Szerződés

Wéber László
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-06-13

A szerződés a polgári jog olyan kategóriája, amely az építőipar, építési beruházások területén a közreműködők (építtetők, tervezők, kivitelezők szállítók, egyéb szervezetek) üzleti kapcsolatrendszerét alapvetően meghatározza; ezeknek a szereplőknek a szerződésekkel kapcsolatos ismérveknek – nyilvánvalóan nem szakjogászi szinten - a birtokában kell lenniük.

A Polgári Törvénykönyvről (PTK) szóló 2013. évi V. törvény rendelkezik a szerződésekről, ezen belül vállalkozási típusú szerződésekről, melyek nevesített fajtája a kivitelezési szerződés; ezt a kategóriát nevezte a korábbi PTK építési szerződésnek.

A szerződések legfontosabb alapelvei a jelenleg hatályos PTK szerint:

6:58. § A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

6:59. § (1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.

(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

6:60. § (1) Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.

(2) Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.

6:61. § A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

6:62. § (1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

A 6:60 § (1) bekezdésére elsősorban a Közbeszerzési Törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetén megkötendő szerződésekre vonatkozó különös szabályok miatt kell figyelemmel lenni.

A fentieken túlmenően:

6:63. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

Hangsúlyozzuk a felek szabad akaratából történő szerződéskötés fontosságát – bármelyik félre nézve hátrányos szerződés megkötése esetén is a felek „szabad akaratukból” járnak el.

A vállalkozási szerződések fontos ismérve, hogy

6:238. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

Ehhez a definícióhoz kapcsolódva:

6:239. § (1) A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.

(2) Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni.

6:240. § (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.

(2) Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

6:241. § [(1) Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

(2) A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.

Ezek az idézett meghatározások egyre közelebb visznek minket a kivitelezési (építési) szerződés ismérveihez, amit a PTK így fogalmaz meg:

6:252. § (1) Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

(2) A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.

(3) A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a PTK témánkba vágó rendelkezései alapvetően diszpozitív jellegűek, azaz a szerződő felek – bizonyos keretek között – a saját megállapodásaikat tekinthetik az adott esetben jogilag érvényesnek és irányadónak; természetesen azon területek kivételével, amelyeket a PTK, illetve más jogszabályok megtiltanak, vagy nem engednek meg. Ezen körülmény miatt is mindenképpen ajánljuk, hogy a kivitelezési szerződés megkötése során a felek jogászi, ügyvédi közreműködést vegyenek igénybe.

A szerződéskötéshez az említett jogi, ügyvédi közreműködést indokolja továbbá az a tény is, hogy a PTK idézett meghatározása szerinti, a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítása általában nagyon összetett, az építési termelő tevékenység sajátosságai miatt sokféle kockázattal terhelt, igen sok közreműködő összehangolt munkáját igénylő, relatíve hosszú időtartamú tevékenység, amelynek az eredménye csaknem mindig nagy értékű; az erről szóló kivitelezési szerződés megkötése komoly előkészítést, a körülmények és lehetséges következmények pontos ismeretét igényli.

A kivitelezési szerződésről részletesen rendelkezik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (6) bekezdése, illetve erre való hivatkozással az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet II. fejezete. Itt a 3.§ többek között kimondja, hogy

  • üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni a kivitelezési szerződést;
  • a kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett;
  • a kivitelezési szerződés kötelező tartalmi elemeit (tárgy, ellenérték, elszámolás, ellenőrzés, építtetői nyilatkozat arról, hogy az ellenérték pénzügyi fedezetével rendelkezik, stb.).

A 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet ún. kógens jogszabály, amelynek előírásai kivétel nélkül, mindig, feltétlenül és eltérést nem engedve érvényesek.

 A kivitelezési szerződésen túlmenően természetesen léteznek másfajta, nevesített szerződések is a PTK-ban, amelyek csaknem minden esetben kapcsolódnak/kapcsolódhatnak az építési-szerelési tevékenységhez, a beruházás megvalósításához:

  • adásvételi szerződés,
  • tervezési szerződés,
  • fuvarozási szerződés,
  • megbízási szerződés,
  • szállítmányozási szerződés,

illetve esetenként

  • bérleti szerződés,
  • hitelszerződés,
  • kölcsönszerződés,
  • faktoring szerződés.

Ez a szócikk az „építési közbeszerzés” témakörében tárgyalja a szerződés fogalmát, ezért a következőkben kitérünk ennek a közbeszerzési aspektusaira is.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény ötödik része, azaz a 130. § - 143. § közötti szakaszai igen sok speciális előírást tartalmaznak a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződéssel kapcsolatban. Fontos tudnunk, hogy ezek az előírások is ún. kógens jellegűek, azaz kivétel nélkül, mindig, feltétlenül és eltérést nem engedve érvényesek. A legfontosabb argumentumai ennek a szabályozásnak a következők:

  • a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell megkötni írásban és annak tartalmaznia kell mindazon ajánlati elemeket, amelyek értékelésre kerültek – lásd a 131. § (1) és (2) bekezdéseket;
  • a szerződést az ajánlatkérő köteles megkötni, hacsak valamilyen általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében erre nem képes – lásd a 131. § (9) bekezdését;
  • az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzés megküldése és a szerződéskötés időpontja között legalább 10 napos „moratóriumi időszak” van, azaz a szerződést legkorábban a 11. napon lehet aláírni; ez az időintervallum áll nyitva a jogorvoslat előterjesztésére – lásd a 131. § (6) – (8) bekezdéseket;
  • a különleges (szociális, környezetvédelmi, az innovációt ösztönző, stb.) szerződéses feltételekről a 132. § rendelkezik;
  • a szerződéses biztosítékokról a 134. § szól;
  • a szerződés érvénytelen, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg – lásd a 137. §-t;
  • a szerződés teljesítése során igénybe vett résztvevőkről, alvállalkozókról részletesen szólnak a 138. – 140. §-ok, erősen korlátozva ennek a mértékét;
  • a szerződés teljesítése és az ellenérték kifizetése szabályait a 135. § írja elő;
  • a szerződés módosításáról pedig a 141. § rendelkezik – alapvetően fontos kiemelnünk, hogy ezek a korábbi közbeszerzési törvényben foglaltakhoz képest sok vonatkozásban új szabályok, amelyek bővebben értelmezik az új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli szerződésmódosítás lehetőségeit;
  • az új Kbt. a szerződés teljesítése során is nagy súlyt helyez a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra, ezért a 142. § arról is rendelkezik, hogy a megrendelőnek következetesen érvényesítenie kell a szerződésszegésből eredő igényeit; ezt a Közbeszerzési Hatóság jogosult ellenőrizni.

 Mint fenti rövid összefoglalásból is látható, a közbeszerzési szabályozás nem csak a közbeszerzési eljárás „beszerzési” időszakára, hanem az annak eredményeként létrejött szerződések teljesítése is kiterjedt, részletes és kötelezően alkalmazandó előírásokat tartalmaz.

 

scrollUp