Tényállás tisztázása

Varga Illés Levente
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2017-01-27

A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Vagyis mielőtt a hatóság kiadja az engedélyt a beruházás megvalósítására a kérelem és a mellékleteinek a vizsgálata után tisztáznia kell a tényállást, hogy a megjelölt telken a kérelmezett rendeltetésű építményre, építési tevékenységre kiadható-e az engedély, és milyen feltételekkel.

A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére.

Bizonyíték különösen:

  • az ügyfél nyilatkozata,
  • az irat,
  • a tanúvallomás,
  •  a szemléről készült jegyzőkönyv,
  • a szakértői vélemény,
  • a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és
  • a tárgyi bizonyíték.

A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. Építésügyi engedélyezési eljárásban ilyen – amennyiben feltételei fennállnak - kötelezően előírt bizonyíték a polgármester települési véleménye.

A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

A tényállás tisztázáshoz tartozik, ha a hatóság döntéséhez olyan szakmai kérdés megválaszolásra van szükség, amellyel az eljárást lefolytató hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, ekkor szakhatósági eljárás bevonására van szükség. Bár a szakhatóság eljárása a közigazgatási eljárás része, a döntést saját szakterületére vonatkozóan valamennyi szakhatóság önállóan hozza, és az eljáró engedélyező hatóság foglalja közös döntésbe azt. Bármelyik szakhatóság elutasító véleménye estén az engedélyt el kell utasítani. A szakhatóság eljárásának is van illetéke vagy igazgatási szolgáltatási díja, hiánypótlásra is van lehetőség, a szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során egységesen huszonegy nap, kivéve, ha az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály rövidebb határidőt állapít meg.

Amennyiben az engedélyező és a szakhatóság ugyanazon hivatal szervezeti egységenként működik, a szakkérdésről a hatóság dönt, a szakkérdés vizsgálatának ideje az ügyintézési határidőbe beszámít.

A tényállás tisztázása során jegyzőkönyvek, feljegyzések, iratmásolatok, egyéb dokumentumok készülnek. Ezeket az elektronikus ügyintézésben az elektronikus eljárás dokumentációjába kell helyezni, azaz az ÉTDR-be fel kell tölteni. Ez két okból is roppant fontos: részint az igény szerinti iratbetekintési jogot csak így lehet biztosítani (hiszen elektronikus eljárásban az iratbetekintés is alapértelmezés szerint elektronikusan történik), részint jogorvoslati és társhatósági eljárásban csak így lehet az iratanyagot teljeskörűen megküldeni.

 

 

scrollUp