogszabályi hierarchia), ezen belül az Étv. alapismerete, a kapcsolódó végrehajtási területekből különösen
    • a településrendezési szabályok, követelmények,
    • az építési folyamat,
    • az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények,
    • szabványosítás, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmak, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályok, a szabványtípusok,
    • az építési termékekre vonatkozó szabályok,
    • a szakmagyakorlókkal szemben szabálytalanságok esetén alkalmazható jogkövetkezmények,
  • a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályok (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),
  • a környezet-, természet- és tájvédelem vonatkozó részeinek,
  • az örökségvédelem,
  • a kamarai tagsághoz kötött jogosultságok esetében a kamarai etikai-fegyelmi eljárás

ismerete.

 

A beszámoló szakterületi része (szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek) az alábbi ismeretkörből áll:

  • a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, megkezdése, folytatása feltételeinek, szabályainak,
  • a kérelmezett vagy gyakorolt szakterületre vonatkozó
    • szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség, szerződés tartalmi követelményei, díjszámítás),
    • vonatkozó szabványok,
    • az építési hulladék kezelésének,
    • szakterületi igény szerinti mértékben a településrendezési követelmények,
    • a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek,
    • az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményeinek,
  • a településrendezési tervezési szakterületen a b) pont bc) és bf) alpontjában felsoroltak helyett a szakterületnek megfelelő településrendezési követelmények

ismerete.

 

A jogosultsági vizsga szakterületi része az energetikai tanúsítói jogosultság esetén az alábbi ismeretkörökből áll:

  • az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatálya,
  • a belső környezet kritériumai (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás),
  • az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszerei,
  • az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítása, energiatudatos korszerűsítése, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számítása, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítása, üzemeltetési tanácsok,
  • az épületek energetikai minőségének tanúsítási rendszere (módszere),
  • a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítása, energiatudatos felújítása,
  • az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslése, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározása,
  • az energetikai minőség szerinti osztályok, az osztályba sorolás szabályai,
  • a tanúsítás dokumentálása.

 

A jogosultsági vizsga és a beszámoló időtartama 120 perc.

A vizsga és a beszámoló kérdéseit a vizsgaszervező kamara – a miniszter egyetértésével – állítja össze és a honlapján, valamint az e-epites.hu portálon közzéteszi. A vizsgán és a beszámolón ezek közül azok a kérdések szerepelnek, amelyeket a vizsga szakértői testülete állít össze.

 

Kamarai szolgáltatás keretében előkészítő tanfolyam és konzultáció szervezhető, azonban a vizsgának és a beszámolónak nem kötelező előfeltétele.

A jogosultsági vizsga, a beszámoló követelményeit az teljesítette, aki az írásbeli kérdések 70%-át helyesen válaszolta meg. Az 50% alatt teljesített írásbeli vizsga, beszámoló eredménytelen, szóbeli vizsgára vagy beszámolóra a vizsgázó, a beszámoló nem bocsátható, az írásbeli vizsgát vagy a beszámolót ismételni köteles. Az 50–70% közötti eredmény esetében a vizsgázó vagy beszámoló szóbeli vizsgát vagy beszámolót tesz.

A vizsga szakértői testülete értékeli az írásbeli dolgozatokat. Az írásbeli értékelés befejezését követően a szakértői testület kihirdeti a szóbeli vizsgára vagy beszámolóra kötelezettek névsorát és a szóbeli vizsga vagy beszámoló időpontját, amely lehet ugyanaz a nap is.

A szóbeli vizsgán vagy beszámolón a vizsgázó vagy beszámoló további kérdést kap, melyre külön felkészülési idő nélkül válaszolnia kell. A vizsga szakértői testülete bármelyik tagja kiegészítő kérdéseket tehet fel a vizsgázónak.

Az összesítő értékelő lapot és a jegyzőkönyvet a vizsga szakértői testülete minden tagja a helyszínen köteles aláírni. Az értékelést követően hozott szakértői testületi döntés alapján történik a nyilvános eredményhirdetés.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló letételét a vizsgaszervező igazolja, külön kérelem nélkül gondoskodik az elektronikus nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

scrollUp