Településrendezés

létrehozva: 2015-11-19

A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával

- meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit,

- a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett,

- biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint

- biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét, e tevékenységet a települési önkormányzat végzi.

 

A települési önkormányzat a településrendezési tevékenységét a településrendezési eszközeinek

- a településszerkezeti terv (Étv. 10. §) és

- a helyi építési szabályzat (Étv. 13. §)

elkészítésével látja el.

Az Étv. előírja, hogy a településrendezési eszközök egymásra épülő, egymással összefüggő rendszert alkotnak (Étv. 9/B. § (2) bekezdés). Ez pl. azt jelenti, hogy helyi építési szabályzat a településszerkezeti terv megléte nélkül nem készülhet.

Ezt bizonyítja az Alkotmánybíróság 47/2005. (XII. 14.) AB határozata, amelyben megsemmisítette az érintett település helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletét, mert a településnek nem volt a teljes közigazgatási területére településszerkezeti terve, ezzel megsértve az Étv.-nek a településrendezési eszközök rendszerére vonatkozó szabályait.

 

A településrendezésről - vagy, ahogy régebben nevezték városrendezésről - sokan azt hiszik, hogy az csak és kizárólag arra van, hogy annak révén a területek építési jogot kapjanak, illetve ezeket az építési jogokat behatárolja. A településrendezés azonban ennél sokkal több, igen sokirányú tevékenység foglalata: lényegében a település területének megfelelő felhasználását, és a helyes építkezést, ezek révén a település fejlődését, a kedvező településkép kialakítását, a település működőképességét biztosító utakkal és közművekkel való kellő ellátását, a biztonságos mindennapi életet veszélyeztető problémák (tűz-, árvíz- és belvíz-, erózió-, csúszásveszély, stb.) elleni védekezést is jelenti.

 

A településrendezési eszközökkel az állampolgárok és gazdasági egységek többsége, mint korlátozó eszközzel találkozik, és sokan e funkcióját tartják a legfontosabbnak. De legalább ilyen fontos feladata a fejlődés korlátainak megszüntetése, a fejlesztések fizikai környezetének biztosítása, a fejlődés irányainak a megszabása.

Az építés és a telekalakítás joga nem tartozik a tulajdonosi alapjogok közé, lásd az Alkotmánybíróság 13/1998. (IV. 30.) AB határozatát. A tulajdonos ezen jogaival csak a vonatkozó szabályok szerint élhet, amelyek között szerepelnek a településrendezési eszközök is. Azt tehát, hogy egy területet mire lehet használni, azon telket hogyan lehet alakítani és milyen szabályok szerint lehet arra építeni a településrendezési eszközökből tudhatjuk meg elsősorban.

A településrendezés a településen élők, dolgozók érdekében végzett közérdekű tevékenység, éppen ezért kiemelt fontosságú e tevékenységben való részvételük, amely ún. „partnerségi egyeztetés” keretében történik. Az egyeztetés során a lakosság egyénileg, vagy érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek révén mondhatja el véleményét.

A településrendezésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat a koncepció, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a

továbbiakban: 314-es rend.) tartalmazza.

A 314-es rend. 32. § (1) bekezdése szerint a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása lehet:

  • teljes,
  • egyszerűsített és
  • tárgyalásos

eljárás.

A jogszabály részletesen leírja, mely típusú egyeztetés milyen esetben, milyen feltételek fennállásakor alkalmazható.

Az egyes eljárások között leginkább az eljárás időtartamában van különbség. Míg a teljes eljárás 80 napot vehet igénybe, addig az egyszerűsített 51 és a tárgyalásos csak 21 napot vesz igénybe.

Különbség van a településrendezési eszközök elfogadását követően azok hatályba léptetésében is. Teljes eljárásban készített településrendezési eszköz az elfogadásától számított 30. napon léptethető hatályba, egyszerűsített eljárás keretében készített esetében ez a15., míg a tárgyalásos eljárásban készült esetében a hatályba léptetés már az elfogadást követő nap lehet.

Az egyeztetési eljárást a polgármester folytatja le, és annak megkezdésekor dönt arról, melyik eljárási típus szerint folytatja le azt. Amennyiben az eljárás típusa nem határozható meg egyértelműen, akkor a kérdés eldöntésének érdekében a polgármester az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei, fővárosi kormányhivatalnál egyeztetést kezdeményez, mely során a hivatal javaslatot tesz arra, hogy melyik eljárási típus szerint kell az egyeztetést lefolytatni.

A településrendezési eszközök előkészítésének és egyeztetésének folyamatában megkerülhetetlenek az államigazgatási szervek. Ezen szervek hivatottak arra, hogy a szakterületükkel kapcsolatban, jogszabályokban rögzített országos érdekeket érvényre juttassák, ennek érdekében a megfelelő információkat, adatokat átadják a tervezés megkezdésekor az önkormányzatnak (előzetes tájékoztatási szakasz), hogy a feladat végrehajtása ne induljon rossz irányba. Felelősségük az igen ügyben tehát nagy.

Érdekük is, hogy tartalmukban szakszerű és naprakész, jól használható dokumentum szülessen, mivel a 314-es rendelet előírja, hogy a hatályos („megállapított”) helyi építési szabályzatban foglaltakat – a hatáskörüket érintő ügyekben, eljárásokban - a későbbiekben érvényesíteniük kell.

Az államigazgatási szervek az egyeztetési eljárás során kétszer találkoznak a készülő eljárásba bevonandó államigazgatási szerveket a 314-es rendelet 9. melléklete sorolja fel.

Az államigazgatási szervek közül még további feladatai vannak az illetékes állami főépítésznek. Az állami főépítész működteti azt a településrendezési tervtanácsot, amely az önkormányzat kérésére szakmai véleményével segíti mind az önkormányzat, mind a tervezők munkáját, másrészt az egyeztetések lefolytatása után az állami főépítész adja ki az ún. „végső szakmai vélemény”-t az elfogadás, megállapítás előtt a településrendezési eszközökről, amelyet a képviselő-testülettel a döntés előtt ismertetni kell.

A településszerkezeti terv esetében a szomszédos önkormányzatok is az érdekelt véleményezők közé tartoznak. Nyilvánvalóan lényeges, hogy az egymás melletti települések összehangolják településrendezési döntéseiket, hogy ne következzen be olyan döntés, amely pl. környezeti szempontból zavaró hatást eredményez a szomszéd településre, vagy ne álljon elő olyan helyzet, hogy fontos infrastruktúra (pl. közút) hálózat ne találkozzon a közigazgatási határon.

A településrendezés eljárási szabályainak megtartása fontos jogszabályban előírt követelmény az önkormányzat számára, annak megsértése a településrendezési eszköz érvényességét veszélyeztetheti. A jogszabályban előírt egyeztetési eljárás szabályainak megsértése miatt több településrendezési döntést (településrendezési eszközt) semmisített meg már az Alkotmánybíróság (42/1992. (VII. 16.) AB hat., 58/2002. (XI. 28.) AB hat., 7/2003. (III. 13.) AB hat., 26/2003. (V. 30.) AB hat., 11/2004. (IV. 7.) AB hat., 48/2004. (XII. 1.) Ab hat., 11/2008. (I. 30.) AB hat., 16/2008. (II. 28.) AB hat.).

 

scrollUp