Természetvédelem

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-01-30 / módosítva: 2017-01-30

Magyarország Alaptörvénye rögzíti a természeti erőforrások védelmének és fenntartásának kötelezettségét:

„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természetvédelem legfontosabb jogszabálya. A törvény célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. A törvény meghatározza a fontosabb természetvédelmi alapfogalmakat, és a természeti értékek és természeti területek általános védelmének elveit. A törvény érdeme, hogy nyitott a természeti értékek és természetközeli állapotú területek átfogóbb védelme irányába, valamint bevezette az általános tájvédelmet.

Tartalmazza a védetté nyilvánítás eljárási szabályait, a védett természeti területen engedélyköteles tevékenységeket, valamint a védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként történő bevonásának eseteit. Tartalmazza továbbá a védett természeti értékekkel – védett növény- és állatfajok, barlangok, védett ásványi képződmények – kapcsolatos eljárási szabályokat, a természet védelmének tervezési és szervezeti rendszerét, tulajdoni és gazdasági alapjait, és bizonyos általános eljárási rendelkezéseket.

Védett természeti terület olyan földterület, amelyet a természetvédelmi törvény vagy más jogszabály védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított. A védett természeti területeket így két nagy csoportra lehet osztani:

  • A törvény erejénél fogva védett természeti területek a forrás, láp, víznyelő, szikes tó, kunhalom és a földvár, melyek kiterjedését a természetvédelmi hatóság ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg. (Azaz a védelmet a törvény keletkezteti, a hatósági határozat csak a védett természeti terület kiterjedését állapítja meg.) Ezek a védett természeti területek országos jelentőségűek.
  • Más jogszabály alapján védett természeti terület: a védetté nyilvánítási eljárás alapján rendelettel védett (vagy fokozottan védett) természeti területek. A védetté nyilvánító rendelet kibocsátója országos jelentőségű védett természeti terület esetén a miniszter, helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat, illetve Budapesten a fővárosi önkormányzat.

A törvény szakmai szempontból is csoportosítja a védett természeti területeket, ezek nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék lehetnek.

A nemzeti park és tájvédelmi körzet országos jelentőségű, rendelettel védetté nyilvánított védett természeti terület.

A természetvédelmi terület az előzőnél kisebb, de összefüggő terület, amely egy vagy több természeti érték védelmét szolgálja. Természetvédelmi terület például a Gellérthegy Természetvédelmi Terület, amely országos jelentőségű, vagy a Budai Arborétum, amely helyi jelentőségű védett természeti terület. Természetvédelmi terület azonban nemcsak rendeleti védetté nyilvánítással jöhet létre, mert ebbe a körbe tartozik a törvény erejénél fogva védett láp és szikes tó is.

A természeti emlék egyedi természeti érték, képződmény védelmét szolgálja. Lehet védetté nyilvánítási eljárást követően rendelettel védett, mint pl. a kaptárkövek, földtani alapszelvények területei, amelyek országos jelentőségű védett természeti területek, vagy a Bécsi kapu téri védett szőlőtőke, amely helyi jelentőségű védett természeti terület, azonban természeti emlék a törvény erejénél fogva védett kunhalom vagy földvár is.

A törvény 23. § (2) bekezdésében található felsorolásban szerepel még a barlang is, amely szintén a törvény alapján védettséget élvez, de nem védett természeti területnek minősül, hanem védett természeti érték.

Magyarországon 2015. január 1-én 261 országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület volt, melyek összesített területe 848 715,7 hektár, azaz az ország területének közel 11%-át teszi ki.

Az egyes védett természeti területek térképi ábrázolása a Természetvédelmi Információs Rendszerben megtalálható, a rendszer elérhető: http://www.termeszetvedelem.hu/tir

A törvényben meghatározott védetté nyilvánítási eljárás fontos része az előkészítés. Az előkészítés része az egyeztetető megbeszélés, esetenként közös helyszíni szemle, melyre az előkészítést végző (nemzeti park igazgatóság vagy jegyző/főjegyző), meghívja azt, aki a védelemre a javaslatot tette, az érdekelt hatóságokat, illetve mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv és összefoglaló készül, amelyet az előkészítést végző a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt terjeszt elő a védetté nyilvánításra jogosulthoz (a miniszterhez vagy a települési önkormányzat képviselő-testületéhez, illetve a fővárosi közgyűléshez).

Az eljáró hatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet jelöli ki.

A 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 27/2015. (VI. 17.) OGY határozat mellékletét képezi a természetvédelem szakpolitikai stratégiáját 2015-2020 között meghatározó Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (a továbbiakban: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv). A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv IV. a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként meghatározza az állam természetvédelmi feladatai kapcsán követendő kiemelt célokat, kijelöli a cselekvési irányokat, nemcsak a természetvédelmi igazgatási szervek, hanem minden állami szerv számára. Elérhető: http://www.termeszetvedelem.hu/nemzeti-termeszetvedelmi-alapterv oldalról.

 

scrollUp