Tájékoztató az ACE felépítéséről

létrehozva: 2016-06-01 / módosítva: 2016-06-01

Az Európai Építészek Tanácsa (ACE) 1990. május 11-en alakult meg Trevisoban (Olaszország) az Egyesült Európa Építészeinek összekötő 81-bizottsága (CLAEU) és az Építészek Európai Tanácsa (ECA) utódszervezeteként.

 

Az ACE az építész szakma reprezentatív intézményeinek számít az Európai Unióban Tagjai az EU-tagállamok és a csatlakozás előtt álló társult országok szakma, regisztrációjában szereplő, valamint az építesz szakma neves szervezeteinek képviselői közül kerülnek ki.

 

Az ACE-nek két tagja van az Európai Gazdasági Térség államaiból, továbbá megfigyelő minőségben delegáltjai az EU-csatlakozásra jelölt országokból is. Az ACE együttvéve 42 szervezetet sorolhat a tagjai közé, és így több mint 380 ezer gyakorló építész érdekeit képviselheti.

 

1. AZ ACE CÉLJAI

 

Az építészet támogatása Európában.

Az építészetet az épített környezet minőségében megnyilvánuló közérdekként felfogó, az emberiség kiemelt fontosságú kérdésének tekintő szemlélet elterjesztése.

 

Az építészet minőségének megőrzése.

A minőségi építészet támogatása és továbbfejlesztése.

 

Az európai építészek egyesítése

Az EU-tagállamok építészeit képviselő szervezetek együttműködésének támogatása és továbbfejlesztése az Európai Szerződés szövege és szelleme értelmében a kulturális identitások elkülönüléséhez vezető bármiféle előítélet nélkül.

 

Az építészek támogatása Európában

AZ építészek és az építészeti szolgáltatások szabad áramlásának elősegítése az Európai Unióban a 85/364 EC Építészeti Irányelv ajánlásának megfelelően.

 

Az európai gyakorlat támogatása

Az építészek elismertetése és szerepük felkarolása a kortárs építési kultúra alkotóiként, a közérdek letéteményeseiként és az építőipar tervezés hatékonyság és műszaki fejleszti szakértőiként.

 

Az építészek függetlenségének elősegítése

Az építész szakma gyakorlásához szükséges függetlenség és integritás megteremtése és védelme.

 

A legmegfelelőbb építészet, képzés kialakítása

A lehető legmagasabb színvonalú szakismeret megszerzésének lehetővé tétele a 85/384 EC számú Építészeti Irányelv ajánlásának megfelel építészeti képzés támogatása és fenntartása révén.

 

Az ACE elkészítette a Fehér Könyvet az európai építészetről azzal a céllal, hogy a témában érintett EU-intézmények közreműködésével széles körű vita bontakozzék az építészet és a közösségi érdek kapcsolatáról.

E célok elérése véget állandó titkárság létesült Brüsszelben. Ez a kis létszámú, teljes munkaidőben foglalkoztatott gárda látja el azokat a speciális feladatokat, amelyek az ACE törekvéseinek megvalósításához szükségesek.

 

2. AZ ACE SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

 

Az ACE szervezeti felépítését az alapszabály rögzíti, és ez egyben kitér az alább felsorolt egységek feladatkörére is.

  1. A Közgyűlés
  2. A Végrehajtó Tanács
  3. Az Állandó Bizottság
  4. A Pénzügyi Bizottság
  5. A Munkacsoportok
  6. A Titkárság

 

Az Alapszabály és a Működési Szabályzat részletességgel tartalmazza az említett hat szervezeti egység szerepét, feladatkörét, eljárási szabályait és összetételét.

 

A Közgyűlés

Az ACE szervezeti hierarchiájában a Közgyűlés a legfőbb szerep. Ez a testület évente kétszer ül össze, és feladata az ACE politikai döntéseinek meghozatala, a teendők megszövegezése és elfogadása, valamint a szervezet költségvetésének jóváhagyása. Egyetlen döntést vagy állásfoglalást sem lehet az ACE hivatalos véleményének tekinteni a Közgyűlés jóváhagyása nélkül.

 

A Végrehajtó Tanács

A Végrehajtó Tanács feladata az ECE politikájának kialakítása és végrehajtása a közgyűlés által megfogalmazott célok szerint. Ez a testület felelős az ACE megfelelő és hatékony működésének fenntartásáért és ellenőrzéséért is. A Végrehajtó hat tagját a Közgyűlés választja meg kétéves időtartamra (kivéve a kincstárnokot, akinek a megbízatása egy évre szól). A testület belső egyensúlyát az a további három tisztségviselő teremti meg, akiket a tagszervezetek jelölnek ki az Alapszabály mellékletében ismertetett rotációs rendszer szerint, nevezetesen a jelenlegi elnök, a leköszönő előző elnök és a leendő elnök.

 

Az Alapszabály leszögezi, hogy egyéves megbízatásának időtartama alatt az elnök nem leht a Közgyűlés és a Pénzügyi Bizottság tagja, továbbá, hogy a nemzeti érdekektől teljesen függetlenül kell tevékenykednie és csak az ACE céljainak megvalósítását, illetve elfogulatlan irányítását szolgálhatja.

 

Az Állandó Bizottságok

Az ACE-ben két Állandó Bizottság működik

  1. Állandó Bizottság Kommunikáció és Oktatás
  2. Állandó Bizottság Szakma és Gyakorlat

 

Az Állandó Bizottságok feladata a hatáskörükbe tartozó Munkacsoportok feladatának meghatározása, tevékenységük előrehaladásának figyelemmel kísérése, az eredmények áttekintése és a teljesen elkészült munka jóváhagyatása a Végrehajtó Bizottsággal, mielőtt azt a Közgyűlés elé terjesztenék.

 

Az Állandó Bizottságok a tagszervezetek képviselőiből állnak, és demokratikus fórumot kínálnak minden tagszervezet számára az ACE keretei között fölmerült bármely kérdés megvitatására. Az ACE éppen ezért kívánatosnak látja, hogy a tagszervezetek gondoskodjanak képviselőik jelenlétéről az Állandó Bizottságok ülésein. A szabályok értelmében az egyes munkacsoportok elnökeinek részt kell venniük az őket érintő Állandó Bizottság ülésén.

 

A Pénzügyi Bizottság

A Pénzügyi Bizottság feladata, hogy tanácsot adjon a Közgyűlésnek és a Végrehajtó Tanácsnak az ECE finanszírozásával és az ezzel kapcsolatos irányítási ügyekkel kapcsolatos összes kérdésről. A Bizottságba minden EU-tagállamküldöttséget delegál, de az üléseken küldöttségenként csak egy fő vehet részt. Azokban az országokban, amelyekből számos szervezet tagja az ACE-nek, nemzeti szinten kell összehangolni, hogy mely küldött vegyen részt a bizottsági üléseken.

 

A Munkacsoportok

A Munkacsoportok a Közgyűlés jóváhagyásával alakulnak meg, és feladatuk az őket érintő Állandó Bizottság által kijelölt feladat végrehajtásával kapcsolatos technikai műveletek elvégzése. Van lehetőség arra is, hogy időről időre felállítsanak olyan speciális Munkacsoportot, amely meghatározott témákban közvetlenül a Végrehajtó Tanácsnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, de ezt is jóvá kell hagynia a Közgyűlésnek.

 

A tagszervezetek legtöbb képviselője számára a Munkacsoportokban való részvétel teremt lehetőséget a közreműködésre – ez úgy is megfogalmazható, hogy a munkacsoport tevékenység jelenti az ACE vérkeringését. Éppen ezért az Alapszabály előírja, hogy a Munkacsoportoknak a tagszervezetek által jelölt szakértőkből kell állniuk, ezáltal gondoskodva a tevékenység során igénybe vehető szakértelemről és gyakorlatról.

 

A Titkárság

A brüsszeli székhelyű, négy főből álló Titkárság a főtitkár alá van rendelve. A Titkárság feladata az ACE megfelelő ügyvitele, a beszámolók kezelése, a Végrehajtó Tanács iránymutatásának érvényesítése, valamint információk megszerzése az EU-intézményektől és ezek eljuttatása a tagszervezetekhez. A Titkárságra hárul ezen kívül az ACE nap ügyintézése is, amely egyebek között az ACE szervezeti egységei Brüsszelben tartandó üléseinek megszervezésében és lebonyolításában való közreműködést jelent.

A Titkárság teljes körű nyilvántartást vezet az ACE-ben zajló folyamtokról, így értékes információforrást jelent a tagszervezetek számára.

 

KOMMUNIKÁCIÓ

A kapcsolattartás módjának szabályozása minden szervezetnél rendkívül fontos. Ez különösen igaz az ACE esetében, amelynek aktív tagjai egymástól nagy földrajzi távolságra találhatók. Kommunikáció céljára az ACE számos csatornát használ.

  1. Internetes honlap www.ace-cae.org
  2. E-mail a havonta megküldött elektronikus gyorstájékoztató röviden összefoglalja a legújabb híreket
  3. Hírlevél a félévente megjelenő kiadvány részletesebben tárgyalja az ACE számára legfontosabb kérdéseket
  4. Sajtóközlemények ezek az eseti kiadványok olyan lényegbe vágó kérdésekre összpontosítanak, amelyekről az ACE szerint szélesebb közönséget kell tájékoztatni
  5. Középtávú szakpolitikai tájékoztató olyan belső dokumentum, amely az ACE számára fontos összes kérdéssel foglalkozik az ügyek pillanatnyi állására vonatkozó információkkal, valamint a felelős belső személyek és a párbeszéd jelentősebb résztvevői megnevezésével együtt.

 

Mivel most zajlik az ACE kommunikációs stratégiájának felülvizsgálata a fenti csatornák némelyike jelenleg nem vehető igénybe, ezért a továbbiakban nem is foglalkozunk velük.

Teljes körűen használható azonban az Internetes honlap, amelynek rendszeres aktualizálását a Titkárság végzi. Ez rendkívül értékes információforrás, miután az ACE összes dokumentuma megtalálható rajta és referenciaként ki is nyomtatható. Az ACE elsőbbséget ad a honlappal kapcsolatos befektetéseknek, mivel ezt tekinti a leghatékonyabb eszköznek az esélyegyenlőség megteremtésére a szervezettel kapcsolatban álló személyek tájékoztatásában.

 

3. Az ACE TEVÉKENYSÉGE

 

Az ACE munkatervét a Közgyűlés és a Végrehajtó Tanács hagyja jóvá, az érintett Állandó Bizottság tanácsa alapján. A munkacsoportok az alábbi aktuális és hosszú távú érdeklődésre számot tartó témákkal foglalkoznak.

 

Kommunikáció és Oktatás

            Irányelvek

            Szakma, profit

            Oktatás és kutatás

            Környezet és fenntartható építészet

            Városfejlesztési kérdések

 

Szakma és gyakorlat

            Közbeszerzés

            Verseny és EU Jog, keretek

            Építészeti tervpályázatok

            Szolgáltatások kereskedelme

            Minőségbiztosítás

            Bejegyzés és engedélyezés

            A köz- és magánszféra partnerkapcsolata

            Elektronikus kereskedelem

 

Az ACE széleskörűen vizsgálja a életkörnyezet megtervezésének kérdéseit, hiszen az építőipar nem csupán piai szereplő, hanem egyúttal az összes európai polgár életkörülményeit is befolyásolja. Az építészet a történeti, társadalmi és kulturális élet része a jelen építészete válik a jövő örökségévé.

 

Az ACE meghatározza és újraértelmezi az építőipari ágazat résztvevőinek szerepét

            Az építtető, mint beruházó

            A vállalkozó, mint építő

            Az építészet, mint a megrendelő bizalmasa és a projekt tervezője

            A vevő/megrendelő, mint fogyasztó

            A kivitelező, mint gyártó

            A helyi és állami hatóságok, mint közületi ügynökségek

 

 

Információtechnológia, mint a Jövő eszköze

 

1.4. bekezdés

Noha az elkészült épület fizikai jelenléte a lehető legjobb érv az eladás mellet, a tervezésről egyre inkább egy virtuális térben tárgyalnak. Az új kommunikációs eszközök megkönnyítik a tervezési szolgáltatások kiajánlását, gyorsabbá válik az eszmék kicserélése. Korábban nem tapasztalt gyorsasággal és hatékonysággal lehet kicserélni egymással és megvitatni az új megállapításokat és kutatási eredményeket. Amennyiben a hálózatfejlesztés lehetőségeit nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi értelemben is hasznosítják, ez hatalmas energiákat szabadíthat fel az egységes európai piacon.

 

1.5. bekezdés

Az információtechnológia napjainkban számos lehetőséget kínál a tervezés és építkezés folyamatának felgyorsítására és a költségek csökkentésére. Az építési projektek internet platformokon keresztül való kezelése fokozza az építési folyamat áttekinthetőséget és egy olyan nyitott építési pult hoz lét re, ahol minden érdekelt fél késedelem nélkül hozzáférhet a szükséges információhoz. Ideje korán ki lehet szűrni a hibák és hiányosságok okait, azonnal továbbítani lehet a tervezés folyamatában eszközölt változásokat. Különösen a kis- és középvállalatok élvezhetik a hasznát ennek a fejlesztésnek, hiszen ezek a vállalkozások csak úgy tudnak javítani pozícióikon a nagyvállalkozókkal és rendszergazdákkal folytatott piaci versenyben, ha hatékonyabban szerzik a szükséges információkat és hajlandóak az együttműködésre.

Ahhoz, hogy ezek a stratégiák eredményesek legyenek, a törvényhozónak fel kell ismernie és figyelembe kell vennie a járulékos kockázatokat. Ez többek között olyan kérdéseket érint, mint a szellemi tulajdon védelme és az internetes kereskedelem kötelező jogállása. Ott, ahol nagy távolságokra értékesítik a tervezési szolgáltatásokat, fennáll a rosszabb minőség kockázata, hiszen nem lehet folyamatosan és megfelelő módon figyelemmel kísérni az építkezés egész folyamatát. Az EU az E-Commerce és a digitális aláírásokat szabályozó irányelv elfogadásával már megteremtett a szolgáltatások elektronikus kereskedelmének törvényi feltételeit, a további fejlesztések szigorú nyomon követésével és ellenőrzésével gondoskodni kell a törvényhozás által megfogalmazott követelmnyek mihamarabbi érvényesítéséről.

 

A gazdaság mozgatóereje építés, mint gazdasági tényező

 

2.1. bekezdés

Az építőipar a változás szeizmográfiája az építkezések az egyéb kulturális kifejezési formáknál sokkal hitelesebben jelzik a társadalom mindenkori állapotát. A társadalom gazdasági és társadalmi hatékonysága nyilvánul meg abban, hogyan kezeli a társadalom épített környezetét, milyen jellegűek és mértékűek az építési tevékenységek. Egy jól gondozott és minden tekintetben működőképes épített környezet ösztönző hatással van egy társadalomra, egy elhanyagolt épített környezet a frusztráció lefelé ívelő spirálját. Minden építési tevékenység hatása a társadalomra azt jelenti, hogy az épületek tulajdonosainak különleges társadalmi felelősségük van. Ezért a beruházásoknak, amelyek jellegüknél fogva általában hosszú távra szólnak, ezért a lehető legkedvezőbb környezetben kell megvalósulniuk, olyan partnerek bevonásával, amelyek képesek megvalósítani az épülettulajdonosok gazdasági és funkcionális céljait úgy, hogy eközben figyelembe veszik a városfejlesztés, tervezés, ökológia és technológia mindenkori legigényesebb szabványait.

 

 2.2. bekezdés

Az európai építési ágazat gazdasági jelentősége továbbra is számottevő. 2001-ben az építőipar volt a legnagyobb ipari foglalkoztató 872 milliárd euro bevétellel, ami az Európai Unió bruttó hazai termékének 9,9 5-át jelenti. Az európai építőipar összesen 11 millió embernek ad munkát.

 

2.3. bekezdés

Noha egyes tagállamokban az építési tevékenység növekszik, a legtöbb tagállamban az építőipari termelés stagnál vagy csökken. Az építőipar termelői indexe 2003-ban az előző évhez képest ismételten csökkent – az Európai Unió egész területén 1,2%-kal, az euro-övezetben 2,6 %-kal. Félévszázadnyi folyamatos gazdasági expanziót követően Európa napjainkban különleges helyzetben van miközben a gazdasági klíma 15 tagállamban szinte változatlan vagy magas szintről csökkenő tendenciát mutat, a 10 tagjelölt ország számára szinte kötelező a gazdasági növekedés. Ennek az aszimmetrikus helyzetnek a feszültsége olyan pozitív dinamizmust gerjeszthet, amely segíthet áthidalni az egységes európai piac mentális gátjait és kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

 

Mennyiség helyett minőség

 

2.4. bekezdés

Az EU bővítése nyomán jelentkező hajtóerővel párhozamosan a napjainkban az Európai Unió szinte minden országában kibontakozó demográfiai fejlődés alkalmazkodási kényszerként hat az európai építőiparra és arra enged következtetni, hogy még egy esetleges gazdasági fellendülés esetén sem lehet számítani jelentősnövekedési rátákra. Számos piaci szereplő már felismerte ennek a fejlődésnek a következményeit. A jövőben az építési tevékenység minősége, nem pedig a mennyisége lesz a siker kulcsa.

 

2.5. bekezdés

Az Európai Uniónak az a meggyőződése, hogy a jövő követelményeinek a minőségnek egy olyan koncepciója képes megfelelni, amely minden építési beruházásnál figyelembe veszi a fenntartható építkezés elveit. Az anyagok, a hatékony energiagazdálkodás és az épületek életciklus költségeinek figyelembevétele a középületek és lakóházak tulajdonosi számára egyaránt fontos gazdasági tényezővé vált. Az EU Bizottsága és a Vállalati Főigazgatóság az „Intézkedési terv az építőipar versenyképességéért” c. dokumentumban összeállította azokat a fenntartható európai építészetre vonatkozó pontokat, amelyek ajánlásokat tesznek közös intézkedésekre, fenntartható építészet megvalósítása érdekében a tagállamokban.

 

Várospolitika az Európai Unióban

 

3.6. bekezdés

Noha Európa lakosságának 80%a kis- és nagyvárosokban él, az EU várospolitikája továbbra is meglehetősen új diszciplína. Nem tartozik az EU politikája által közvetlenül befolyásolt közvetlen törvényhozó tevékenység hatálya alá, ezért tevékenysége alapvetően projektek és tevékenységek támogatásából tevődik össze. Amióta az 1990. évi „épített környezet könyve” megjelent, amelyben a Bizottság reagált a kis- és nagyvárosok rohamos gazdasági és szociális strukturális átalakulásának következményeire, a várospolitika folyamatosan felértékelődött.

 

3.8. bekezdés

A kis- és nagyvárosokban és a helyi közösségekben a támogatott projektek szintén minden esetben tartalmaznak építészeti és várostervezési tevékenységeket, de napjainkban a politikai dokumentumok általában nem tartalmaznak a városi életminőségét szolgáló jó minőségű tervezési tevékenységet. A kulturális politika az estek többségében csak a történelmi kulturális örökség védelmével törődik, de az ESDP a kulturális örökség megóvására vonatkozó követelményeiben legalábbis tartalmazza az építészet „mindenkor meglévő értékeinek” megőrzését.

 

A fenntarthatóság elve a jövő építészete

 

4.2. bekezdés

Amióta 1999-ben hatályba lépett az Amszterdami Egyezmény, az Európai Unió minden irányelvében, tevékenységének minden területén figyelembe kell venni a fenntarthatóság elvét. E tekintetben az építőipar kiemelt jelentőséggel bír. Becslések szerint a teljes energiafogyasztás 40 %-áért az épületek a felelősek. Ez a szám nem veszi figyelembe az épületek építésének és bontásának közvetett energiafogyasztását és költségeit, a környezeti károk vagy a túlzott vízfogyasztás és terület-felhasználás következményeit.

 

4.4. bekezdés

Az „Épületek energiateljesítményeinek irányelve” (EPB) elfogadásával fontos lépés történt a fenntartható építés európai minőségi szabványainak bevezetése felé. Ezt az irányelvet 2005. január 4-ig kell átültetni a hatályos nemzeti joganyagba. Az irányelvben előírt energiateljesítmény-bizonyítvány, amely minden új épület és minden felújított épület esetében kötelező, első alkalommal olyan eszközzel ruházza fel a fogyasztót, amely lehetővé teszi számára egy épület energiateljesítményének ellenőrzését és összehasonlítását. Az épületek energiagazdálkodási minősítése az ingatlanpiacon is kiemelt jelentőséggel bír, mivel jelentős mértékben befolyásolja a vásárlási és bérleti döntéseket.

 

4.6. bekezdés

Az épületekben már eredményes integrációs koncepciókat alkalmaznak. Miközben az energiagazdálkodás szempontjából passzív épületek tervezésének alapja az épület által igényelt energia kitermelése, a kutatás már megtette a következő lépést a napenergia hasznosítása kollektorokkal vagy fényelektromos rendszerek rövidesen olyan erőművé teszik az épületet, amely nem csupán saját fogyasztásra állít elő elégséges energiát, de képes eltárolni a felesleges energiát. Az energiaszolgáltatásban önellátó épület modellje különösen alkalmas vidéki térségek és EU peremkerületeinek megerősítésére, de alkalmas exportra az Európai Unión kívüli országokba. További kutatásokra van azonban szükség ahhoz, hogy fokozzák a műszaki berendezések hatékonyságát. AZ EU 2011-ben elfogadta az „Irányelvet a megújítható energiaforrások támogatásáról”, amely megteremtette az épületben hasznosítható megújítható energia fokozott felhasználásának jogalapját.

 

Minden épület egyedülálló – az építészeti koncepció jelentősége

 

5.1. bekezdés

Egy lakossági ügyfél, aki életében egy alkalommal építkezik, befektetőinek pénzét felhasználó ingatlanberuházó vállalkozás, állampolgárai megbízásából eljáró helyi hatóság – ezeknek az ügyfeleknek van egy közös tulajdonsága, mind azt akarja, hogy a velük megkötött tervezési és kivitelezési szerződés az igények és lehetőségek ismeretében a lehető legjobban teljesüljön. Ez azt jelenti, hogy egy izgalmas és kockázatos folyamatba vágnak bele, mivel nincs a gazdaságnak meg egy olyan ágazata, amely ennyire változatos, bonyolult és hatásukat tekintve tartós termékeket állítna elő, mint az építőipar.

 

5.2. bekezdés

Ez egyformán érvényes családi házakra, felhőkarcolókra, hangversenytermekre és óvodákra, minden épület egy sajátos válasz egyedülálló kérdésre.

Az építészetben nincsenek egységes megoldások, minden terv egy helyre és igényre tervezett koncepció. Egy kreatív folyamat eredménye, amely egy koherens, átfogó koncepcióba gyúr össze különböző funkcionális, gazdasági, ökológiai és tervezési tényezőket. Az ügyfél létfontosságú érdeke, hogy az építészeti koncepció kimunkálása során igényes előírásokat alkalmazzanak, és hogy a tervezés és építkezés során hozzá lehessen férni szakképzett és független építészek tanácsadók támogatásához.

A lehető legjobb leképzelés elfogadásának eldöntésében az ügyfél megteremti saját építkezési projektje eredményes megvalósításának alapjait.

 

5.3. bekezdés

A tervezés folyamatának befejezését követően az építész – ideális esetben – képviseli az ügyfél érdekeit. A közeljövőben elkészülő közbeszerzési irányelv pontosan ezért ajánlja a tervezés és építés különválasztását, valamint azt, hogy az építés során az építész az ügyfél független megbízottjaiként járjon el. A „tervezz-építs” modellel ellentétben, amely egy vállalkozóra bízza a teljes tervezési és kivitelezési szerződést, a tervezés és kivitelezés különválasztása hatalmi egyensúlyt teremt az ügyfél, az építész és az építési vállalkozók között.

 

A minőség-ellenőrzés eszközei

 

5.11. bekezdés

Az ISO 9001 alapján működő minőségirányítási rendszer minőségi jelzőrendszer és referencia eszköze a fogyasztó számára. Az ISO 9001 minősítést sok építész arra használja, hogy korszerűsítse munkavégzésének módszereit és eljárásait, folyamatosan vizsgálja és hitelesíttesse azokat. Az eszköz különösen a különböző tervező irodák közötti határon túli együttműködésben kínál megbízhatóbb kiindulópontot, hiszen lehetővé teszi a belső struktúrák összehasonlítását.

 

5.12. bekezdés

Az építési termékek területén a törvényben kötelezővé tett CE szabványok alapján történő minősítés garantálja a fogyasztónak az egységes európai menőségi követelmény érvényesítését, ez megteremti annak feltételeit, hogy a gyártók Európa egész területén szabadon értékesítsék építőipari termékeiket.

A napjainkban hatályos CE szabvány, amelynek alapja az építési termékekről szóló irányelv, csak az építési termékek használatának szakaszát veszi figyelembe. Ezért az építési termékek irányelveinek keretében fontos gondoskodni arról, hogy az EU integrált termékpolitikájának (IPP) megfelelően vegyék figyelembe az ökológiai tényezőket és a termékek gyártásához szükséges környezetvédelmi és anyagköltséget.

 

Fogyasztóvédelmi eszközök szabályozása – egy szakma gyakorlására vonatkozó követelmények

 

 6.7. bekezdés

Ahhoz, hogy garantálni tudják a fogyasztó számára az egységes és állandó minőséget, az európai országok többségében az építész szakmájának gyakorlása számos olyan minőségbiztosítási kritériumhoz kötött, amelyek előfeltételei egy építész szakmai bejegyzésének. A szakmai jogosultság törvényben meghatározott védelmét megfelelő képzési követelmények, szakértelmet igazoló bizonyítványok, élethosszig tartó továbbképzés és a magatartásbeli szabályok tiszteletben tartásának önkéntes vállalása biztosítja, az előírások felhatalmazzák a szakmai egyesületeket megfelelő szankciók alkalmazására azokkal szemben, akik nem tartják tiszteletben a szabályokat.

 

 6.8. bekezdés

Az építészeti szolgáltatások bonyolultságának általában az a következménye, hogy a szolgáltató és az ügyfél nem azonos mértékben tájékozottak. A szükséges szolgáltatások mértéke csak a tervezési folyamat előrehaladásával válik nyilvánvalóvá, ezért az ügyfél a munka kezdetén nem képes felbecsülni a megfelelő árat. Az ügyfelek által igényelt áttekinthetőség és tájékozottság érdekében a tervezési szakmák képviselői számos európai országban egységes díjtételekben állapodtak meg. A díjjegyzékhez kapcsolódnak olyan részletes teljesítménykatalógusok, amelyek lehetővé teszik a megrendelt szolgáltatások nyomon követését.

 

Az építészet politikai hatalma

 

7.4. bekezdés

A politika számos területe befolyásolja az épített környezet tervezését, de az épített környezet is befolyásolja ezeket a területeket. Egy ökológiai értelemben előremutató épület hatékony megvalósítása csak akkor lehetséges, ha elkészülnek a napelemek vagy a fotoelektromosság fejlesztésére vonatkozó új tervkoncepciók. Egy város lakónegyedére vonatkozó támogatott projektet csak akkor fogadnak el, ha az építészet az emberekhez szól. A jó építészet és várostervezés az Európai Unió programjainak és strukturális intézkedéseinek fontos sikertényezői. Napjainkban azonban az EU politikája nem maradéktalanul veszi figyelembe ezt a körülményt. Különösen az EU regionális és környezetvédelmi politikájában fontos, hogy számoljanak az építészettel, hiszen az építészet egy társadalom kulturális kifejezésének eszköze, a szociális, gazdasági és ökológiai tényezőkkel együtt semmivel sem pótolható eleme a politikának.

 

7.5 bekezdés

Egy európai építészeti politikának az ilyen integrált megközelítés megvalósításának egységes elemeként kell működnie. Egy ilyen politikának egyrészt össze kell vonnia az építészetre vonatkozó, rendkívül eltérő stratégiákat és intézkedéseket, ugyanakkor fel kell vállalnia az egyes országok igényeit és meg kell jelenítenie ezeket európai szinten. Ez a koncepció csak akkor lehet sikeres, ha a megvalósításban nagyobb mértékben vonják be a szakmai szervezeteket és a helyi hatóságokat. A „Jobb törvényhozás” EU dokumentumban javasolt eszközök segíteni fognak ennek a feladatnak a megoldásában.

 

Építészeti politika Európában

 

7.6 bekezdés

Az Európai Bizottság által a 2002 és 2006 közötti időszakra megfogalmazott célok egyike, hogy a fogyasztó kritikus és tájékozott legyen. Az ilyen jellegű fogyasztói tájékozottság nem kevésbé fontos az építészet és a várostervezés területén, hiszen csak így lehet gondoskodni az ilyen programok és intézkedések eredményességéről.

 

7.7 bekezdés

Minden európai állampolgárnak van egyéni véleménye épített környezetének minőségéről, ezek az állampolgárok esetenként azonban nem képesek megfogalmazni véleményüket. Előfordulhat, hogy nem férhetnek hozzá elégséges információhoz az építés általános feltételeiről, vagy nincs olyan fórum, ahol a társadalmi párbeszéd keretében kifejthetik véleményüket. De csak az elkötelezett és érdekelt állampolgárok vannak abban a helyzetben, hogy megalapozott véleményt alkossanak épített környezetükről és – ideális esetben – meghatározzák önmagukat ebben a környezetben.

 

7.8 bekezdés

Az építési folyamatban érintett és érdekelt felek fokozott bevonása és a jó építészet kulturális és gazdasági értékének közvetítése érdekében egyes európai országok a kilencvenes években megkezdték nemzeti építészeti politikájuk kialakítását. Finnország volt az első olyan ország, amely alkotmányában rögzítette a fenntartható környezetre való jogot. Franciaország, Nagy-Britannia és Hollandia felismerte, hogy az egyének és helyi közösségek építészetben és várostervezésben elért eredményeit egy képpé kell összegyúrni ahhoz, hogy ösztönözhető legyen az egyének fokozott közreműködése ezekben a tevékenységekben. Ez különösen fontos arra való tekintettel, hogy az állam csak lakossági részvétellel és együttműködéssel képes megoldani a törvényekben megfogalmazott feladatait.

 

7.9 bekezdés

A szakmai szervezetek és a politikusok is felismerték, hogy reagálniuk kell az állam és a piac közötti hatalommegosztásban bekövetkezett változásokra. Ott, ahol a politika bizonyos hatalmi jogköröket átruház, az állam és a magánszereplők között létrejövő új partnerségek igazolják eredményességüket. És ott, ahol az állami építőipari tevékenységek többé nem képesek létrehozni a jó gyakorlat átfogó modellje, a minőségbiztosítás új eszközei után kell nézni, illetve meg kell erősíteni a meglévő eszközöket. Az ilyen jellegű, együttműködésre alapozott vállalkozásokhoz olyan új elvekre van szükség, amelyek továbbra is a közérdeket tartják szem előtt, az ilyen levek fejlesztése a jövő fontos feladata.

 

scrollUp