Teljesítési biztosítékok

Wéber László
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2016-05-20

A vállalkozási szerződések, különösen a nagy értékű épületek, építmények megvalósítására kötött, hosszú átfutási idejű kivitelezési szerződések természetszerűen kockázatokat tartalmaznak – általában mindkét félre nézve.

Az egyik jelentős kockázata a megrendelőnek, építtetőnek van: a vállalkozó, kivitelező ezen hosszú időtartam alatt biztosan fogja-e tudni teljesíteni a szóban forgó szerződést, illetve a szintén igen hosszú szavatossági időszak alatt is rendelkezésre fog-e állni, ha valahol hibásan teljesített? Nem fog-e ezen időszakban –esetleg rajta teljesen kívülálló okból – képtelenné válni a szerződés teljesítésére, esetleg ellehetetlenülni, stb.?

Megjegyezzük, hogy hasonló kockázatokat rejt a megrendelő, építtető helyzete is a vállalkozó, kivitelező számára, nyilvánvalóan más szempontból: rendelkezésére áll-e, illetve rendelkezésre fog-e állni a megrendelőnél, építtetőnél a szerződés tárgyát képező nagy értékű munka ellenértéke? Megvan-e a fedezete annak a „műnek”, amelynek a kivitelezésébe a vállalkozó, kivitelező jelentős munkát, anyagot, pénzt invesztál a megvalósítás során azzal, hogy a teljesítés után (sokszor persze rész-számlák benyújtásával) kapja meg mindezek ellenértékét? Erre a kérdésre egy másik, „A fedezet” című szócikkben keressük a választ – itt egyelőre annyit rögzítünk, hogy ennek a nem-fizetési kockázatnak a kezelésre nincsenek a mai magyar építési piacon olyan egyértelmű megoldások, mint amilyenek a nem-teljesítéssel kapcsolatban a megrendelő, építtető rendelkezésére állnak.

Ebben a szócikkben tehát a megrendelő, építtető számára az esetleges nem-teljesítésből fakadó kockázatokat biztosító instrumentumokról lesz szó, nevezetesen

  • a szerződésben foglalt feladatok teljesítésének időszakában (tehát a szerződés hatálybalépésétől a szerződés teljesítéséig (tehát a műszaki átadás-átvételig, illetve, ha a felek abban állapodtak meg, a használatbavételi engedéllyel kapcsolatos vállalkozói kötelezettségek teljesítésig) tartó időszakban a teljesítéssel kapcsolatban,
  • a szerződés teljesítését követően, a szavatossági időszak lezárásig a szavatossági tevékenységgel, más szóval a jó teljesítéssel (más megközelítésben a hibás teljesítéssel) kapcsolatban

a vállalkozó, kivitelező által a megrendelőnek, építtetőnek nyújtandó biztosítékokról, azaz

  • a teljesítési biztosítékról és
  • a jóteljestíési (szavatossági, hibás teljesítéssel összefüggő) biztosítékról.

A biztosíték, mint jogi kategória azt a célt szolgálja, hogy a jogosultnak (esetünkben a megrendelőnek, építtetőnek) a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén közvetlen kielégítési alapot biztosítson; ebből következően a biztosítékot a megrendelő, építtető birtokába kell adni.

A teljesítési biztosíték azt a célt szolgálja, hogy ha a vállalkozó, kivitelező nem tudja, vagy nem akarja a szerződést teljesíteni, a megrendelő, építtető számára megfelelő szabad pénzeszköz álljon rendelkezésre a leszerződött épület, építmény, munka, munkarész más kivitelezővel történő befejezésére, illetve az ebből fakadó többletköltségek, megrendelői károk fedezetére. Ezt az eszközt

  • vagy a vállalkozó, kivitelező által a megrendelő, építtető számlájára történő biztosítéki összeg szerződéskötést követő átutalásával,
  • vagy egyes vállalkozói, kivitelezői rész-számlákból való ún. pénzügyi visszatartással,
  • vagy az ezt kiváltó bankgaranciával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel

kell a vállalkozónak, kivitelezőnek a megrendelő, építtető rendelkezésre bocsátania.

Ennek a szakmagyakorlás során kialakult mértéke a nettó (áfa nélküli) szerződéses összeg 5 – 10 százaléka között szokott lenni; a közbeszerzések esetében külön szabályai vannak, amelyekre a későbbiekben visszatérünk.

A biztosíték akkor tölti be rendeltetésszerű szerepét, ha ahhoz a megrendelő, építtető saját megalapozott döntése alapján bármikor hozzájuthat, azzal a jóhiszeműség elvét szem előtt tartva szabadon rendelkezhet. Az ezen a címen előre átutalt, illetve a rész-számlákból visszatartott összegek esetében ez a rendelkezési lehetőség adott; a banki garancia esetében a vállalkozó, kivitelező által megbízott garantőr bankra vonatkozó szabályokat a PTK 6:431 – 6:438. §-ai tartalmazzák, a biztosítói kezességvállalásról a PTK 6:416 – 6:430. §-ai szólnak. Ezeket a szabályokat mindenképpen ismernie kell az ilyesfajta biztosítékokat nyújtó vállalkozónak, kivitelezőnek; itt találjuk a nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás esetén szükséges pénzintézeti tennivalókat is. Különös jelentőséget adhat ezeknek a szabályoknak az a gyakori eset, hogy a megrendelő, építető az említett banki garanciákat visszavonhatatlan és feltétel nélküli jelleggel kéri.

Megjegyezzük, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Testület (TSzSz) jogosítványai között szerepel a teljesítési biztosítékok lehívása körüli esetleges viták rendezésének elősegítése is. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 1. § szerint: „a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között… E törvény alkalmazásában

a) szerződést biztosító mellékkötelezettség a bankgarancia, zálogjog és kezesség,

b) biztosítékot nyújtó személy: a bankgaranciát vállaló pénzügyi intézmény, a zálogkötelezett és a kezes.”

Ehhez kapcsolódva idézzük az idevágó részletszabályt is:

„8.§ (4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv olyan véleménye alapján, amely szerint a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt,

a) a bankgaranciát vállaló pénzügyi intézmény a bankgaranciaszerződésben foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti,

b) a zálogjog a TK-ban írt egyik módon sem érvényesíthető, vagy

c) a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

(5) Ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye alapján a mellékkötelezettség érvényesítése csak részben indokolt, a szakvéleményben szereplő indokolt összegen felüli összeg tekintetében a (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(6) A mellékkötelezett (4) vagy (5) bekezdés szerinti eljárása esetén a PTK teljesítés megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.”

A mellékkötelezettségek (bankgaranciák) lehívásával kapcsolatos eljárásával kapcsolatban 2016. április végén Útmutatót jelentetett meg a TSzSz, melynek kidolgozása során a Bankszövetség és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSz) véleményét is figyelembe vették; az Útmutató a TSzSz és a az ÉVOSz honlapján elérhető.

 

Fel kell hívnunk a figyelmet: a  vállalkozóknak a TSzSz ebben az Útmutatóban egyértelműen azt javasolja, hogy a bankgaranciát úgy kérjék kibocsáttatni a garantőr Pénzintézettel, hogy abban minimum 5 munkanapos határidő szerepeljen az igénybejelentés teljesítésére vonatkozóan, amely időszak így a TSzSz eljárásának kérelmezéséhez is elegendő a számukra. A TSzSz a kérelem benyújtásáról értesíti a Pénzintézetet, amely az igénybejelentésre történő teljesítést jogosult felfüggeszteni a kérelem befogadásának az elbírálásáig, illetve a vonatkozó szakvélemény elkészültéig, azaz a Pénzintézet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti kötelezetti késedelembe nem esik, így vele szemben a késedelem jogkövetkezményei a fenti időszak alatt nem érvényesíthetőek.

 

A szakvéleményében a jogszabály által megfogalmazott kérdésekre ad választ a TSzSz szakértői tanácsa, vagyis megállapítja, hogy a lehívás műszaki szakértői szempontból

  • indokolt, (és milyen összegben),
  • nem indokolt, vagy
  • részben indokolt-e (és milyen összegben)

Az elkészült TSzSz szakértői véleményt a szakértői véleményt kérő és a Pénzintézet postai es elektronikus úton kapja meg, míg a Kedvezményezett csak postai úton. A Pénzintézet a szakvélemény megállapításának ismeretében dönt a bankgarancia szóban forgó összegének kifizetésről vagy annak megtagadásáról.

 

Hasonló elven működik a jóteljesítési (szavatossági) biztosíték intézménye: ez azt a célt szolgálja, hogy ha a vállalkozó, kivitelező nem tudja, vagy nem akarja a szerződésben foglalt szavatossági (jótállási) kötelezettségeit teljesíteni, a megrendelő, építtető számára megfelelő szabad pénzeszköz álljon rendelkezésre a szavatossággal érintett épület, építmény, munka, munkarész szavatossági feladatainak más kivitelezővel történő elvégeztetésére, illetve az ebből fakadó többletköltségek, megrendelői károk fedezetére. Ezt az eszközt a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását, a szerződés teljesítését követően

  • vagy a vállalkozói, kivitelezői számlából (végszámlából) történő ún. pénzügyi visszatartással,
  • vagy az ezt kiváltó bankgaranciával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel

kell a vállalkozónak, kivitelezőnek a megrendelő, építtető rendelkezésre bocsátania.

Ennek a szakmagyakorlás során kialakult mértéke a nettó (áfa nélküli) szerződéses összeg 5 százaléka között szokott lenni; a közbeszerzések esetében külön szabályai vannak, amelyekre a későbbiekben visszatérünk. A százalékos mérték – a felek megállapodása alapján – sok esetben lehet a szavatossági időszak alatt egyre csökkenő összegű, mértékű (ahogyan a kijavítani való szavatossági feladatok várhatóan csökkenek, ez a biztosíték „visszalépcsőzhet”).

Általános eset, hogy a szerződés teljesítésekor a megrendelő, építtető visszaszolgáltatja a fel nem használt teljesítési biztosítékot és ezzel egyidejűleg nyújtja számára a vállalkozó, kivitelező a jóteljesítési (szavatossági) biztosítékot, így azok rendelkezésre állása folyamatos.

Ahogy már említettük, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 134. §-a külön szabályozza az itt tárgyalt biztosítékokat:

„(1) Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, a biztosítékra vonatkozó feltételeket a közbeszerzési dokumentumokban közölni kell. A (2)–(8) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandóak a Ptk. Hatodik Könyv XXVI. Fejezetében szabályozott szerződést megerősítő biztosítékokra.

(2) A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki.

(3) A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki-

(4) A (2)–(3) bekezdés szerint előírt biztosíték rendelkezésre álló összege az ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken, nem írható elő a követelés kielégítése esetére az ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.

(5) A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.

(6) Biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban

a) előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy

b) megjelöl egy vagy több – az a) pontban nem szereplő – biztosítéki formát, illetve biztosítéknyújtási módot, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt vagy az a) pontban meghatározott formában, illetve módon.

(7) A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a teljesítésért vagy részteljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(8) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a (6)–(7) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.”

Az itt tárgyalt biztosítékokkal kapcsolatban még egy intézményre hívjuk fel a figyelmet: az építtetői fedezetkezelésről szóló rendelkezés kimondja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 17. § (2) bekezdésében, hogy „Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre.” Ennek a közreműködésnek a keretében

 „21. § (1) Az építtetői fedezetkezelő a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosítékot a kivitelezési szerződésben meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, az építtető kezdeményezésére és az építési műszaki ellenőr igazolása alapján az építési szerződésben meghatározott kiadások kiegyenlítésére használja fel. Ha az építtető a kivitelezési szerződésben rögzített feltételek hiányában kezdeményezi a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosíték felhasználását, vagy az építtető által lehívott teljesítési biztosíték kivitelezési szerződésben meghatározott célra történő felhasználásához az építési műszaki ellenőr nem adja ki az igazolást, az építtetői fedezetkezelő nem teljesíthet kifizetést az építtető részére a teljesítési biztosíték terhére.

(1a) Ha az építtetői fedezetkezelő az (1) bekezdés szerint nem teljesíthet kifizetést az építtető részére a teljesítési biztosíték terhére, az építtetői fedezetkezelő a közreműködése keretében egyeztetést folytat az építtetővel és a fővállalkozó kivitelezővel. Az építtetői fedezetkezelő a létrejött megállapodásának megfelelően intézkedik a fedezetkezelői számlán lévő teljesítési biztosíték felhasználásáról.”

Úgy véljük, ezek a rendelkezések megfelelően szolgálják az említett biztosítékoknak a célhoz kötött (tehát jóhiszemű, rendeltetésszerű) felhasználását.

 

scrollUp