Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Szemléletformálási program a közintézményeket használók számára

Soltész Ilona
Létrehozva: 2017-12-07 / módosítva: 2017-12-07

2017. január 1-jétől az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat. tv.) 11/A §-ának d) pontja előírja a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője számára, hogy gondoskodjon az épülethasználók energiahatékonysági szemléletformálásáról.

Kapcsolódik az energiamegtakarítási intézkedésekhez az épülethasználók energiatudatos épülethasználatra való ösztönzése, valamint a fogyasztási adatok gyűjtése, regisztrálása és figyelemmel kísérése.

A szemléletformálás érdekében tett akciókról, kampányról, képzésről vagy más intézkedésről az éves jelentésben kell beszámolni. A Nemzeti Energetikusi Hálózat munkatársai nemcsak az energiahatékonysági tervek elkészítésében, hanem a szemléletformálási programok kidolgozásában is segítséget nyújtanak.

A szemléletformálási kampányok eredményességét tekintve erősen eltérőek. Különösen a tájékoztatási célú vagy figyelemfelkeltő előadások, plakátok vagy füzetek teljesen hatástalanok lehetnek, ha nem épülnek tudatosan egymásra és nem egy átgondolt kampány részelemei. Ezért mielőtt bármilyen kampányba vagy előadásba kezdenénk, a szemléletformálási tevékenységet meg kell tervezni.

Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján kell az épület üzemeltetőjének, az intézmény vezetőinek végig gondolni az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásának megvalósítását.

Szempontok az energiahatékonysági szemléletformálási intézkedések meghatározásához:

A legkisebb költséggel megvalósítható szemléletformálási intézkedés az adott épületet használók tájékoztatása az egyes tevékenységekhez kapcsolódó energiafogyasztás mennyiségéről, annak változásairól, illetve az energiatudatos épülethasználat ösztönzése oktatással, tájékoztatással.

  • A szemléletformálási cél eredményes eléréséhez a legmegfelelőbb módszer kiválasztása az adott épület típusától, az épület használati szokásaitól, használati idejétől, az épületben dolgozók és a látogatók számától, összetételétől, együttműködési hajlandóságától, korától, képzettségétől és számos egyéb egyedi körülménytől függ (pl. jellemzően egyhelyben ülve olvasnak, és ezért magasabb hőmérséklet szükséges vagy mozgásban vannak, ezért nem célszerű a helyiséget túlfűteni). Minden esetben ezeket a körülményeket egyedileg mérlegelve kell a szemléletformálási intézkedéseket meghatározni.
  • Meg kell határozni a szemléletformálási programhoz rendelkezésre álló erőforrásokat (személyek, kapacitás, pénzügyi keret).
  • Meg kell határozni az egyes programok végrehajtásának és értékelésének közvetlen személyi felelőseit.
  • Meg kell határozni a legnagyobb energiaigényű épületrészeket, berendezéseket, amelyek esetében meghatározható az energiamegtakarítást eredményező viselkedés.
  • A szemléletformálási intézkedéseknek illeszkedniük kell az energiamegtakarítási intézkedési terv céljaihoz és más intézkedéseihez. A helyzetelemzés alapján feltárt, kiugróan magas energiafogyasztású területhez, tevékenységhez, energiafogyasztási problémához kapcsolódóan tudatos takarékos használati módszer határozható meg (például a felesleges vagy hibás másolatok számának csökkentése) és kommunikálható.
  • A szemléletformálás lehet kampány jellegű, de időszakonként ismétlődő tájékoztatással, oktatással, továbbképzéssel kell támogatni az épülethasználati szokások megváltoztatását, amely tevékenységhez a területileg illetékes Nemzeti Energetikusi Hálózat energetikai szakembere is igénybe vehető (Ehat. tv. 7/D. § f) pont).
  • Az energiatudatos épülethasználat nem jelenti a szükséges komfort csökkenését, a munkavégzéshez, vagy az épület rendeltetésszerű használatához szükséges légállapot biztosítása (hőmérséklet, szellőzés, friss levegő biztosítása, megvilágítás) mindenképpen szükséges, azok hiánya a figyelem romlását, súlyosabb esetben megbetegedést okozhat. Az energiatudatos épülethasználati intézkedések megtervezésénél figyelemmel kell lennie az adott épületben folyó tevékenységhez szükséges, jogszabályban vagy szabványban előírt komfortkövetelményekre.

Célok, a célok eléréséhez vezető módszerek, intézkedések, illetve kampányelemek meghatározása, valamint az ezeket összefoglaló közös akcióterv kidolgozása.

  • A felmért kiinduló helyzet alapján lehet a célokat kitűzni. Az elérhető cél, célok, valamint módszerek kitalálása az épületben huzamosan tartózkodó munkatársak közös elhatározása lehet, a közös kidolgozás a megvalósítás sikerességét is jelentősen befolyásolja.
  • Várhatóan pusztán a tájékoztatás, az egyszeri, általános ismeretek nyújtása vagy szórólapok kihelyezése nem nyújt elegendő motivációt a szokások megváltoztatásához. Nem a tudásanyag maximalizálása, hanem az érintett épülethasználók energiatudatos cselekvésre való motivációjára célszerű törekedni. Ehhez szükségesek bizonyos alapinformációk és fogalmak tisztázása.
  • Ismertetni kell a munkatársakkal – lehetőleg interaktív módon – az energiahatékonysági és klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségeket és jelenségeket, továbbá be kell mutatni a szervezet vagy az intézmény helyzetét, energiafogyasztásával kapcsolatos tényeket.
  • Motiváló hatású, ha a közösségek közös célt tűznek ki, közös jutalommal, előnnyel járó tevékenységben vehetnek részt és meghatározott – viszonylag rövid – időn belül sor kerül az értékelésre is.
  • Azonos jellegű tevékenységet végző kisebb csoportok együtt gondolkodásával lehet azonosítani a szemléletformálási intézkedések beavatkozási területeit és az esetleg ehhez kapcsolódó módszereket.
  • Célszerű felhasználni a rendelkezésre álló belső média kapacitásokat (ha van belső hírlap, kiadvány, belső honlap vagy elektronikus hírlevél, blog, stb.)
  • Egyszerű, könnyen érthető üzenetet kell közvetíteni a kampány során (például: ha elmész ebédelni, kapcsold ki a számítógépet és a monitort, csak 1 perc, amíg újra munkára kész).
  • Direkt cselekvés, vagy esemény meggyőzőbb, mint egy tudományos magyarázat, körlevél vagy felhívás.
  • Lépésenként egy-egy témára koncentrálva célszerű felépíteni a kampányt, személyes példa, megtörtént eset bemutatása valóságossá tudja tenni a problémát és a megoldását.
  • Meggyőzőbb tud lenni az energiatudatos viselkedésre való ösztönzés, ha néhányan személyes példát mutatnak (különösen a vezető munkatársak közül).
  • Érdemes látogatóközpontok, fenntartható fejlődést bemutató más intézmények látogatását megszervezni, hogy az emberek folyamatosan új megtakarítási lehetőségeket ismerjenek meg a gyakorlatban.
  • Érdemes energetikával kapcsolatos versenyeket rendezni, illetve játékos programsorozatokon részt venni, kiváltképpen az oktatási intézmények esetében a fiatalok esetén. Ők a legfogékonyabbak az újdonságokra, a megújuló energiák mind korábban történő megismerésével a későbbiek során természetesen közegüknek fogják tartani a zöld energia használatát.

 

scrollUp