Talajvédelem

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-02-03 / módosítva: 2017-06-07

A talaj a földfelszín legfelső termékeny rétege. Fontos szerepe van a fenntartható fejlődésben, nemcsak a mező- és erdőgazdálkodásban és az élelmiszer termelésben, hanem a környezet elemeit védő és szabályozó funkciója révén. Emellett biológiai élettér, valamint nyersanyag lelőhely. Talajvédelem alatt a termőföld termékenységének és minőségének megóvását, javítását értjük; valamint a talaj fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzését.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény III. fejezete foglalkozik a talajvédelemmel. Talajdegradációnak azaz talajromlásnak nevezzük mindazokat a folyamatokat, amelyek a talaj termékenységét csökkentik, minőségét rontják, illetve a funkcióképességét korlátozza, vagy a talaj teljes pusztulásához vezet, ezek

  • erózió,
  • savanyodás,
  • sófelhalmozódás, szikesedés,
  • fizikai degradáció,
  • a talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása,
  • biológiai degradáció, a szervesanyag-készlet csökkenése,
  • a tápanyagforgalom kedvezőtlen irányú megváltozása,
  • a talaj pufferképességének csökkenése, talajmérgezés, toxicitás.

A törvény előírja a földhasználók részére, hogy a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytassanak, amely megakadályozza a talaj minőségének romlását. A talajvédő gazdálkodás során

  • törekedni kell az erózióval veszélyeztetett területen a víz és szélerózió megakadályozására,
  • a savanyú vagy a savanyodásra hajlamos talajokon meg kell akadályozni a további savanyodást,
  • a szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj minőségének további romlásával járhat,
  • csak olyan minőségű öntözővíz használható, amely másodlagos szikesedés előidézésével nem jár,
  • a talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszüntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását,
  • a földhasználó köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni, továbbá
  • a földhasználat során a talaj tápanyag szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag gazdálkodást kell folytatni.

 

A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges

  • talajjavításhoz,
  • mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
  • a talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe,
  • hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével,
  • szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához,
  • nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,
  • mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.

Egyes a termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységek, valamint a termőföld igénybevételével járó tevékenységek megkezdése előtt a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben[1] meghatározott tartalmú talajvédelmi terv készítése szükséges.

A termőtalaj minőségi állapotának felmérését és a folyamatos változások nyomon követését a Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer keretében végzik1992 óta. A TIM figyelemmel kíséri a talajok minőségi változásait, mérő, megfigyelő, ellenőrző és információs rendszert működtet, továbbá talajtérképek és egyéb információs adatbázisok formájában nyilvántartja a talajok minőség szerinti rendszerét. A TIM keretében évente mintegy 1200 ponton történik talaj-mintavétel. A monitoring rendszer célja az ország talajkészleteinek minőségében bekövetkező változások regisztrálása, és a talajállapot változásainak időbeni nyomon követése a megfelelő szabályozás érdekében.

 

A talajok fontosságát az Európai Közösség országai is felismerték, melynek eredményeképp 2002-ben megszületett a történelmi jelentőségűnek tekinthető „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” című közlemény[2]. A tanulmányban politikai szinten először került kinyilatkozásra, hogy a talaj hatással van a közösségi érdek egyéb területeire is, mint például a felszíni víz és a felszín alatti víz minőségére, az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleségre és az élelmiszerbiztonságra és így az emberi egészségre.

Az Európai Unió talajvédelmi szakpolitikájának következő lépéseként, az Európai Tanács 2006 szeptemberében elfogadta a Bizottság talajvédelemről szóló tematikus stratégiáját[3]. A stratégia célja a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása, a további talajromlás megelőzése, a talaj funkciójának megőrzése és a megromlott állapotú talaj helyreállítása.

2006-ban a Bizottság egy olyan talajvédelmi keretirányelv létrehozására tett javaslatot (COM(2006) 232), amely a talajromlás országhatárokon átnyúló természetét is figyelembe veszi. Az Európai Parlament a javaslat első olvasatát 2007 novemberében közel kétharmados többséggel fogadta el. A 2010 márciusában megrendezett Környezetvédelmi Tanácson azonban néhány tagállam a szubszidiaritásra, a magas költségekre és az adminisztratív terhekre hivatkozva megakadályozta a további előrelépést.

 

 


[1] a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet

[2] Communication from the Commission to the Council, the Europen Parliament, the Economic and Social Committee, and the Committee of Regions (COM 2002)

[3] (COM(2006) 231) Magyar nyelven is elérhető a következő honlapon: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52006DC0231&from=HU

scrollUp