Szakmai kamarák

létrehozva: 2015-12-03 / módosítva: 2015-12-03

A környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező- és szakértő mérnökök és építészek tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatására az Országgyűlés létrehozta a szakmai kamarákat, melyek biztosítják, hogy

„Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, továbbá – ha az adott tevékenységet szabályozó külön törvény úgy rendelkezik – más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) – a (3)–(4a) bekezdésben, illetve kormányrendeletben foglaltak kivételével – csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik.”

 

Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenységet, valamint a megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet cég vagy egyéni vállalkozó (vállalkozás) főtevékenységként folytatja, akkor – a főtevékenységnek cég esetén a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában történő rögzítését követő öt munkanapon belül – köteles a tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint bejelenteni a székhelye szerint illetékes területi kamarának. A területi kamara a vállalkozást nyilvántartásba veszi.

 

A megyékben (több megyére kiterjedően vagy megyénként) és a fővárosban az e törvényben szabályozott kamarai tagsági feltételeknek megfelelő természetes személyek által létrehozott területi mérnöki, illetve építész kamarák (területi kamara) nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek, amelyek közhasznú szervezetnek minősíthetők. A területi kamarák hozzák létre az országos mérnöki kamarát (Magyar Mérnöki Kamarák), illetve az országos építész kamarát (Magyar Építész Kamara). Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek, amelyek közhasznú szervezetnek minősíthetők.

 

Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamosenergetikai, gázipari, elektrotechnikai, munkabiztonsági, tűzvédelmi szakterületeken, valamint a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, belsőépítészeti, műemlékvédelmi és tűzvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat hoz létre.

 

A területi kamara a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:

  1. névjegyzéket vezető szervként az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokon engedélyezi a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység folytatását, és vezeti az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét,
  2. ellenőrzi, hogy az a) pont szerinti tevékenységet – az összeférhetetlenségi előírásokat is figyelembe véve – csak az arra jogosultak végezzék, ennek keretében illetékességi területén

ba) a tervező jogosultságának megállapítása céljából az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, vagy ha ezt a területi kamaráknál folyamatban lévő eljárás indokolja, a tervdokumentációk alapján véleményt nyilváníthat, az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet, továbbá az építésügyi, és az építésfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet,

bb) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,

bc) szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,

  1. ellenőrzi, hogy tagjainak tevékenysége és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,
  2. kivizsgálja a tagjait és a szakmagyakorlókat érintő szakmai és etikai panaszokat, eljár ezen panaszok okának mielőbbi megszüntetésében,
  3. együttműködik az a) pont szerinti tevékenységet érintő kérdésekben az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi önkormányzati szervekkel,
  4. a megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közreműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében,
  5. igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges építésügyi műszaki szakértői jogosultság meglétét,
  6. értesíti az igazságügyért felelős minisztert az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására jogosult tagja kamarai jogviszonyának felfüggesztéséről, megszűnéséről és a megszűnés okáról, továbbá az a) pont szerinti szakértői tevékenységre való jogosultság megszűnéséről,
  7. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
  8. a területi kamara képviseli tagjainak érdekeit a hatáskörébe tartozó mérnöki, illetve építészeti tevékenységgel összefüggő ügyekben. Ennek keretében:
  • támogatja a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlaton való részvételét,
  • együttműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb egyesületekkel, ezen belül a műszaki tudományos egyesületekkel, valamint más köztestületekkel,
  • figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.
  1. megalkotja a területi alapszabályt,
  2. tagjaival szemben első fokon etikai-fegyelmi eljárást (a továbbiakban: fegyelmi eljárást) folytat le,
  3. nyilvántartást vezet tagjairól és tagjelöltjeiről,
  4. tagjai mérnöki, illetve építészeti tevékenységével kapcsolatban egyéb szolgáltatásokat nyújt.

 

A területi kamara szervei:

  1. a taggyűlés,
  2. az elnökség,
  3. a felügyelő bizottság,
  4. az etikai-fegyelmi bizottság,
  5. a választási jelölőbizottság,
  6. a területi alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok,
  7. a területi alapszabály szerint létrehozott helyi csoportok,
  8. a titkárság.

A területi kamara legfőbb szerve a taggyűlés, tisztségviselői: az elnök, az alelnökök, az elnökség tagjai, a titkár, valamint a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság elnökei.

 

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. e törvény keretei között a területi alapszabály elfogadása, módosítása;
  2. a területi kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés;
  3. a területi kamara elnökének – ha a taglétszám indokolja: alelnökeinek –, elnökségének és a bizottságok tagjainak, valamint póttagjainak megválasztása;
  4. az országos kamara küldöttgyűlésébe a választási év kezdő időpontja szerinti taglétszám alapján – a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra érvényesen – az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint a pótküldöttek megválasztása;
  5. a területi kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint a területi ügyintéző szervek éves tevékenységéről készített beszámolóknak az elfogadása.

 

Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek, melyek a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el:

  1. másodfokon eljárnak a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben,
  2. a területi kamarák adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezetik az a) pont szerinti tevékenység folytatására jogosultak névjegyzékét, és biztosítják annak nyilvánosságát,
  3. a nemzetközi szakmai előírásokkal összhangban lévő módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek, kamarai szabályzatok (etikai kódex, versenyszabályzat) kidolgozásával és közreadásával elősegítik a mérnöki és építészeti tevékenység fejlődését,
  4. véleményezik a szakmai illetékességüket érintő felsőoktatási képzési, illetve továbbképzési célokat és azok tartalmát, a képesítési követelményeket, továbbá – az adott felsőoktatási intézménnyel való kölcsönös megállapodás alapján – részt vesznek ezek végrehajtásában,
  5. közreműködnek a – szakmai illetékességüket érintő – műszaki szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minőségügyi tevékenységben,
  6. közreműködnek a mérnöki és építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában, és elősegítik annak alkalmazását,
  7. kidolgozzák tájékoztatásul a mérnöki és építészeti tevékenységek ajánlott díjszabását a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeivel együtt,
  8. szervezik a fiatal mérnökök és építészek szakmai gyakorlati képzését, elősegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket,
  9. a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a tevékenységüket kölcsönösen érintő ügyekben és tagjaik érdekében együttműködnek egymással, valamint más szakmai, illetve gazdasági kamarákkal,
  10. jogosultak – a kamarai tagsághoz szükséges – olyan felsőfokú szakképesítések elfogadására, amelyek jogszabályban nem meghatározottak, illetve amelyek szakiránya honosítási vagy szakképesítési elismerési eljárással nem határozhatók meg egyértelműen;
  11. az elvek és feltételek országosan egységes és következetes értelmezése, illetve alkalmazása érdekében – az e törvényben meghatározottakon kívül – szabályzatot dolgoznak ki minden olyan ügykörre, eljárásra, amelynek tekintetében jogszabály a kamarák tisztségviselői vagy testületei számára mérlegelési jogkört állapít meg,
  12. ellátják a jogosultsági vizsgával, valamint a szakmai továbbképzéssel kapcsolatos, külön jogszabály szerinti feladatokat,
  13. ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörükbe utal.

 

Az országos kamarák képviselik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytatók érdekeit. Ennek keretében:

  1. elősegítik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység társadalmi elismertségének javítását,
  2. figyelemmel kísérik és értékelik a különböző vállalkozási és szervezeti formák működését,
  3. képviselik tagjaiknak a szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatos érdekeit,
  4. tájékoztatják a mérnököket, illetve építészeket az aktuális szakmai kérdésekről, a pályázatokról, az ösztöndíjakról, a szabad állásokról,
  5. együttműködnek a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységet érintő kérdésekkel az országgyűlési és kormányszervekkel, kapcsolatot tartanak más országok szakmai szervezeteivel,
  6. szakmai kérdésekben együttműködnek a kapcsolódó tudományos egyesületekkel, illetve azok szövetségeivel,
  7. véleményezik a mérnökök, illetve az építészek – kamara által képviselt – szakmai érdekeket érintő jogszabályok tervezeteit,
  8. véleményezik a külföldi diplomák honosítását,
  9. figyelemmel kísérik és nyilvántartják a tevékenységi körüket érintő országos jelentőségű versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását, továbbá külön jogszabályok szerint részt vesznek azokban, szükség esetén az eljárásra jogosult hatóságnál eljárást kezdeményeznek;
  10. nemzetközi mérnöki, illetve építész szervezetekben képviselik a Magyar Mérnöki Kamarát, illetve a Magyar Építész Kamarát.
  11. önigazgatási feladatkörében:
  • megalkotja – e törvény keretei között – az országos alapszabályt,
  • megalkotja az etikai-fegyelmi szabályzatot,
  • másodfokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,
  • a mérnöki és az építészeti tevékenységével kapcsolatban tagjainak egyéb, általános szakmai szolgáltatásokat nyújt.

 

Az országos kamarák a bírósági nyilvántartásba vételükkel jönnek létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. A területi kamarák az országos kamarák létrejöttével válnak azok tagjaivá.

Az országos kamara szervei:

  1. a küldöttgyűlés,
  2. az országos elnökség,
  3. az országos felügyelő bizottság,
  4. az országos etikai-fegyelmi bizottság,
  5. az országos választási jelölőbizottság,
  6. az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok,
  7. az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok,
  8. az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai kollégiumok,
  9. az országos titkárság.

Az országos kamara legfőbb szerve a küldöttgyűlés, tisztségviselői: az elnök, az alelnök(ök), az elnökség tagjai, a főtitkár, az országos felügyelőbizottság elnöke, valamint az országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke. A küldöttgyűlést a területi kamarák, valamint a szakmai tagozatok szavazati joggal rendelkező küldöttei alkotják az alapszabályban meghatározottak szerint. Szavazati jogosultság nélkül vehetnek részt az országos kamara küldöttgyűlésének munkájában az országos kamara elnökségének tagjai, az országos kamara állandó bizottságainak elnökei és a szakmai tagozatok elnökei, ha nem küldöttek.

 

A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az országos alapszabály megállapítása, módosítása,
  2. az országos kamara tisztségviselőinek – a főtitkár kivételével – és a bizottságok tagjainak megválasztása,
  3. az éves költségvetési terv meghatározása, ennek részeként az éves tagdíj rendszerének és összegének megállapítása, beleértve a területi kamarák által az országos kamarának fizetendő tagdíjrészesedést is, a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultak éves, költségekkel arányos névjegyzéki nyilvántartási díjának megállapítása, továbbá az éves költségvetési beszámoló elfogadása,
  4. az etikai-fegyelmi, a továbbképzési, valamint más országos – szakmai önkormányzati – szabályzat elfogadása,
  5. az országos ügyintéző szervek beszámolóinak elfogadása.

 

A kamarai tag az lehet, aki

  1. magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy
  2. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
  3. az a) és b) pont alá nem tartozó külföldi állampolgár nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján, és
  4. nem áll büntetőügyben hozott ítélet alapján foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült,
  5. meghatározott szakmai feltétellel rendelkezik.

 

A fentieknek megfelelően Magyarországon működő szakmai kamarák:

  • Magyar Mérnöki Kamara

megyei mérnöki kamarák

  • Magyar Építész Kamara

megyei építész kamarák

scrollUp