Tájvédelem

Soltész Ilona
Létrehozva: 2017-01-30 / módosítva: 2017-06-07

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény II. része foglalkozik a természeti értékek és természeti területek általános védelmével, ezen belül a tájvédelemmel.

A tájvédelem célja:

  • a táj jellegének megőrzése;
  • a táj esztétikai adottságainak fenntartása;
  • a természeti és táji értékek fennmaradásának biztosítása;
  • az egyedi tájértékek és a természeti rendszerek megóvása;
  • a műtárgyak tájba való illesztése;
  • a felszíni tájsebek rehabilitációja.

A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

A tájvédelem feladata:

  • a területi tervezés során érvényesítse a természet és tájvédelem szempontjait a területrendezési, településrendezési folyamatokban;
  • koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését;
  • a tájvédelmi szakhatóság speciális szakmai szempontjainak érvényesítése az egyedi engedélyezési eljárásokban;
  • védje a kultúrtörténeti értékeket a tájban;
  • végezze el az Európai Táj Egyezmény végrehajtásából adódó feladatokat.

A tájelemek a táj alapvető alkotórészei, illetve azok kapcsolata, amelyek lehetnek természeti és társadalmi keletkezésűek.

A táj elemei lehetnek:

  • természeti alapúak, mint a földfelszín, domborzat, talajviszonyok, vízviszonyok, természetes növény- és állatvilág, valamint
  • társadalmi vagy mesterséges keletkezésűek, mint a mezőgazdasági termelésben termesztett növények, a haszonállatok, a települések, a műtárgyak, bányák.

Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv feladata.

Az egyedi tájértékek típusait és fajtáit az MSZ 20381:2009 sz. Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése c. szabvány határozza meg. E szabványt kell alkalmazni az egyedi tájértékek országos szintű egységes megállapítása és nyilvántartása során.

Az egyedi tájérték főtípusai, típusai, altípusai és fajtái a következők szerint csoportosíthatók:

Kultúrtörténeti értékek:

  • Településsel kapcsolatos egyedi tájérték:
    • Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás (pl. utcakép, kúria, lakóház, tájház, kapu);
    • Birtokjel, határjel (pl. határhalom, határkő, határmezsgye);
    • Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín (pl. templom, kápolna, kálvária, feszület, képesfa, „kaptárkő”);
    • Temetkezéssel kapcsolatos építmény, művészeti alkotás (pl. temető, sírkő, kopjafa);
    • Védelemmel kapcsolatos létesítmény (pl. erőd, bástya, városfal, sánc, bunker, tűzvigyázó torony);
    • Földméréssel kapcsolatos létesítmény (pl. földmérési alapponthoz kapcsolódó létesítmény);
    • Zöldfelületi létesítmény, objektum (pl. park, vadaspark, kúriakert,” jelesfa”, fasor).
  • Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos egyedi tájérték:
    • Út, útvonal vagy annak részlete (pl. hadi út, zarándokút, csordaút, mélyút, vasút, sikló);
    • Útvonalakat összekötő létesítmény (pl. híd, alagút, viadukt, komp);
    • Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény (pl. vasútállomás, bakterház, vámház, kikötő).
  • Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték:
    • Erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték (pl. erdészház, csúszda, rakodó, vadászles);
    • Agrártörténeti egyedi tájérték (pl. majorság, tanya, pincesor, présház, istálló, verem, halastó, művelési szerkezet);
    • Ipartörténeti egyedi tájérték (pl. műhely, vashámor, huta, szénégető, mészégető, malom);
    • Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték (pl. külszíni fejtés, horpa, táró, rakodó);
    • Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték (pl. zsilip, gát, víztorony, forrásfoglalás, tóka).
  • Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékek:
    • Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. csatahely);
    • Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájértékek (pl. turistaház, kilátótorony);
    • Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték (pl. csárda, fogadó).

Természeti egyedi tájértékek:

  • Földtudományi egyedi tájértékek:
    • Geológiai egyedi tájértékek (pl. mélységi magmás kőzet feltárása, előfordulása, gyűrődés feltárása, előfordulása);
    • Geomorfológiai egyedi tájértékek (pl. vulkáni eredetű domborzati forma, gyűrt domborzati forma);
    • Talajtani egyedi tájértékek (pl. talajszelvény, talajmintázat);
    • Víztani egyedi tájértékek (pl. forrás – kivéve, ha jogszabály erejénél fogva védett természeti érték).
  • Biológiai egyedi tájértékek:
    • Növényegyed, növénycsoport (pl. erdőrészlet, erdőmaradvány, erdőszegély, fa, jellegfa, mezsgye);
    • Élőhely (pl. mocsarak, mocsárrétek, homoki gyepek, löszgyepek, üde lomboserdők, fenyőerdők);
    • Állatok tartózkodására szolgáló hely (pl. fészek, fészektelep, táplálkozóhely).

Tájképi egyedi tájértékek:

  • Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel (pl. kilátópont, „látókő”);
  • Vonalas jellegű kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel (pl. panorámaút).

Az egyedi tájértékek felmérésének célja a települések közigazgatási területén található, az adott közösség számára fontos kultúrtörténeti, természeti és táji értékek felkutatása, felvételezése, egyedi tájértékké nyilvánítása és az egyes típusokra vonatkozó kezelési előírások megadásával fennmaradásuk biztosítása. A felmérés célja egy egységes, az egész országra kiterjedő kataszter létrehozása, amely egyaránt segítséget nyújt a tájvédelmi szakhatósági ügyek megoldásához, a tájvédelmi szempontból jelentős természeti és kultúrtörténeti értékek védelméhez, megőrzéséhez, valamint ezen értékek turisztikai célú bemutatásához az önkormányzatok közreműködésével. A településrendezési tervnek tartalmaznia kell a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását.

 

Az Európai táj egyezményt 2000. október 20-án, Firenzében, Olaszországban írták alá, majd 10 ország ratifikálását követően 2004. március 1-jén lépett hatályba. Magyarországon a 2007. évi CXI. törvény[1] hirdette ki.

Az egyezmény célja az európai táj védelmének, megfelelő tervezésének és kezelésének ösztönzése, valamint a tájképpel összefüggő kérdésekben az európai együttműködés erősítése. A táj természeti és kulturális örökségünk eleme, az európai identitás és sokféleség fontos része, amelynek megőrzése hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósításához, amely az aláíró tagok közös célja. Az aláíró felek vállalják, hogy a tájjal kapcsolatos kérdésekben együttműködnek, és a nemzetközi és nemzeti ágazati szakmapolitikákba, stratégiákba és programokba beépítik a tájra vonatkozó szempontokat. Külön intézkedés foglalkozik a határokon átnyúló tájak védelmét szolgáló közös tevékenységekkel.

Nemzeti szinten a felek kötelessége tájaik megőrzése, kezelése és tervezése, figyelembe véve a szubszidiaritás alapelvét, azaz a szükséges intézkedéseket a megfelelő döntéshozási és kormányzati szinten kell meghozni. Ezzel az egyezmény hangsúlyozza a helyi, megyei és regionális önkormányzatok szerepét a tájképi értékek megőrzésében. Az aláírók feladata a társadalmi részvétel feltételeinek kialakítása és a tájakkal kapcsolatos képzés és szemléletformálás is. Az Intézmény Titkárságának az Európa Tanács ad otthont. A szakmai feladatokat az Európa Tanács szakértői bizottságai látják el, és a biológiai és tájképi sokféleségért, valamint a kulturális örökségért felelős bizottságok együttesen monitorozzák az egyezmény végrehajtását.

 

 

[1] a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény

scrollUp